2024. április 20., szombat

Már a takarékoskodásért is fizetni kell?

Szlovéniában a bankok megfizettetnék a lakosság pénzének őrzését – Aggódnak az NLB által felvásárolt Kereskedelmi Bank ügyfelei

A szlovén bankok komolyan fontolgatják, hogy külön felszámolják majd a lakosság megtakarításainak őrzését – jelentette be Blaž Brodnjak, az Új Ljubljanai Bank (Nova Ljubljanska banka – NLB) első embere. A bankigazgató szerint első lépésként a 100 ezer eurónál magasabb összegű megtakarításokat díjaztatnák. A pénzintézetekben ugyanis a koronavírus-járvány miatt foganatosított intézkedéseket követően jelentősen megnőtt a lakosok által félretett pénz összege. Az európai országok többségében a takarékossági letétekre vonatkoztatott kamatok vesztességessé váltak, így a polgárokkal megfizettetik pénzük őrzését – írja a Politika napilap.

A szerbiai állampolgárokat közvetlenül nem érintenék az uniós intézkedések, ha nemrégiben a szerb állam tulajdonában levő Kereskedelmi Bankot (Komercijalna Banka) nem a szlovén NLB vásárolta volna meg.

AZ ÚJ SEPRŰ KISÖPÖR?

Mint ismeretes, december 30-án befejeződött a legnagyobb állami tulajdonban levő bank eladásának folyamata, amely intézményért a szlovén NLB 460 millió eurót fizetett a szerb kormánynak. A tavaly még Kereskedelmi Bank néven működő pénzintézetben csaknem 2 milliárd euró értékű megtakarításuk van a szerb lakosoknak. Amennyiben az NLB érvényesíti a megtakarításokra vonatkozó díjaztatást, akkor 8736 olyan letét kerülhet veszélybe, amelynek összege magasabb 100 ezer eurónál – hozta nyilvánosságra a Politika. Információik szerint ez a szerbiai megtakarítások 0,2 százalékát jelenti.

A hazai szakértők szerint azonban nem valószínű, hogy az új többségi tulajdonos az adásvételt követő első lépésként olyan népszerűtlen döntést hozna, amellyel elveszítené ügyfelei jelentős részét.

– Olyan időket élünk, amikor a megtakarításokért felszámolt kamatok nagyon alacsonyak. Várható volt, hogy a fogyasztás lehetőségeinek csökkenésével növekszik a lakosok megtakarítása. Emiatt a bankokban jelentős mennyiségű pénz gyűlt össze, amire igazából nincs szüksége a pénzintézeteknek – magyarázta a takarékok díjaztatásához vezető folyamatot Zoran Grubišić, a Belgrádi Bankakadémia professzora.

Kiemelte, hogy a dináralapú megtakarítások esetében nem kell aggódniuk a szerbiai lakosoknak. A Szerb Nemzeti Bank irányadó banki alapkamata 1 százalék, ami még mindig nyereségeset szavatol a megtakarításokra. A devizaalapú letétek esetében azonban a legtöbb szerbiai bank is már csak 0,05 százalékos kamatot számol fel, erről pedig elég könnyű átbilleni a negatív zónába – fejtette ki álláspontját a szakértő.

A DÖNTÉS A KÖZPONTI BANKKÉ

A Szerb Nemzeti Bank szakemberei nem tagadták, hogy a világpiac alakulása nagymértékben kihat a hazai pénzintézetek működésére is. A szerbiai bankok elsősorban az Európai Központi Bank pénzügyi határozataitól függnek, beleértve a negatív kamatlábak érvényesítését is.

Az országos központi bank elsődleges célja azonban, hogy megőrizze a lakosok és a gazdasági személyek megtakarításait. Ennek értelmében tehát nem tervez olyan döntéseket ervényre juttani, amelyek negatív hatással lennének a letétekre: nem támogatja tehát sem a negatív kamatlábakat, sem pedig a megtakarítások őrzéséért felszámolt díjazást – írták a Politikának küldött válaszlevelükben a központi bank szakemberei.

Döntésüket azzal indokolták, hogy országunkban a megtakarítások képezik a kölcsönök forgalmának alapját. A hazai bankoknak tehát nincs érdekükben érvényesíteni a világpiacon tapasztalható intézkedéseket, hisz azokkal veszélyeztetnék az ország stabilan működő pénzügyi rendszerét. A Szerbiában működő pénzintézetek többsége ugyanis lényegében megtartotta a letétek és a hitelezés hagyományos formáit, így a devizaalapú megtakarításokra vonatkoztatott kamatlábak még mindig pozitívak – magyarázták a szakértők.

Kiemelték ugyanakkor, hogy az országban működő pénzintézetek kötelesek a hazai törvényeknek és rendelkezéseknek megfelelő szerződéseket kötni a lakosok megtakarításait illetően. A pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők védelme pedig az országos központi bank hatáskörébe tartozik, amely külön gondot fordít a lakosok és a gazdasági személyek jogainak védelmére. Ennek értelmében azt várják el az országban működő bankoktól, hogy fenntartható és felelősségteljes üzleti politikát folytassanak, ami a letétek megőrzését és a megtakarítások növekedését eredményezi.

Az ország pénzügyi rendszerének stabilitásáért felelős központi bank azonnal reagálni fog minden olyan intézkedésre, ami veszélyezteti az említett célokat – emelték ki a Szerb Nemzeti Bank válaszlevelében. A Politikának küldött dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a központi pénzintézet egy hazai vagy külföldi tulajdonban levő banknak sem fogja megengedni, hogy felborítsa az ország megtakarítási rendszerét.