Jaksa Róbert villamosmérnök. A szakmájában mindenekelőtt Szabadkán és Magyarkanizsán, majd pedig Törökkanizsán tevékenykedett. A Szerbiai Mérnöki Kamara tagja. Az utóbbi években pedig már a politikában kamatoztatja tapasztalatait, így Törökkanizsa önkormányzatában vállalt kötelezettségeket, ugyanis 2012-től 2016-ig a község tanácsában a helyi közösségekkel, egyházi közösségekkel és civil szervezetekkel megbízott tag volt, majd 2016-tól 2020-ig az önkormányzat községi tanácsának gazdaságért és vállalkozásokért felelős tagja. Miután nemrégiben a környezetvédelmi minisztériumban nevezték ki államtitkának, Jaksa Róberttel a minisztériumban betöltött feladatköreiről és elvárásairól beszélgettünk.
A magas politikában ezidáig a közvélemény nem ismerhette önt, ám számos területen tevékenykedett már. Villamosmérnökként szerzett tapasztalatit, illetve a törökkanizsai önkormányzatban folytatott politikai tevékenysége során szerzett tapasztalatait miként tudja kamatoztatni az államtitkári kinevezésében? Milyen elvárásokkal tekint az előttünk álló időszakra?
– Mielőtt politikával kezdtem volna foglalkozni, sok vállalatban dolgoztam. Húsz év gazdag munkatapasztalata áll mögöttem. Tekintettel arra, hogy a végzettségem villamosmérnök, olyan munkákat végeztem, amelyekben a szakmai tudásomra és a szakmámnak megfelelő szakértelemre volt szükség. A Vajdasági Magyar Szövetségben 2012-ben kezdtem politikai pályafutásomat, Törökkanizsa községi tanácstagjaként. A helyi közösségekért, a civil szervezetekért és az egyházi közösségekért feleltem. Remek módja volt ez annak, hogy megismerjem azokat az embereket, akikkel élek, betekintést nyerjek a problémáikba és a szükségleteikbe, ugyanakkor a VMSZ-t képviselve megpróbáltam megfelelni olyan kihívásoknak, amelyekkel mindannyian szembesültünk. Törökkanizsa községi tanácsában valamivel több, mint nyolc évet töltöttem, pontosabban addig voltam ott, amíg idén novemberben nem neveztek ki a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkárának. Úgy gondolom, hogy a helyi önkormányzatokkal való együttműködésben szerzett sokéves tapasztalat jó alapot képez a minisztériumban való munkámhoz, és lehetőséget ad arra, hogy a Törökkanizsán megszerzett tudásom országos szinten alkalmazzam és fejlesszem. Az előttünk álló időszak minden bizonnyal nagy kihívást jelent a számomra, és igyekezni fogok, hogy ugyanazzal az elkötelezettséggel és buzgalommal találjak megoldást olyan kulcsfontosságú kérdésekre, amelyek Szerbia valamennyi állampolgárát foglalkoztatják, nemzetiségtől vagy vallástól függetlenül. Természetesen mindent megteszek azért, hogy a hatásköreimhez mérten elérhető legyek minden vajdasági magyar számára.
Az a tény, hogy a saját szakmája mellett elsősorban a gazdaság területén tevékenykedett, felveti a kérdést: milyen kapcsolódási pontok vannak eddigi tevékenysége és a környezetvédelem között?
– Mindig is érdekelt az új technológiák alkalmazása, és az alternatív energiaforrások iránt is érdeklődtem, igyekeztem lépést tartani a világgal és az új fejleményekkel. Tanúi lehetünk annak, hogy a megújuló energiaforrások, valamint az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentése globális szinten az egyik legfontosabb téma. Azok az innovatív megoldások, amelyek hozzájárulnak a klímaváltozás elleni küzdelemhez és csökkentik a mikroklímára gyakorolt hatást, közel állnak a szakmámhoz, a megbízatásom pedig a Környezetvédelmi Minisztériumba ebben az értelemben további kihívást állít elém.
„A szakmai és politikai tapasztalataimat hasztnosítom majd”
A környezetvédelem sok esetben elválaszthatatlan része a megújuló energiaforrásoknak. A kormánybejelentések szerint Vajdaság területén számos beruházásra lehet számítani, szélparkok épülnek, illetve a biomassza kihasználtságáról is egyre többet lehet hallani. Miután a VMSZ és a Szerb Haladó Párt közötti együttműködési megállapodás is kitér a megújuló energiaforrásokra, mi az Ön, illetve a VMSZ álláspontja ezekben a kérdésekben?
