2024. március 29., péntek
NAGYSZÜNET

A tevékeny gyerek

A tevékeny gyerek nagyon fárasztó kicsiként. Mindenben részt vesz, amit a felnőttek végeznek, legyen az házimunka, hobbi, társasági élet vagy személyes higiénia. Kilakkozza a családtagok körmét és minden mást is, ami a közelben van, mosogat és pocskol, ruhákat pakol, csak nem be a szekrénybe, hanem onnan ki. A macskát is kiporszívózza, ha sikerül. Állandóan a nyomában kell lenni, mert kreativitása határtalan, mire észbe kapsz, filctollal tájképet fest a frissen meszelt falra. Ha enyhébb füstszagra ébredsz, az azért van, mert elhatározta, begyújt, mire kelned kell. Határozott elképzelése van a mindennapi hajviseletéről és az ünnepiről is, úgyszintén a ruháról, amelyet magára ölt. Ha éhes, megoldja, igaz, végiglocsolja a kövön a tejet. De semmi gond, nem felejti el feltörölni, a te pulóvereddel. Az volt kéznél. Ha a blúzán foltot talál, egy rajzzal takarja el. Állandóan készenlétben állsz, nehogy magára borítsa a forró levest, megszúrja magát valamivel, vagy leessen a toronyról, amelyet székekből és sámlikból épített, hogy elérje a magasan lévő polcokat. Leginkább akkor érzi magát jól, ha hasznos feladata van, amivel – szerinte – neked segít. Mire eltakarítod a romokat, amelyeket a kis hároméves kezecskéivel szétpocskolt, már két másik helyen képes atomrobbanást előidézni.

És amikor már végképp úgy tűnik, hogy az életed egy romhalmaz, amely másból sem áll, mint a gyerek után való takarításból és pakolásból, egyszer csak láthatóvá válik a fény az alagút végén. A már felcseperedett gyereked megfőzi neked a kávédat, pont annyi tejjel, ahogy szereted. A ruhák betalálnak a szekrénybe, a tányérok a mosogatóból tisztán a szárítóba kerülnek. Már azt is tudja, hogy mit mivel lehet mosni a mosógépben, és el is indítja a programot. A teregetés nem olyan, mintha te csinálnád, de legalább száraz a ruha, ha egy kicsit gyűrött is. Szükség esetén egy gyors étkezést is lebonyolít rántottával, salátával, zacskós levessel. Ekkor kell kiélvezni a befektetett munka gyümölcsét, mert egy szempillantás alatt eljön a kamaszkor, és minden esély megvan rá, hogy huss, a rendes, rendszerető, szorgalmas gyermekből lusta, trehány és rendetlen tini válik. Persze, ez is csak átmeneti, de mire újra elviselhetővé válik a helyzet, valószínűleg elköltözik majd otthonról.

A szülők nagyon szeretnék, ha a gyerekeik részt vennének a házimunkában, lehetne rájuk számítani a családi feladatok elvégzésében, ha bevásárolnának, ha nemcsak kiennének minden lehetséges élelmiszert a hűtőből, hanem legalább szólnának, ha valamiből hiány van. Az erre való nevelés azonban nem tizenévesen kezdődik, sőt azt hiszem, ilyenkor már szinte lehetetlen. Sajnos, az önálló, tevékeny gyerekek nevelését minél korábban el kell kezdeni, mégpedig akkor, amikor az a legnehezebb. Úgy érezzük, egyet lépünk előre, kettőt hátra, miközben segíteni próbálnak nekünk a palacsinta sütésében, a zöldség aprításában, a hajmosásban, padlótörlésben, a virágültetésben. Óriási energiabefektetés és idő, hiszen minden, amit mi magunk pár perc leforgása alatt ripsz-ropsz lebonyolítunk, egy-két óvodáskorúval többszörösére nyújtja a folyamatot. Számukra mindez a végtelen öröm forrása, ami elraktározódik bennük, és mire megügyesednek a kezecskéik, fejlődik a koncentrációjuk, finommotorikájuk, úgy tudnak egyre hasznosabban részt venni a családi feladatok elosztásában. Ezért nagyon fontos, hogy amíg kicsik a gyerekek, és még lelkesen vennének részt a házimunkában, akkor fordítsunk rá időt és energiát, hogy örömük teljen benne. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindig és mindenkor készenlétben kell állni, ha a család kicsi kincsének suvickolhatnékja támad, de lehetőség szerint szervezzük úgy a napi tevékenységeinket, hogy bevonjuk a gyereket is, amikor csak tudjuk.