2024. április 24., szerda

„Sisi, Magyarország áldott emlékezetű királynéja”

Múzeumi séta a kecskeméti Cifrapalotában a kiállítás kurátorával, dr. Pallagi Máriával

„Volt Magyarországnak egy áldott emlékezetű királynéja, Erzsébet, ki életében védő angyala volt ez országnak, a magyar nemzetnek…” Jókai Mór emlékezett e szavakkal Erzsébetre, a magyarok királynéjára. Jókai Mór, aki éveken át „baráti” viszonyt ápolt Sisivel, és aki mindig szívesen látott vendég volt a budai várban.  

Múlt évben, szeptember 16-án a nyílt meg a Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelyén „Magyarország áldott emlékezetű királynéja” – Sisi, Ferenczy Ida és a magyar udvartartás című tárlat. A hamisítatlan 19. századi hangulatot nem csupán a festmények és a kiállított tárgyak voltak hivatottak megteremteni, hanem felcsendültek korabeli bálokat idéző élő hegedű és cselló dallamok, és elkészültek Sisi kedvenc édességei is. Tehát a tárlat nem csupán történeti kiállítás, hanem a királyi család és az arisztokrácia életmódjának, a korabeli divatnak a bemutatása – mindez egy elegáns helyszínné varázsolt környezetben. A tárlat Erzsébet királyné Magyarországhoz, magyarokhoz fűződő viszonyát mutatja be. Kiemelt szerep jut a kecskeméti születésű Ferenczy Idának és Sisi negyedik gyermekének, Mária Valériának. A kurátor dr. Pallagi Mária PhD történész.

A kiállítás rövid ideig volt látható, a tervezett kurátori tárlatvezetések is elmaradtak. Pedig micsoda élményekkel gazdagodtunk volna egy tárlatvezetés alkalmával, hiszen Pallagi Mária 1998 óta kutatja Erzsébet császárné-királyné életét, a korszakot és mindig hitelességre törekszik. Kiválóan beszéli a német nyelvet, nemzetközi konferenciákon, kerekasztal beszélgetéseken vesz részt, és személyes kapcsolatot ápol az uralkodó család leszármazottaival. Jegyzetfüzete meseszerű történetekkel telt meg, melyeket lebilincselő módon tud előadni. Élmény volt vele végignézni a kiállítást, hallgatni élvezetes és szakszerű magyarázatait.

A korabeli hangulat megidézése

Hogyan rendezted be a termeket, milyen szempontok vezéreltek?

– A Cifrapalota alsó termeibe korabeli kastélybelsőt álmodtam meg finom, elegáns pasztellszínekben. A folyosó idővonala egyben a kiállításban szereplők bemutatása is. Az első terem a „Kiegyezés és koronázás” terme, a második és a harmadik teremben a királyi család és magyar udvartartásuk gödöllői és budai hétköznapjai kerülnek bemutatásra. A kiállítást a „Búcsú és emlékezet” terme zárja. A korabeli hangulat megidézését a műtárgyakon és a fotókon kívül a kiállításban szereplők gondolatai, naplóbejegyzései, leveleik és visszaemlékezéseik is segítették.

Honnan érkeztek a kiállított tárgyak Kecskemétre?

– A műtárgyakat, a fotókat és a dokumentumokat több mint tíz intézményben kutattam fel, például a Budavári Mátyás-templomból érkezett az 1867-es koronázás emlékére a Nagyboldogasszony-templomnak adományozott miseruha; a gyászmiseruha, amely Erzsébet királyné adományaként, Ferenczy Ida közvetítésével került a templomba; a díszpárna Erzsébet királyné címerével és egyik kedvenc darabom: Sisi menyasszonyi koszorújának megmaradt töredéke. A koszorút a templomhoz fűződő különleges kapcsolata, szeretete jeléül ajándékozta a Mátyás-templomnak, állandó tárlatban látható a Máltai Lovagteremben. Liszt Ferenc Magyar Koronázási Miséjének partitúrája szintén helyet kapott a tárlatban. Érdekes, tanulságos mindaz, ami a mesterrel e napon történt: Liszt ugyanis hivatalos meghívót sem kapott az ünnepségre, nem vezényelhette saját művét, udvari karmestert hívtak az udvari zenekar élére, csupán a karzaton ülve élhette át az eseményeket.

