A szerb kormány a digitális vagyonról szóló törvény elfogadásával megalapozta, hogy az ország lépést tudjon tartani a virtuális tér fejlődésével és a megjelenő újdonságokkal – közölte a Kurirban megjelent szerzői írásában Siniša Mali pénzügyminiszter. Kiemelte, hogy a rendelkezések elsősorban a fiataloknak adnak lehetőséget az új fizetőeszközök törvényes használatára. Ezzel is bizonyítják, hogy „itthon szeretnék tartani az ifjú nemzedéket, amely hazájában is megvalósíthatja újító ötleteit, hisz Szerbia követi az IT-technológia fejlődését, és lehetőséget nyújt a digitális világ előnyeinek használatára” – tette hozzá a pénzügyminiszter.
A digitális vagyonról szóló törvény előirányozza olyan szervezetek létezését, amelyek bitcoin-kereskedelemmel foglalkoznak. A váltóirodákhoz hasonlóan működő cégekről van szó, amelyek lehetővé teszik, hogy a bitcoint éppúgy lehessen dinárra váltani, mint minden más valutát – magyarázta Mali.
A pénzügyminiszter szerint Szerbia a világon az első országok között van, amelyek törvényesítették a virtuális pénz használatát. A rendelkezések jogi biztonságot is nyújtanak azoknak, akik az elektronikus világban tevékenykednek, hisz szabályozták a digitális vagyon tulajdonosának meghatározását, illetve a kriptovalutákkal való kereskedelmet is.
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bitcoin a mai napig sokak számára rejtély: az embereknek meg kell érteniük az egyik legelterjettebb és legismertebb kriptovaluta lényegét ahhoz, hogy használni tudják. A törvényes keret tehát csak az alapja annak a folyamatnak, amelynek első lépéseként informálni kell a lakosságot a digitális vagyon fogalmáról, amelynek csak egy töredéke a bitcoin – fejtette ki álláspontját Mali.
– El kell különíteni a bitcoin hátterében álló blockchain technológiát annak felhasználásától, azaz magától a digitális valutától. Az új törvény szerint ugyanis a virtuális valuta olyan digitális vagyon, amelyért nem felel a központi bank. Mivel nem az országos pénzintézet adja ki a kriptovalutát, ezért egy állami szerv sem garantálhat sem a használatáért, sem az értékéért. A digitális valuták tehát jogilag nem egyenértékűek a használatban levő pénznemekkel. A szabályozás szerint olyan fizetőeszközök, amelyeket a fizikai és jogi személyek elfogadnak az egymás közötti üzletelés folyamán: a kriptovalutát lehet vásárolni, eladni, átváltani és elektronikus úton őrizni. A bitcoin értékét azonban teljes mértékben a piac határozza meg, azaz azok a személyek és cégek, amelyek fizetőeszközként használják – magyarázta a miniszter.
Mali hangsúlyozta, hogy a kriptovaluták hátterében nem áll egy központi rendszer, ami biztosítaná a felügyeletüket. Példaként azt a hirtelen változást említette, amikor egy pillanatban a bitcoin értéke átlépte a 40 ezer amerikai dollárt, és ez elképesztő érdeklődést váltott ki iránta. Ellenőrző szerv hiányában a bitcoin jelenleg eléggé ingatag fizetőeszköznek számít, amelynek értéke hajlamos a hirtelen emelkedésekre és zuhanásokra is – figyelmeztette a közvéleményt a pénzügyminiszter.
