2024. március 28., csütörtök

Kevesen igénylik a hitelmoratóriumot

Most érdemes lakáskölcsönt felvenni?

Elenyésző az érdeklődés a Szerb Nemzeti Bank által tavaly december 15-én meghirdetett, ún. harmadik hiteltörlesztési moratórium iránt. A törlesztés szüneteltetése ezúttal nem automatikus, kérni kell, és ezt minden banki ügyfél április 30-áig megteheti.

A Szerbiai Bankok Egyesületének adatai szerint a moratórium meghirdetését követő első hónapban a klienseknek mindössze az 1 százaléka kérte a törlesztés átütemezését. Vladimir Vasić főtitkár a Tanjugnak úgy nyilatkozott, hogy ez valójában jó jel, és arra utal, hogy a tavalyi két moratórium eredményes volt. A harmadikra feltehetőleg többnyire a városi szállodákban dolgozók jelentkeznek, akik eleget is tesznek a feltételeknek, azaz vagy munka nélkül maradtak, vagy jelentősen csökkent a bevételük. Vasić szerint jó, hogy ez a harmadik lehetőség hosszabb ideig fennáll, így azok, akiknek a következő hónapokban nehézségeik adódnak a bankkölcsön törlesztésével, egészen április végéig kérhetik a könnyítéseket.

A hazai bankegyesület hitelirodájának nyilvántartása szerint az országban több mint 131 000 lakáskölcsönt törlesztenek, egy-egy személy átlagban 3 és fél millió dinárt vett fel lakásvásárlásra. Nem csoda, hogy megnőtt az érdeklődés a lakáskölcsönök iránt, hiszen a szerbiai bankok kamatpolitikája is az eurózóna bankközi piacának mozgásaihoz igazodik, márpedig az Euribor, az európai irányadó kamatláb történelmi mélyponton van, mínusz 0,50 százalékra csökkent.

Ljubica Pantelić, a Belgrádi Bankakadémia tanára, pénzügyi szakértő az RTS műsorában elmondta, a gazdasági tényezők alakulása folytán, melyet a koronavírus-járvány kitörése óta nem gazdasági faktorok is befolyásolnak, az Euribor és minden más kamatláb hosszú ideje csökkenő irányzatot mutat. Tudni kell azonban, hogy a bankoknak nincs lehetőségük naponta változtatni a kamatot, általában fél- vagy negyedévenként igazíthatják ki.

Pantelić szerint fennáll annak a lehetősége, hogy idővel a kamatlábak lassan ismét emelkednek, esetleg ezen a szinten maradnak. Az Európai Központi Banknak, vagyis az euró központi pénzintézményének a monetáris politikáját figyelve, és tekintettel arra, hogy a piacot ért sokkhatás kiküszöbölésére hosszabb időre lesz szükség, az nem valószínű, hogy az Euribor a következő két évben emelkedni fog. ,,Elméletileg és a hitel pillanatnyi árát figyelembe véve ez most kedvező momentum a kölcsönfelvételre.” Ugyanakkor az említett, nem gazdasági jellegű tényezők nemcsak a keresletre vannak hatással, hanem a kínálatra is, tehát fennáll annak a kockázata, hogy majd csökken a bankok hitelkínálata is. Szerbiában ez mindeddig nem tapasztalható, az állam idejében intézkedett, megosztotta a kockázat terhét a bankokkal. Egyébként a pénzintézmények tarifáit törvény nem szabja meg, mindegyikük maga hoz döntést szolgáltatásainak áráról, és Pantelić szerint lehetséges, hogy némelyik bank emelte is a tarifákat, ilyen lépésre azonban rendszerint csak végső esetben szánják rá magukat, hiszen nyilvánvaló, hogy kedvezőtlen visszhangra talál az ügyfeleknél.