A Gödöllői Királyi Kastélyból kölcsönzött gazdag anyagból különösen figyelemreméltó a Ferenczy Ida tulajdonából származó Fotóalbum. A korabeli, csatos egészbőr album kötéstábláján ötágú hercegi koronával díszített rézveretű „IF” monogram látható, benne 159 darab fényképpel I. Ferenc Józsefről, Erzsébet királynéról, a Habsburg-családról, a királyi udvartartás tagjairól, a 19. századi magyar arisztokrácia és a politikai élet jelentős alakjairól. A Falk Miksát ábrázoló fotó hátoldalán „Ferenczy Ida kisasszonynak szíves emlékül Falk Miksa” ajánlás olvasható fekete tintás írással. Értékes darab Ferenczy Ida ún. utazó órája és a hagyaték egyéb darabjai: kesztyűk, csipkegallér, fekete, gépi, guipure csipke ruhabetét, csipkestóla. Ferenczy Ida írott hagyatékából, az ún. Farkas Archívumból kölcsönzött levelek – másolatban – szintén a Gödöllői Királyi Kastélyból érkeztek. Ezek a dokumentumok szemléletes képet adnak a magyar udvartartás itteni életéről, a fotók betekintést nyújtanak a gödöllői vidám hétköznapokba; beleolvashatunk Erzsébet királyné, Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, Falk Miksa, Jókai Mór, Rónay Jácint, Mária Valéria főhercegnő Ferenczy Idához írt leveleibe.

A Gödöllői Városi Múzeumból érkezett Edmund Heller alkotása, az Erzsébet királynéról készült szobor (gipsz másolat), amely egy különösen finom Erzsébet ábrázolás. Számomra különösen kedves darabok ebből a múzeumból a fehér horgolt gyerekfőkötő színes gyöngyhímzéssel; a sárgabetétes, ecrü színű csipkepólya és a hozzávaló, kézzel varrott kis rékli. Megcsodálható továbbá Erzsébet királyné több zsebkendője, ruhabetéte, díszöve – mind Ferenczy Ida hagyatékából.

A Herendi Porcelánművészeti Múzeumból és Manufaktúrából kölcsönzött gyönyörű Gödöllő mintás porcelánokat a tárlat második termében helyeztem el; a Szent Korona porcelánmásolata természetesen a Koronázás termében kapott helyet. Megcsodálhatóak az Andrássy mintás porcelánok is, és a Ferenc József kedvenc mintájával díszített darabok. Az utolsó teremben kaptak helyet az 1867-es koronázás emlékére, 2017-ben készített, Sisi által különösen kedvelt kékibolya mintás készlet darabjai.

A kecskeméti Bozsó Gyűjteménytől kölcsönöztük a Ferenczy család hagyatékéból származó ülőgarnitúrát, mely Franz Horst Ferenczy Idáról készült híres festményével együtt a Gödöllő teremben kapott helyet. E festmény magántulajdonból érkezett Kecskemétre. 

Partnereink voltak továbbá a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; a Magyar Nemzeti Múzeum; a szegedi Móra Ferenc Múzeum; a makói József Attila Múzeum és a Pannonhalmi Bencés Főapátság Könyvtára. 

Festmények és fotók alapján elkészültek a korhű ruhák. Ki készítette őket és hogyan illesztetted azokat a tárlatba?

– Erzsébet királyné, Ferenczy Ida és Andrássy Gyula rekonstruált ruhái Czédly Mónika kutatásokon alapuló alkotásai. A ruhák nagy részének anyaga és varrástechnikája is korhű. Különösen kedvelem az ún. possenhofeni kockás hernyóselyem ruhát 1852-ből. A Kiegyezés-koronázás termének „küszöbén” helyeztük el az ún. magyar motívumos, piros-fehér-zöld színű ruhát, melyet Erzsébet az 1866. februári pesti polgárbálon viselt. Ebben a teremben kapott helyet a kollekció kiemelkedő darabja, Erzsébet királyné koronázási ruhájának rekonstrukciója. Franz Horst festménye alapján alkotta meg Czédly Mónika Ferenczy Ida ruháját. Az utolsó teremben kapott helyet egy különösen elegáns fekete selyemruha. Összesen tizenegy ruhát állítottunk ki.

