2021. augusztus 1., vasárnap

A megírt forgatókönyvek szerint

A Civil Összefogás Fórum sajtótájékoztatója a Minority SafePack elkaszálásáról és az amerikai–magyar kapcsolatokról

„Az Európai Uniónak nem lenne szabad eljutnia oda, hogy a pénz hatalmának és Soros Györgynek a foglyaként rabságba küldje az európai polgárokat” – kommentálta Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kuratóriumi elnöke az Európai Bizottság azon döntését, amellyel elutasította az uniós szintű kisebbségvédelmi jogalkotást a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban.

Csizmadia a CÖF–CÖKA hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten úgy vélekedett: „nem beszélhetünk demokráciáról, csak áldemokráciáról, mert a bizottság nem hallgatja meg az európai polgárok véleményét”.

Közölte: a civileket megdöbbentette, hogy az Európai Bizottság (EB) annak ellenére lesöpörte az asztalról a polgári kezdeményezést, hogy azt az Európai Parlament (EP) is nagy többséggel támogatta.

Ezért a jövőben a civilek feladata, hogy mindent elkövessenek az Európai Unió reformja, a népfelség elvének érvényesülése érdekében – fűzte hozzá.

Arról is szólt, az amerikai elnökválasztás kimenetele azt bizonyítja, hogy a balliberális oldal a világon mindenhol előre megírt forgatókönyv szerint dolgozik.

Csizmadia László azt mondta, ennek a megírt forgatókönyvnek a példája volt Magyarországon a közmédia székházának 2018. decemberi, ellenzéki képviselők általi elfoglalása és a Parlament elleni, ugyancsak 2018-ban történt roham (a munka törvénykönyvének módosítása, az úgynevezett rabszolgatörvény ellen tüntettek), valamint a 2006-os rendőrsortűz és lovas attak.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF szóvivője úgy vélte, az Európai Unió intézményi válságának újabb jele, hogy az EB „kinyírta” az egyetlen hathatós demokratikus eszközt, az európai polgári kezdeményezést; ezzel ugyanis azt üzente az európai polgároknak, hogy felejtsék el a közvetlen demokráciát.

Hangsúlyozta, hogy jelenleg, amikor kizárólag külföldről finanszírozott civil szervezetek alakítják a világ Magyarország-képét, a CÖF–CÖKA-nak növelnie kell aktivitását.

„Ez azt jelenti, hogy ha bármilyen negatív kritika éri hazánkat, például az antiszemitizmus vagy a cigányellenesség hazug vádja, akkor a CÖF jogot formál véleménye megfogalmazására” – mondta a szóvivő.

Kiszelly Zoltán a CÖF–CÖKA mellett működő C12 szakértői csoport tagja kifejezte reményét, hogy az új amerikai elnök, Joe Biden megválasztása után ugyanolyan magas szinten maradnak a magyar–amerikai kapcsolatok, mint Donald Trump elnöksége alatt. Ennek érdekében a CÖF–CÖKA levélben gratulált Joe Bidennek a beiktatásához.

Szerinte a jó kapcsolat alapját képezheti, hogy a magyar védelmi kiadások mértéke a NATO-tagországok iránt megfogalmazott amerikai elvárásoknak megfelelően csaknem eléri a GDP-arányos 2 százalékot. Továbbá az, hogy az amerikai USAID, az Egyesült Államok külhoni segélyekkel foglalkozó szervezete és a magyar kormány 2018-ban megállapodott az üldözött keresztények megsegítésének összehangolásáról, illetve hogy mindkét kormány aláírta az élethez való jogról, az abortusz korlátozásáról szóló genfi nyilatkozatot.

„Szintén közös pont a közel-keleti béke, Izrael biztonságának garantálása és az antiszemitizmus elleni fellépés” – sorolta Kiszelly Zoltán.