A bánáti Szentmihályon szinte mindenki kertészettel foglalkozik. Galambos Istvánnak is van kertje, ő azonban fajátékok készítésével foglalkozik. Annak idején ezt szükséghelyzetben tette, de mára már megszerette amit csinál. Géplakatosként dolgozott a bégaszentgyörgyi baromfivágóhídon, később munka nélkül maradt. Részben hobbiból, részben mellékkereset reményében készítette el az első kisvonatot. Kezdetben elajándékozta, amit megcsinált. Aztán elkezdte őket árulni is. A napokban Nagybecskerek főterén kínálja munkáit. Igyekezett ellesni, hogy mivel szeretnek a gyerekek leginkább játszani, aztán jöttek a saját ötletei. Jelenleg már több mint százféle játékot készít. Elmondása szerint már nincs ideje arra, hogy mindent megcsináljon, amit ötletként elképzel.
Eddig sem volt könnyű az eladás a szabadtéri rendezvényeken, a mostani helyzetben még nehezebb. Különösen, hogyha az ember egzisztenciája függ tőle.
– Attól függ, hogy az embernek mekkorák az igényei, mennyiből bír megélni. Valamikor nagyon kicsi a bevétel, valamikor megkeresek annyit, amennyi elég. Tehát a lényeg az, hogy muszáj belőle megélni, mert más lehetőségem nincs. Mert ebből élünk én is, meg az egész család. Úgyhogy annyi van, amennyi van. Tehát nincs választás – mondta István.
A fajátéknak nagy versenytársa a műanyagból készült, ázsiai játéközön. Ilyen helyzetben nem könnyű visszaszoktatni a gyerekeket a fajátékhoz. Mert ha csak rajtuk áll a választás, akkor a többségük a színes, elektromos meghajtású játékot kéri. Még ha drágább is. – Visszatérünk a természetes anyagokhoz, az egyszerű alapanyagokból összeállítható játékokhoz. Mert fontos, hogy a gyerek valamit a kezével megérezzen. Viszont ezek a játékok szemre nem tetszetősek. Nincsen rajtuk csillogás, villogás, sok fajta szín, hanem inkább arra, hogy a tanulásra ösztönözzék a gyerekeket. Sajnos ma az ilyenfajta játékok nem olyan érdekesek a gyerekek számára. A játékkészítés technológiai fejlődése magával hozta azt, hogy a gyereknek nem kell saját tudását használnia ahhoz, hogy valamit kifejtsen, megcsináljon. Egyszerűbb, ha ülök a padon egy távirányítóval a kezemben, amellyel irányítom az autókat. Többet nem kell a sarat kézzel megfogni, hanem kis markológéppel irányíthatom tíz méterről. Maga markol, maga pakol. A fa megmunkálása abból a szempontból is időigényesebb, mert egy elhibázott mozzanatokat nem lehet újrakezdeni. A fát nem lehet „újrahasznosítani”. Vannak játékok, amelyeken egy kicsit többet kell dolgozni, ennyi idő elteltével már van egy kis tapasztalatom, úgyhogy az ötletek maguktól jönnek, de ettől persze nem lett könnyebb a munka. Ugyanúgy meg kell csinálni. Közben nem lehet hibázni, mert az mindjárt meglátszik. Minden alkatrészt, minden külön részt át kell nézni, többször is ellenőrizni. A játékokat főleg télen készítem, eladásuk pedig márciustól az újévi vásárig tart. Persze fontos feladat a nyersanyag biztosítása is.
Van érdeklődés a fajáték iránt (Kecskés István felvétele)
– Minden keményfát ki tudok használni, de nagyjából a puhábbakat is. A hárs mutatkozott a legjobbnak. Európában a bükkfát, cseresznyefát, diófát, de szinte minden keményfát felhasználnak fajátékok készítésére. Persze mindennek megvan az ára. Mi, akik itthon gyártjuk ezeket a játékokat, az olcsóbb fajta fákat használjuk, amelyekből sokkal több van és könnyebben beszerezhetők. Ezekre vagyunk úgymond rászorulva. Ráadásul a faipar jelenleg leépült és nehezen találunk megfelelő fát – mesélte Galambos István.
A játék kiválasztása nem olyan egyszerű, mint ahogy azt sok szülő gondolja. Ez különösen a gyerek életének első öt-hat évében fontos. A szakemberek szerint a játék ne csak szórakoztasson, hanem tanulni is lehessen belőle. Az orvosok szerint pedig az autista és a beszédhibás gyerekekkel való foglalkozáshoz sokkal hatékonyabbak a fából készült játékok.
