A Szerb Villanygazdaságot (EPS) éppúgy át kell szervezni, mint minden más energiaszolgáltatót és közvállalatot az országban – mondta Zorana Mihajlović energiaügyi miniszter. A Beta hírportálnak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy az állam mindaddig nem engedélyezi a villanyáram árának jelentősebb emelését, amíg át nem vizsgálják a villanygazdaság tevékenységét. Egyelőre minimális emelést hagytak jóvá, ami egy átlagos, 3000 dináros számla esetében 150 dinár – tette hozzá a miniszter, aki szerint erre azért volt szükség, hogy fenn tudják tartani a termelést.
A villanyáram jelenleg Szerbiában a legolcsóbb az európai piacon, az országos energiaügyi ügynökség ugyanis kénytelen megkötni az árát – hangsúlyozta Mihajlović. Az állami vezetés tisztában van azzal, hogy a jelenlegi árral nem fedhetők le a villanygazdaság költségei, ki kell azonban azt is vizsgálni, hogy a közvállalat kiadásai mennyire reálisak – magyarázta a miniszter.
A Szerb Villanygazdaság átszervezése még 2014-ben elkezdődött, amikor hatályba lépett az energiaügyi törvény. Az elmúlt hat évben azonban lényegében senki sem foglalkozott a közvállalat tevékenységének átszervezésével, jövedelmével és kiadásaival. Ugyanez vonatkozik a Srbijagas Közvállalatra is: olyan leányvállalatokat kell alapítani, amelyek a közérdekekkel összhangban dolgoznak, minőségi energiát szolgáltatnak a lakosoknak és jövedelmezőek – vázolta a céljait a nemrég kinevezett energiaügyi miniszter.
ÁRADÁS NEM OKOZHAT ÁRAMKIMARADÁST
A Szerb Villanygazdaságban az elmúlt években nyilvánvalóan nem tudták felmérni, hogy mely befektetések számítanak prioritásnak – mondta Mihajlović. A miniszter kifejezte aggodalmát, miszerint több pénz került a villanygazdasággal együttműködő vállalatokba, mint az alaptevékenység fejlesztésébe.
– Egyes szerbiai települések a napokban áram nélkül maradtak: ez elsősorban nem az áradások miatt történt, hanem azért, mert a villanygazdaság nem fektetett elég pénzt a hálózat és a trafóállomások fenntartásába és korszerűsítésébe. A szerb kormány határozata alapján a villanygazdaság tevékenységét fel kellett volna osztani az áramtermelésre, illetve az ellátást biztosító rendszerre. A döntés értelmében a hálózati ellátás és a trafóállomások fejlesztésébe 300-400 millió eurót kellett volna fektetni annak érdekében, hogy a lakosoknak biztosítsák az állandó jellegű szolgáltatást. Nem történhet meg, hogy települések maradnak áram nélkül azért, mert egyes területeken árvíz van vagy leesett a hó. Azt sem engedhetjük meg, hogy Szerbia egyes részein naponta 5-6 alkalommal megszakadjon az áramellátás, ez ugyanis károsítja a háztartási gépeket és ellehetetleníti a normális életet – fogalmazott a miniszter.
Kiemelte, hogy az ország egész területén minőségi áramellátásra van szükség. A lakosoknak azt is biztosítani kell, hogy választhassanak a szolgáltatók közül, és ne legyenek kiszolgáltatva egy ellátó monopolhelyzetének – tette hozzá Mihajlović.
IGAZGATÓNAK LENNI FELELŐSSÉG
A helyzet rendezése érdekében sürgősen ki kell írni a pályázatokat a közvállalatok igazgatóinak megválasztására, a követelményeket egyértelműen meg kell fogalmazni, az igazgatók megbízatása pedig nem tarthat 5 évig – válaszolta Mihajlović arra az újságírói kérdésre, hogy az átszervezés hiánya a villanygazdaság aktuális vezetőségének a felelőssége-e. Hangsúlyozta, hogy kiemelten fontos, hogy a közvállalatok élére felelősségteljes emberek kerüljenek, hiszen manapság „a legszebb megbízatás egy közvállalat igazgatójának lenni”.
Állítását azzal indokolta a miniszter, hogy az elmúlt években az állami vezetés nyitott a problémák rendezésére, és jelentős összegeket fordít erre, akár szükségszerűen is. A közvállalatok igazgatóit viszont nem terheli a felelősség, és senkinek sem tartoznak magyarázattal, hogy melyik befektetések megvalósítására helyezik a hangsúlyt, miért nem fejeződtek be egyes munkálatok, vagy éppen miért nincs villanyáram az egész településen. A pályázaton megválasztott igazgatónak a jövőben felelnie kell a tetteiért – emelte ki a miniszter.
Szavai szerint az, hogy az elmúlt években ez nem valósult meg, egyrészt a Bányászati és Energiaügyi Minisztérium mellőzésével magyarázható. A hanyatlás azonban nagy hiba volt – szögezte le Mihajlović, aki az energiaügyi minisztérium vezetése mellett immár a szerb kormány alelnöki tisztségét is betölti. Kiemelte, hogy a szerb kormány döntése értelmében a közeljövőben minden olyan mulasztást orvosolnak, amit az elmúlt hat évben hanyagoltak, akár tudatlanság okozta őket, akár szándékosan történtek.
A REFORMOK A GÁZSZOLGÁLTATÓKAT IS ÉRINTIK
A világon nincs arra példa, hogy engedély nélkül működjenek a közérdekű szolgáltatást végző vállalatok, és ez Szerbiában sem lesz gyakorlat – válaszolta arra a kérdésre, amely az Energiaügyi közösség felszólítására vonatkozott. A nemzetközi szervezet ugyanis büntetéssel fenyegette meg Szerbiát a Srbijagas és a Jugorosgas közvállalatok átszervezésének hiánya miatt. A történteket követően Mihajlović ígéretet tett a helyzet rendezésére: szavai szerint nem problémaként tekint az említett felszólításra, hanem lehetőségként. Az energiaszolgáltatás fejlesztésével ugyanis megnyílhat a 15. uniós csatlakozási fejezet is, amelyet egyelőre a közvállalatok átláthatatlansága gátol.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Srbijagas már 2012–2013-ban sem tett eleget az országos felülvizsgálati szerv (DRI) felszólításainak, és a 2014-es törvény meghozatala után sem volt könnyű együttműködni a Dušan Bajatović által vezetett közvállalattal. Mihajlović kiemelte, hogy a kinevezését követően azonnal szorgalmazta a DRI-nél az elmulasztott felülvizsgálat elvégzését. Ugyanakkor egy munkacsoportot is létrehoztak, amely pontos határidőket szabott meg arra vonatkozóan, hogy az átszervezés fázisait milyen ütemben és hogyan kell elvégezni.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a Srbijagas igazgatója maradhat-e a helyén, az energiaügyi miniszter a következőket válaszolta: „A jövőben nem tölthetnek be igazgatói tisztséget olyanok, akik nem hajlandók véghezvinni a szakemberek és az állam által javasolt fejlesztéseket. Szükség esetén nem riadok meg attól sem, hogy ezeket az embereket megfosszam a kinevezésüktől: a problémamegoldás ugyanis nem Bajatovićról szól, hanem az ország gázipari ágazatáról” – nyomatékosította álláspontját a szerb kormány alelnöke.
