2024. március 28., csütörtök

Korunk egyik furcsa őrülete: a szelfi

Munkám során nem egyszer fordult már elő velem, hogy a készségesen nyilatkozó személy, aki fontos információt osztott meg, markáns véleményt mondott, vagy éppen egy érdekes történetet mesélt el, beszélgetésünket azzal zárta, hogy nem árulta el nevét, és ahhoz sem járul hozzá, hogy fénykép készüljön róla. Ez nemcsak kényes közéleti kérdés során esett meg, hanem olyankor is, amikor például egy kirándulás résztvevőit kérdeztem az élményeikről, vagy egy kiállítás látogatójától érdeklődtem arról, mi a véleménye a látott művekről. Az idősebb korosztály tagjainak ódzkodása a fényképezőgépektől, kameráktól, diktafonoktól és egyéb modern újságírói eszközöktől talán érthető. De nagyon sok korombeli és nálam fiatalabb is hasonlóképpen utasítja el azt, hogy egy fénykép készüljön róla. Ez abban a korban, amelyben a számítástechnikai eszközök uralják mindennapjainkat, és közösségi életünk jelentős részét – különösen most, a koronavírus-járvány idején – a világhálón éljük meg, számomra nagyon furcsa. Sokan, ugyanis, miközben elutasítják, hogy egy napilap fényképésze egy fotót készítsen róluk, vagy félrelökik egy televíziós csatorna kameráját, addig a különböző közösségi oldalakon, ahol a tartalmakat szó szerint sok millióan láthatják, készségesen osztják meg adataikat, írják le véleményüket és töltenek fel képeket saját magukról. Sőt ez utóbbi, szelfi formájában, korunk egyik furcsa őrülete.

Egy tanulmány szerint csak az androidos telefonokkal naponta 93 millió szelfi – vagyis olyan fénykép, amelyet a készítője önmagáról készít – kerül fel a közösségi médiákra. E képforma olyannyira a mindennapjaink részévé vált, hogy 2013-ban a brit Oxford szótár szerkesztőbizottsága a szelfit választotta az év szavának. A nagy technológiai gyártó cégek pedig már olyan termékek tömkelegét gyártják, amelyek kizárólag a szelfi készítését könnyítik meg vásárlóiknak. Készülnek olyan okostelefonok, amelyeknek az a legfőbb funkciója, hogy a lehető legjobb szelfik készülhessenek vele. De említhetjük a különböző hosszúságú és felszereltségű szelfibotokat is. Erre pedig nagy az igény, ugyanis manapság egy profi módon elkészített látványos szelfi valóságos státusszimbólum a világhálón, persze csak akkor, ha jó sokan látták és a megfelelő gomb lenyomásával kinyilvánították tetszésüket hozzá. Ahhoz, hogy jó sok lájk összegyűljön, egyeseknek, mint például a filmsztároknak, a zeneipar nagy csillagjainak vagy a celebeknek nem igazán kell megerőltetniük maguknak. Elég, ha a vörös szőnyegről osztanak meg egy képet vagy egy aranyos kutyával vagy macskával a karjukban állnak a szelfibot elé. Az egyszerű felhasználóknak viszont már kellő kreativitással kell hozzáállniuk a szelfi készítéséhez, hogy felkeltsék a többi felhasználó pár másodperces figyelmét. Sokan még az idejüket és pénzüket sem kímélik, hogy egy szép csendes-óceáni pálmafás szigeten vagy a dél-amerikai esőerdőben színes papagájok között „lőhessenek” egy önarcképet. Persze ez még önmagában nem baj, legfeljebb vannak, akik megkérdőjelezik az így született lájkvadász képek értelmét. Vannak azonban olyanok, akik – nem túlzás – még a legdrágább kincsüket, az életüket is kockára teszik egy jó képért.

A 2018-as Darwin-díjat – amelyet minden évben azon embereknek ítélhetnek oda, akik valamilyen különösen buta, ügyetlen módon vesztették életüket – egy indiai férfi kapta, aki esküvőről hazafelé tartva meglátott egy sérültnek tűnő medvét. Odament, hogy készítsen egy medvés szelfit magának, de kiderült, hogy a medve nem is volt annyira sérült. A férfinek menekülésre nem volt esélye, az állat szétmarcangolta. 2019 márciusában a Wildlife World Zoo nevű, Arizonában található állatkertben pedig egy fiatal nő átmászott a kerítésen, hogy egy szelfit készítsen egy jaguárral. El kell ismerni, hogy egy ilyen gyönyörű nagymacska társaságában valóban látványos kép készülhetett volna, amely biztosan sok lájkot hozott volna. Nem kell azonban egy zoológus tudásával rendelkezni ahhoz, hogy egy értelmes felnőtt ember felmérje, mi is lehet az egyetlen végkimenetele egy ilyen szelfikészítésnek. A jaguár, amely, tegyük hozzá, az Újvilág legnagyobb és legerősebb macskaféléje, annak rendje és módja szerint megtámadta a nőt és megsebesítette a karján. Az esetből csak azért nem lett nagyobb tragédia, mert sikerült elterelni a jaguár figyelmét úgy, hogy palackot dobáltak a területére. Az ilyen önveszélyes magatartás sajnos egyre kevésbé mondható kirívónak. Az indiai Journal of Family Medicine and Primary Care nevű szaklap 2019-ben publikált kutatása szerint 2011 októbere és 2017 novembere között legalább 259-en haltak meg szelfikészítés közben. Mindeközben cápatámadás következtében 50-en vesztették életüket. A legtöbb haláleset Indiában volt, ahol az 1,3 milliárd lakosra 800 millió mobiltelefon jut. Az ázsiai országban a vizsgált időszakban 159-en haltak meg. Indiát a második helyen Oroszország követte 16, a harmadik helyen az Egyesült Államok 14 halálesettel. Érdekes adalék, hogy a kutatás szerint a nők készítik a legtöbb szelfit, ugyanakkor a szelfihalálok kétharmadában mégis a fiatal férfiak az érintettek, akik előszeretettel kérkednek bátorságukkal. A halál leggyakoribb oka pedig a karambol, a zuhanás és a lövöldözés.

A kutatás nem tért ki arra, hogy a halálesetek mellett hányan szereztek maradandó esetleg mulandó sérüléseket, de valószínűleg az ő számuk sem kevesebb, mint az elhunytaké. Azok esetében, akik szelfikészítés közben túlélték egy vadállat támadását, kificamították a bokájukat, esetleg karjukat törték el, megérthetjük, hogy nem szeretnének nyilatkozni egy újságírónak, vagy kamera elé állni. Lehet, ők sem tudnák megválaszolni azt a kérdést, hogy miért is tették kockára az életüket, mit is gondoltak valójában, vagy hogy megérte-e egyáltalán maradandó sérüléseket szerezni azért a néhány lájkért.