2022. január 27., csütörtök
Katonai puccs Mianmarban

A junta szabad választásokat ígért

Egy korabeli (2016. május 6.) fotón Aung Szan Szú Kji és a hadseregparancsnok Min Aung Hlaing (Fotó: AP archív)
Egy korabeli (2016. május 6.) fotón Aung Szan Szú Kji és a hadseregparancsnok Min Aung Hlaing (Fotó: AP archív)

A mianmari hadsereg „szabad és tisztességes választást” ígért tegnap, azt követően, hogy előzőleg államcsínyt hajtott végre, amelynek során őrizetbe vette az ország de facto vezetőjének számító Aung Szan Szú Kjit és több társát, majd egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett. A puccs néhány órával azelőtt történt, hogy összeült volna a novemberben megválasztott, új összetételű parlament. A hadsereg főparancsnoka, Min Aung Hlaing vezette új junta a tisztességes választások ígérete mellett azt is közölte, e majdani választások után átadják a hatalmat a győztes pártnak.

A délkelet-ázsiai országban a november 8-ai választások óta nagy a feszültség. A választásokon az Aung Szan Szú Kjí vezette Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) 396 helyet szerzett a 476 fős parlamentben, a hadsereg támogatását élvező Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja pedig (USDP) mindössze 33 mandátumot kapott. Az országot 1962-től 2011-ig vezető katonaság szabálytalanságokra hivatkozva az eredmények felülvizsgálatát követelte, és már akkor sem zárta ki a puccs lehetőségét.

Az NLD tüntetni készül

A katonai hatalomátvétel elleni lakossági tiltakozásokra szólított fel a törvényes kormánypárt, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD). A párt őrizetbe vett vezetője, Aung Szan Szú Kji nyilatkozata szerint az embereknek nem szabad elfogadniuk a puccsot, és tiltakozzanak ellene. A párt Facebook-oldalára feltöltött dokumentumon nem szerepelt a pártvezető aláírása, de valószínűleg még azelőtt született, hogy őrizetbe vették. A dokumentum szerint a hadsereg célja ismét diktatúra bevezetése.

Döbbenet világszerte

António Guterres ENSZ-főtitkár határozottan felszólalt az ellen, hogy a hadsereg letartóztatta Aung Szan Szú Kjít, Vin Mjint államfőt, továbbá más politikai vezetőket. Felszólította egyben a hadsereget, hogy tartsa tiszteletben a novemberi parlamenti választásokon született eredményeket. A katonai fellépés súlyos csapást mért a mianmari demokratikus reformokra – írta a világszervezet vezetője.

Az EU-ban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Szingapúrban is döbbenettel értesültek a mianmari fejleményekről. Az uniós vezetők felszólították a mianmari hatalomátvételért felelősöket a 2020 novemberében tartott választások eredményének tiszteletben tartására, az alkotmányos rend visszaállítására és a szükségállapot nyomán őrizetbe vettek szabadon bocsátására.

Washington aggodalommal és riadalommal értesült a történtekről – közölte Antony Blinken külügyminiszter, és felszólította a mianmari hadsereget, engedje szabadon az őrizetbe vett kormányzati tisztviselőket és a civil társadalom vezetőit. Azt is követelte, hogy a katonák tartsák tiszteletben a november 8-án tartott demokratikus választásokon született eredményt. Washington kilátásba helyezte, hogy fel fog lépni a történtek felelőseivel szemben, amennyiben nem változtatnak lépéseiken.

Japán fontosnak tartja a mianmari helyzet békés megoldását, amelyet az érintett felek közötti demokratikus folyamatokon alapuló párbeszéd révén lehet elérni – jelentette ki Kato Kacunobu kormányszóvivő.

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet tegnapi nyilatkozatában aggodalmát hangoztatta az őrizetbe vett emberek biztonságával kapcsolatban. A hadsereg fellépése azt bizonyítja, hogy a katonaság teljes mértékben megveti a novemberben tartott demokratikus választásokat, a mianmari embereknek azt a jogát, hogy saját kormányt válasszanak – olvasható a HRW ázsiai részlegének közleményében.