– A VMSZ céljai a megújuló energiaforrások fejlesztése terén nem különböznek a szerb kormány által kitűzött céloktól. Az a szándékunk, hogy az elkövetkező időszakban növeljük a megújuló energiaforrásokból származó energia felhasználását, és a biomassza kínálja a legtöbb lehetőséget. Tekintettel arra, hogy Szerbiában az áramtermelés továbbra is szénalapú, az egyik prioritásunk az, hogy ezt a termelést ökológiai szempontból elfogadhatóbbá és felelősségteljesebbé tegyük. Nagyon fontos, hogy a megújuló energiaforrások terén minél több új projekttel rendelkezzünk. Figyelembe véve a biomassza nagy lehetőségeit, Szerbia a biomassza és a biogázüzemek fejlesztésén dolgozik. Valójában ezek a legfontosabb energiaforrások a megújuló energiaforrás szempontjából.
A koalíciós megállapodás egyik fontos kérdése a vízszennyezés, hiszen Vajdaság több területén gondot okoz a minőségi ivóvíz biztosítása. A kormány által bejelentett nagyberuházások között szerepel az ivóvíz- és a szennyvízhálózat kiépítése és bővítése is. A szennyező anyagok kibocsájtása esetében pontos elvárásokat fogalmazott meg a VMSZ. Milyen intézkedések foganatosítását szorgalmazzák?
– A VMSZ választási programjában egyértelműen elmondtuk, hogy egyebek mellett kezdeményezni fogjuk Kishegyesen és Szenttamáson a szennyvíztisztító telepek megépítését, míg Nagykikindán és a Tisza mentén vízgyárak építését szorgalmazzuk. Valóban, mindenütt külön figyelmet fordítunk az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítésére és felújítására.
Ami pedig a szennyezőanyag-kibocsátását illeti, alapvetően az önkormányzatok kötelezettségeiről beszélünk. Kötelesek alkalmazni a vízben lévő szennyező anyagok határértékeiről és azok megvalósításának határidejéről szóló rendeletet. Ez képezi ugyanis az előttünk álló években a vízszennyezés megelőzésének jogi alapját.
Emlékeztetni szeretnék arra, hogy abban a koalíciós megállapodásban, amelyet Pásztor István, a VMSZ elnöke és Aleksandar Vučić, az SZHP elnöke írt alá, szennyvíztisztító telepek építését is megfogalmazták Topolyán, Kishegyesen és Szenttamáson, míg Topolyán, Kishegyesen és Becsén szennyvízhálózat is épül majd, valamint nem utolsósorban Szabadkán és Palicson a hiányzó szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése is része a megállapodásnak.
A Krivaja-folyó, illetve a Palicsi-tó állapota is fontos helyet kapott a koalíciós megállapodásban. Mit tudhatunk ezekről az elvárásokról?
– A VMSZ választási programját képezi a topolyai szennyvíztisztító telep megépítése és a Krivaja folyó szennyezett részének rehabilitációja. Fontos a csatornahálózat kiépítése Topolyán és Palicson, mert csak így őrizhetjük meg vizeink tisztaságát, vízminőségét, valamint a Topolyai-tó, a Palicsi-tó és a Ludasi-tó biodiverzitását.
Rendkívül fontos számunkra, hogy az új tartalmakba való beruházásokkal megerősítsük Palics, mint turisztikai desztináció fejlődését, és ez által egy olyan integrált idegenforgalmi terméket hozzunk létre, ami a wellnessfürdő és az akvapark munkálatai mellett kísérni tudja a családi turizmus fejlett kínálatait és tartalmait.
Vajdaság területén több helyen megkezdődött a szennyvíztisztító telepek építése, és várhatóan a munkálatok dinamikája az elkövetkező időszakban az előírt paramétereknek megfelelően csak fokozódik majd.
A Krivaja folyó a felszíni vizek minőségét illetően a második kategóriájába tartozik, ami alapján a kommunális és ipari szennyvíz összehangolt tisztítását követeli meg. A kapcsolódó szennyvíztisztítási projektet Topolyán már elkezdték, folyamatban van. Ami a Palicsi-tavat illeti, jelenleg egy környezetvédelmi projekt implementációja történik, amelybe számos közvállalatot bekapcsoltak. A Palicsi-tó környezetének és biológiai sokféleségének megőrzését célzó multidiszciplináris projekt nagyban hozzájárul a multiszektorális együttműködéshez, és a környezetvédelmi problémák sikeres közös megoldásának valódi példája lehet majd.
