Családias hangulat jellemzi a Magyarkanizsa Községbeli Szociális Szolgáltató és Védelmi Központot, amelyet a köznyelvben talán épp a hosszú elnevezés lerövidítése okán, de az azt belengő érzés miatt is joggal neveznek Bárkának. A testi és értelmi fogyatékos fiatalokkal napról napra foglalkoznak a magyarkanizsai és a horgosi napközi otthonban is. Mindkét helyen szerteágazó tevékenység folyik, a közelmúltban a roma felzárkóztatást is szorgalmazzák a horgosi iskolával karöltve. Ez az a nevelési intézmény, amelyben nehezen, sőt egyáltalán nem képzelhető el az online foglalkozás. Szakács Ibolya koordinátor, aki megannyi feladatot ellát a magyarkanizsai épületben, elmondta, hogy bár alkalmazkodni voltak kénytelenek az előállt helyzethez, de nem engedték el a védencek kezét, sőt, leleményességüket bizonyítva a kötelező maszkviselés bevezetésekor úttörőkként kezdték el varrni a textileket.
Ezekben az intézményekben elképzelhetetlen az online oktatás. Hogyan oldották meg az elmúlt egy évben, hogy a sérült fiatalok se maradjanak a jól megszokott programok nélkül, amelyek a szülőknek is nagyon fontossá váltak?
– Mi nagyon szoros kapcsolatban vagyunk a felhasználóinkkal, és ez az online térben nem megvalósítható. Bár hallottam más intézményekben, hogy próbálkoznak ilyesmivel, de a mi védenceink többségénél az érintés az elsődleges kommunikáció.
Halmozottan sérült gyerekek és felnőttek ringatóznak a Bárkában, most mennyien?
– Jelenleg huszonkét felnőtt felhasználónk van, és nyolc gyermekkorú, Horgosra heten járnak, de vannak néhányan a várólistán is.
Meg tudták-e valósítani mindazt, amit elterveztek, vagy a korlátozások nagyon megkötötték a kezüket?
– A rendezvényeink megtartásában korlátozódtunk, de érdekes módon mást is hozott magával a helyzet. Míg a hagyományos festőtábor másképp zajlott, a kis létszám ellenére az általuk megalkotott festményeket ezúttal is nekünk ajánlották fel. Ezeket a Facebook-oldalunkon meg lehet tekinteni, és megvásárolhatóak, az így befolyt összeg pedig az intézményt illeti. A másik nagy jelentőségű eseményünknek viszont jót tett az online tér. A Velünk kerek a világ rendezvényre háromszáz főnyi látogatót tud befogadni a színházterem, most pedig a közvetítést háromszor annyian megnézték.
Hogyan zajlanak most a napok, mi mindent csinálnak?
– Csökkentett létszámmal dolgoztunk, egy-egy helyiségünkben ötnél több fő nem volt, de az érdeklődés folyamatos. Volt azért a szülőkben óvatosság, ügyelünk is a szabályok betartására, de igénylik a szerteágazó foglalkozásainkat. Gölöncsérműhelyünkben most agyagöntés zajlik, a varrodában maszkok és táskák készülnek újrahasznosított anyagból, amit mi is ajándékba kapunk, hisz tudják a helyiek, hogy szívesen fogadjuk, védenceink pedig újat alkotnak belőle, amit aztán szintén áruba bocsátunk. Vannak olyan felhasználóink, akiket ezekbe a munkákba be tudunk vonni. Van, akit részben, egyeseket teljes egészében, míg mások másféle gondoskodást igényelnek. Akik súlyosan és halmozottan fogyatékosak, azokkal a napköziben foglalkozunk. Örömünkre a tavalyi évtől ismét van teljes munkaidős gyógypedagógusunk. Az intézmény egy igazgatóból és egy munkásból áll, egyesületi és pályázati közreműködéssel mégis teljes a létszám, bár a káderhiánnyal is megküzdöttünk. A napköziben rengeteg a munka, de mindenre igyekszünk odafigyelni, és tudjuk, manapság részt kell venni a pályázatokon, azokat is a védencek javára tudjuk fordítani.
Milyen pályázatokon jártak sikerrel?
– Nagyon fontos volt például az az IPA-pályázat, amelyben a magyarországi partnerekkel működtünk együtt. A Transdiát az Incircle követte, amely mellé az önkormányzat is hathatósan odaállt. A megváltozott munkaképességű emberek sikeres munkába állítását helyezi előtérbe ez a pályázat, a nyílt munkaerőpiacra való kijutásban segít nekik.
Lassan két éve, hogy Horgoson megnyílt a kihelyezett tagozatuk. Az ottani napköziben milyen újdonságok vannak azóta?
– Újítgattuk pályázati pénzből, illetve a roma gyerekekkel foglalkozunk, továbbá oda terveztük a gombatermesztést, sőt folyt ott szappanfőzés is például. Budapestről jelentős összegű támogatást kaptunk, amit a közeljövőben széles körben is elmesélünk.
Mik a terveik?
– Aláírtunk egy együttműködési megállapodást. Egy újabb uniós pályázatról van szó, amelyben öt szervezet vesz részt, a roma populáció integrálódása és felzárkóztatása lesz a cél. Minisztériumi pályázaton is részt veszünk, amelyből a horgosi épületünk tető- és nyílászárócseréjét szeretnénk megvalósítani.
