Belgrád egykori közlekedési csomópontját jelentette az 1884-ben épült, építészeti remekműnek nevezett vasútállomás. Amikor elkészült, a független Szerbia kapcsolatát jelképezte Európával. A vasútállomás azonban már két éve üresen áll, az épület homlokzatát felújították, de rendeltetése megváltozott, utasokat már nem fogad, múzeum lesz, és az előtte álló téren, ahol valamikor tömegközlekedési csomópont volt, egy parkot alakítottak ki. Többé már nem is az építészeti remekmű uralja a teret, hanem a Stefan Nemanja (I. István) nemrégiben felállított 23,5 méter magas és 80 tonnás szobra, amit holnap lepleznek le ünnepélyes keretek között.
Aleksandar Vučić államfő a hétvégén ellátogatott a munkálatok helyszínére, ahol a szobor megvilágítása és a park kialakítása körüli munkálatokat végezték. Kiemelte, az Aleksandar Rukavišnjikov orosz szobrász által készült bronzszobor a szerb fejlődést és győzelmet jelképezi. Kiemelte, korábban a vasútállomás környéke a főváros fejletlen része volt. A legcsúnyább mocsaras részéből most luxusnegyedet alakítanak ki a Belgrád a vízen projektum megvalósításával, a Száva téren pedig a szerb történelem egyik legnagyobb alakja kapott helyet, amely a szerb nép létezését, gyökereit magyarázza, az állam fejlődését, növekedését és szellemi örökségét jelképezi.
Intenzív munkálatok a szoboravatást megelőző napokban (Fotó: Miklós Hajnalka)
Stefan Nemanja éppen felfelé néz a Slavija, a Szent Száva-templom irányába (Szent Száva I. István legfiatalabb fia volt, akit szerzetesnek nevelt). Ám hiába volt ő a Szerb Pravoszláv Egyház egyik megalapítója, hiszen amellett, hogy számtalan templomot és kolostort építtetett, illetve utolsó éveiben a maga és fia számára alapított Hilandar kolostorba vonult vissza Simon szerzetes néven, jobb kezében nem keresztet tart, hanem kardot. Hódító volt, és nagyzsupánból, majd vazallusból lett egy független ország fejedelme. Bal kezében pedig ott a pergamen, mert a középkorban, egyesítve a szerbeket, független államot alapított.
A Szent Száva napjára időzített szoboravatást több hónapos építkezés előzte meg. Augusztusban kezdték meg annak darabonkénti összeforrasztását. Tíz orosz mester építette fel több hazai szakember bevonásával. Holnap pedig, miután már minden darabja a helyére került, fénybe borul a szobor, öt soros, 20 méter hosszú égősor világítja majd meg. Csak a sisak alatt 66 lámpa gyullad majd ki. A szobrot két 24 méter magas oszlopra felszerelt 12 reflektorlámpa, illetve két 10 méter magas oszlopra elhelyezett további 12 reflektorlámpa világítja meg, mindez természetesen a parkban elhelyezett dekoratív megvilágítás mellett.
A szobor körüli teret azokkal a százéves kőkockákkal kövezték ki, amiket a munkálatok során az építőmunkások találtak a Száva tér közelében.
Annak ellenére, hogy senki nem vitatta el annak szükségét, hogy Szerbia emléket állítson az egyik legnagyobb fejdelemének, a szobor megosztotta a szakvéleményt. Egyrészt túl magasnak találták. Az ötletterv ugyanis 15 méter magas szobrot irányzott elő, ám ez az elképzelés 23,5 méterre változott. Ugyanakkor sokan azzal vádolták meg azt a bizottságot, amely a szobor ötlettervét elfogadta: amellett, hogy nem tartotta be a versenypályáztatás szabályait, nem volt elég körültekintő, hiszen több, Szerbiára nem jellemző jelképet véltek felfedezni a szobron. Többek között hangsúlyozták, hogy a Stefan Nemanja alatt megálmodott Fabergé-tojás Oroszországot szimbolizálja. Utólag kiderült, hogy a szobor egy makkra épült, a tölgy pedig a szerb történelemben az erőt és a hatalmat jelképezi. Arra borul rá egy középkori sisak, aminek hiányosságai a viszontagságos időkre utalnak. Azért szereltek ebbe a sisakba lámpákat, mert annak belső részén mozaikdarabkák ábrázolják Stefan Nemanja életének fontos mozzanatait.
Másrészről pedig az ára miatt kritizálták sokat a szobrot. A mai napig ugyanis nem derült ki, hogy az mennyibe került. Az N1 televízió egy olyan vámokmányhoz jutott hozzá, amely szerint a szoborra legalább 9 millió eurót költöttek. Ezt az összeget senki nem erősítette meg, ám nem is cáfolta. A szobor költségeit érthetetlen és meg nem indokolt okok miatt 5 évre titkosították, ami alapján a bizalmas információ feloldása után majd csak 2023-ban derülhet ki (a pénzátutalásról szóló határozat ugyanis 2018-ban született meg), hogy annak felállítása vajon mennyibe került az államnak (a kormány vállalta ugyanis magára a költségeket). De az is lehet, hogy már holnap kiderül ez az adat is, legalábbis a városvezetők legutóbbi nyilatkozata szerint: amint elkészül a szobor, a költségeket is nyilvánosságra hozzák majd.
