2021. október 18., hétfő
PSZICHOLÓGIA

A pánikzavar

A pánikbetegség a mentális betegségek osztályozása szerint a szorongásos zavarok közé tartozik. Jellemzője, hogy a benne szenvedő egyénre spontán szorongásos rohamok törnek rá, melyek során változatos szomatikus és pszichés tünetek jelentkeznek. A páni félelem elnevezés Pán isten ijesztő, de veszélytelen hangjából származik, amely a betegségre is igaz.

Milyen tünetei vannak a pánikrohamnak? A tüneteket négy csoportba sorolhatjuk. Megkülönböztetünk: 

neurológiai tüneteket (mint például szédülés, zsibbadás, kipirulás, remegés, izzadás),

kardiovaszkuláris tüneteket (mint a mellkasi fájdalom, a légszomj vagy a heves szívdobogás),

gasztrointesztinális tüneteket (mint a hányinger, a hasi fájdalom),

pszichológiai tüneteket (mint a halálfélelem, megőrüléstől való félelem).

Mikor diagnosztizálunk pánikbetegséget?  Klinikai értelemben pánikbetegségről akkor beszélünk, ha négyhetes intervallumban négy alkalommal jelentkezik szorongásos roham, amely során mind a négy fent említett tünetcsoportból legalább egy egyidejűleg előfordul.

Hogyan kezelhető a pánikbetegség? Mindenekelőtt fontos kivizsgáltatni, hogy a hirtelen jelentkező rosszullétek hátterében áll-e valamilyen szomatikus kórkép (például szív-, ér- vagy légzőrendszeri probléma). Ezt követően érdemes pszichiáterhez és/vagy klinikai szakpszichológushoz fordulni. Régóta fennálló szorongás esetén a kliens életminősége, mindennapi funkcionálása is jelentős zavart szenved. Ilyen esetekben indokolt lehet a gyógyszeres terápia, amely során antidepresszánst, illetve nagy potenciálú szorongásoldót (anxiolitikumot) kap a beteg. A farmakoterápia mellett elengedhetetlen a pszichoterápia is. 

Miből áll a pszichoterápia? A pszichoterápia során a kliens megtanulja uralni a szorongásos rohamokat. Ehhez különböző módszereket tanítunk neki, mint például autogén tréning relaxációt, légzőgyakorlatokat, imaginációs gyakorlatokat, tehát bővítjük az eszköztárát. A kliens felvilágosítást kap bizonyos életmódbeli tényezőkről is, melyek a pánikzavar kialakulásában szerepet játszhatnak. A dinamikus testmozgás például rendkívül jótékony hatású lehet a pánikzavar kialakulásának megelőzésében és kezelésében egyaránt.

Miután a kliensnek sikerül megtapasztalnia a kontrollt, és képes kezelni a szorongását, elkezdődhet a feltáró pszichoterápia, amely során a kliens és a pszichológus közösen feltérképezi, hogy miért alakult ki a betegség, és milyen események állnak a háttérben. A terápia során továbbá szorongáshierarchiát állítanak fel, annak tükrében, mi az, amitől a kliens a leginkább fél, és mi az, amitől a legkevésbé. A kliens a terápia során fokozatosan szembenéz a számára szorongást okozó helyzetekkel.

Miért érdemes minél hamarabb szakszerű segítséget kérni? A szorongás ugyanis jelentősen befolyásolja a mindennapi életvitelt, meggátolja az egyént abban, hogy úgy végezze a munkáját, ahogyan azt korábban tette. A pánikbetegség gyakran valamilyen, már meglévő szorongásos vagy más mentális zavar, például depresszió, poszttraumás stressz zavar talaján alakul ki, amely megelőzhető, ha az érintett idejében segítségért fordul.