Másfél évvel ezelőtt kezdte meg munkáját Bácskossuthfalván, a piactér mellett, a Kossuth park több évtizedes fáinak árnyékában az a kis fából készült, esztétikusan kialakított elárusítóbódé, ahol ízletes kiflik, sütemények, pizzaszeletek, szendvicsek, hamburger várja az éhes helyieket, a munkába menőket, vagy a munkából hazatérőket, vagy a falun csupán átutazókat. A mai rohanó világban mind kevesebb időnk marad a konyhai pepecselésre, és erre nagyszerűen ráérzett a Markos faló létrehozója, Faragó Attila, aki a vállalkozását pályázati lehetőségek segítségével indíthatta be. És mint utólag kiderült, a siker valóban egy jó üzleti elképzeléssel kezdődik, na meg persze az ötlet gazdájának a motivált hozzáállása sem mellékes.
Másfél évvel ezelőtt indult be Bácskossuthfalván a Markos faló (Fotó: Kazinczy Paszterkó Diana)
– A Markos faló ötlete onnan eredt, hogy több éven keresztül egyedülállóként éltem az életemet, és hogy választékosan, ám de minőségesen tudjak étkezni, szó szerint több helyről „vadásztam” az ennivalót, amikor megéheztem. Megtörtént az is, hogy úgy felbosszantottam magam, hogy képes voltam Topolyára is beutazni, ha igazán finom falatokra vágytam. Utólag kiderült, hogy nem csak én gondolkodom így, és a gazdasági nehézségek, a falunkból történő elvándorlási hullám ellenére a minőség hamarosan megtalálta a maga vevőkörét – kezdte Faragó Attila, a Markos faló tulajdonosa a gyorsétkezde történetét, majd azt is elárulta, hogy a startot csak úgy tudta megvalósítani, hogy rendelkezésére álltak pályázati források.
– Ha nincs a Prosperitati Alapítvány pályázati lehetősége, akkor nyilván ebben a formában nem lett volna lehetőségem a Markos faló beindításába. A kiflik, a süteményeink elkészítésében kulcsszerepet játszó kemence megvásárlását is az alapítvány segítette. Eredetileg nem erre a helyszínre terveztem a vállalkozásomat. Aztán idővel kiderült, hogy jobb helyre nem is kerülhetett volna a fabódé, hiszen sokan jövet-menet autóval, nagyobb járművel, motorbiciklivel a kedvező parkolási lehetőségek miatt is útba ejtenek bennünket. Nyaranta pedig nagyszerű hűvöst kölcsönöznek a park fái, ami jó a mi szempontunkból is, de a vásárlók is szívesebben állnak meg előttünk – hallhattuk a tulajdonostól, akitől az iránt is érdeklődtünk, hogy mi a termékeik sikerének a titka.
– A jóféle anyagok felhasználásával minőségesen, és egyben becsületesen elkészített süteményeink szerencsére megtalálják a maguk vevőkörét. Az alapanyagaink többségét kizárólag helyben, a falunkban, vagy a szomszédos faluban szerzem be, kizárólag egy összetevő miatt utazok Kispiacra. Hagyományos receptúrák szerint dolgozunk, a termékeink nem azok az úgynevezett adalékanyagokkal „felfújt” péksütemények. Megadjuk a módját minden készítési folyamatnak, például négyszer kelesztjük meg a tésztát, vagyis nem a minél gyorsabb, ámde minőségtelenebb eljárást választjuk. Biztos vagyok benne, hogy a háziasszonyok is már tudják, hogy az alapos odafigyeléssel készült tyúkhúslevesnek párja nincs, így van ez a kiflik, a zsömlék, és a sütemények készítésénél is. Ha az időjárás, illetve az egyéb körülmény lehetővé teszi, akkor immár padokkal-asztalokkal is várjuk a vendégeinket, hogy itt a helyszínen is csillapítani tudják az éhségüket. Ezt a lehetőséget leginkább a fiatalok, a baráti társaságok használják ki, amennyiben éppen a járványhelyzet miatt meghozott intézkedések azt lehetővé teszik – tudhattuk meg a Markos faló tulajdonosától, akitől az iránt is érdeklődtünk, hogy a termékek eladását figyelembe véve hogyan jellemezné a bácskossuthfalviak fogyasztási szokásait.
Faragó Attila, a Markos faló tulajdonosa a bácskossuthfalvi gyorsétkezde tulajdonosa a Prosperitati Alapítvány anyagi segítségével megvásárolt sütő mellett
– Kifliből, szendvicsből öt-hat félét készítünk, tutajból háromfélét, pogácsát kétfélét, apró levelest háromfélét kínálunk, emellett pizzákat, mérettől-összetételtől függően nyolcféle hamburgert és édes kalácsokat is. Emellett üdítőket, tejes italokat is árulunk, nyaranta fagylaltot. A vásárlóink mondhatni több hullámban érkeznek, a cégek, az intézmények munkakezdésétől, munkazárásától, az egyének, a családok időbeosztásától függően. A szerdai heti piac pedig kiemelt jelentőségű számunkra is. Leginkább a kiflik iránt van kereslet, és a valamilyen töltelékkel készült, uzsonnára megvásárolt tészták iránt. Emellett a hamburgereket és a szendvicseket, valamint a pizzaszeleteket és a sós pogácsáinkat is vásárolják az emberek. Egy időben sütöttünk minőségi, ámde kisebb méretű kenyereket is, mint kiderült, azt kevésbé volt népszerű. Illetve a mi munkaterünk nincs is erre a célra előirányozva, a kenyérkészítéshez más körülmények szükségesek – mondta a tulaj, aki hozzátette azt is, hogy a vásárlókörüket nem is tudná behatárolni, hiszen a reggel iskolába igyekvő diákoktól, a munkásokig, a családanyáktól az egyedülállókig többen is a piactér felé veszik az irányt némi reggeliért, uzsonnáért, vacsoráért. Faragó Attilától az iránt is érdeklődtünk, hogy hogyan hatottak az üzletre a tavasszal kezdődött, koronavírussal terhelt hónapok
– A 2019-es májusi start után majd egy évre rá robbant ránk a koronavírus okozta helyzet, aminek mi is az elszenvedői vagyunk. Alig, hogy sikerült némi tapasztalatot szereznünk, belekóstolni az üzleti élet világos, no meg árnyoldalába, amikor hirtelen karanténhelyzetben találtuk magunkat, illetve lezárták az országhatárokat. Érezhetően rányomta, rányomja a bélyegét a bevételeinkre az egész helyzet, amely egyébként is szerteágazó hatással van több területére is a gazdaságnak. Volt olyan időszak, hogy a korábban megszokott forgalmunk a 40 százalékra esett vissza. Azért is, mert bennünket több külföldre szakadt, de gyakran hazalátogató falunkbéli is célba vesz némi finom falatért, egy-két jó szóért. Emellett a hétvégi esték mozgása sem a korábban megszokott, a fiatalok érthető okból nem járnak úgy szórakozni, mint azelőtt. Csak remélni tudjuk, hogy a nehezén immár túl vagyunk, és nem kell a tavasszal tapasztalt időszakkal ismét szembesülnünk. Minden esetre mi is nagyon várjuk, hogy minden visszataláljon a régi kerékvágásba – hangsúlyozta a Markos faló tulajdonosa, Faragó Attila.