Van-e Sisihez kapcsolódó személyes élményed, kiemelt történeted?

– A tárlat létrehozása számomra személyes történet volt – több okból is. Nagyon sok szép emlékem fűződik a bécsi kutatásokhoz, kedves, értékes ismeretségek, barátságok Sisi kutatókkal is. Ők a magyar udvartartás tagjairól viszonylag keveset tudnak; érdeklődéssel kísérték végig a tárlat alakulását, örültek az eredménynek. Több műtárgyhoz különös kapcsolat fűz. Erzsébet királyné menyasszonyi koszorújának töredékét nagyon szerettem volna bemutatni Kecskeméten is. Nagyon szép gesztus volt a Mátyás-templom részéről, hogy engedélyezték a kiállítását, hiszen, mint említettem, állandó tárlatban van a helye. De minden alkalommal van abban valami megható, ha a templom Lorettói-kápolnájában ülök, arra gondolni, hogy ez volt itt állítólag Erzsébet királyné kedvenc helye. Vagy a Gerbeaud cukrászda szalonjában megállni a Kugler Henrikről készült festmény előtt, akitől annyi finomságot vitt Sisi leányának, „a Valérienek.” De az is szép élmény, ha a Duna korzón sétálok, átnézek a túloldalra, a Várkert Bazár kertjére, és szinte látom magam előtt Erzsébet királynét Budán született kislányával, Mária Valériával, udvarhölgyével, Festetics Máriával.  

Mater Dolorosa

Nem titkolt szándékod volt a kiállítást záró helyszínre, a Búcsú és emlékezet termébe valami lélekemelőt teremteni, ami érzelmileg felülírja az elmúlás miatti fájdalmat.

– Erzsébet királyné utolsó hivatalos magyarországi fellépése 1896-ban a Millenniumi Ünnepségek megnyitóján volt. Ennek apropójából örökítette meg őt Strelisky Lipót fekete díszmagyarban. A Mater Dolorosa kép vezet át a tárlat utolsó termébe. A fekete selyemruha méltóságot áraszt, azt a méltóságot, amely Erzsébet királynét egész életében körüllengte. A főcím alá nem véletlenül került Sisi következő gondolata: „Én e világból úgy szeretnék ellebbenni, mint a madár, mely felszáll és eltűnik az éterben, vagy mint a szálló füst, mely itt, szemünk előtt kéklik, és a következő pillanatban nincs többé!” Az utolsó teremben búcsúznak Erzsébettől Ferenc József, Mária Valéria, Mikszáth Kálmán, Jókai Mór és Ferenczy Ida is, akinek mondata: „Erzsébet királyné halálával mindent elvesztettem” mindent elárul kettejük bizalmas kapcsolatáról.

Az utolsó terem kiemelendő műtárgya Benczúr Gyula festménye 1899-ből, mely a megbékélt Erzsébetet ábrázolja. A képet Ferenc József rendelte felesége halála után Ferenczy Idának; Benczúr alkotása elnyerte a császár tetszését, lányuk, Mária Valériához írott levelében szeretett felesége legszebb és leghívebb arcmásaként említi. Ferenc József Erzsébet halála után több portrét is rendelt a kor neves festőművészeitől. Horovitz Lipót festményével már 1898 végén elkészült, azonban Mária Valéria főhercegnő elégedetlen volt az eredménnyel: „Soha nem készült jó kép a Mamáról. Nem természethű portré. És ez történik majd mindennel, amit a Mamáról mondanak.” – írta Naplójában. Aggodalmai beigazolódtak…

Előfordulnak tévhitek a királyné életével, szokásaival kapcsolatban?

– Mária Valéria édesanyja halála után fontolgatta, hogy közzéteszi az édesanyja hagyatékában talált írásokat saját emlékeivel kiegészítve, hogy „hű képet tartson” későbbi korok elé, amikor anyja „szépen fénylő alakját majd torz dicséretek vagy igaztalan vádak alapján talán hamisan ítélik meg.” És sokszor éppen ezt látjuk. Remélem, a kecskeméti kiállítás is hozzájárult ahhoz, hogy Erzsébet királynéról valós kép alakuljon ki.

(Dr. Pallagi Mária a kiállítást részletesen bemutatta a MúzeumCafé című folyóirat 80. számában.)