2021. július 24., szombat
KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY

Ki az alagútból!

Világjelenséggé vált a koronavírus elleni oltás a 2020. év utolsó napjaiban. Földünk országainak médiumai szinte sportszerű eseményként, néha nemzeti presztízsként közlik vezércikkben, lapzárta előtti rovatokban azt, hogy ki kezdte, mikor, hol, mennyit, mivel és kit oltanak. Magas rangú politikusok fogadják, rendőri kordon között viszik a Pfizer gyógyszergigant első párezer Covid–19 elleni vakcináját. A lelkes fogadásból, a sajtó vezércikkeiből és a tévé hosszas beszámolójából kitetszik, mennyire elege van az emberiségnek az „egy év magányból”, az új fertőzöttek és az elhunytak napi jelentéseiből, a szórakoztatóipar megvonásától és a sok egyéb nyomorúságból, amit a koronavírus ránk hozott. Nem elegendő azonban, hogy csak kitessék, vállalni kell az 55-60%-os átoltást, különben csak rövid „farsangi mulatság” marad az oltóanyag körüli lelkes ünneplés.

Hamarosan visszazökkenünk a régi kerékvágásba, a bizonytalanság azonban ismét urrá lesz. Kiderült ugyanis, hogy még jó néhány hónapig, talán az egész 2021-as évben velünk marad a pandémia, nem lesz egyszerű átoltani a világ több milliárd lakosát. Korunk embere tétován áll e jelenség előtt, eluralja a bizonytalanság érzése, amit az interneten szabadon kószáló álhírek, rémhírek még jobban gerjesztenek. A mutált  koronavírus 70%-kal gyorsabban fertőz. Majd leszállították 50%-ra. Újabban már annyit sem írnak, nincs jelentősége, az oltás elsöpri a mutáns vírust – mondják a szakemberek. 

Az oltás egy újabb bizonytalanság

Teljesen érthető, hogy az ember ódzkodik mindennemű szúrás, vágás ellen, az oltás pedig sokak rémálma, hiszen egészséges emberek kapják, akik utána napokig szorongva várják a lehetséges mellékhatásokat. Mellékhatás pedig lesz – mondják a szakemberek –, ha nincs enyhe mellékhatás, nincs foganatja sem az oltásnak. Ha marad az önkéntesség, márpedig aligha lehet kényszerrel mindenkit beoltani, a közvélemény-kutatásokból ítélve, kétes a vírus féken tartásához szükséges 55–70%-nyi átoltási eredmény. Ellenére annak, hogy a világ szakemberei a modern kor legnagyobb vívmányának tekintik azt, hogy képesek vagyunk kiiktatni a tömeges megbetegedéseket mindennapjainkból. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy elérjük a milliós nagyságrendű átoltást, ami ez egyszer nem az anyagi lehetőségeken, hanem az emberek meggyőződésén múlik.

Nem ördögi dolog

Az egyszerű polgárt két-három hónap múlva 4-5 fajta oltási anyag várja az egészségházakban. Nem piacon vagyunk, mondják az epidemiológusok, nincs lehetőség a válogatásra, minden engedélyezett vakcina biztonságos. Részben igazuk van, de ezt a köznapi polgár nem egészen így tudja, ezt hallott, azt halott… Neki is részben igaza van, hiszen, mint mondottam, makkegészséges létére úgy érzi, a bőrét viszi vásárra. A helyes hozzáállás az lenne, ha nem a politika, nem is a páciens, hanem az orvos, aki ismeri egészségi állapotunkat, döntené el, hogy kinek melyik vakcina felel meg. Mivel a vakcinák piacon vannak, ma már úgyszólván mindent tudhatunk róluk. Ez a „minden” azonban a szaknyelv ismerete nélkül a legtöbb ember számára igen homályos, s emiatt sokan eleve elutasítják az oltást.

A harmadik generációs oltás a győztes

A manapság felkínált vakcinák, kevés kivétellel, a harmadik generációba tartoznak. Mit jelent ez? Az első generációs oltások, közöttük a ma is használt MMR, hepatitis B, a veszettség elleni, a kínai Sinovac és az orosz Szputnyik V leölt, illetve fertőzőképtelenségig legyengített vírusokat tartalmaznak. A második generáció a vírus komplett fehérjeképletét, a legújabb, harmadik generációs oltószer pedig csupán a vírusfehérje előállításához szükséges nukleinsav-molekulát, a koronavírus tüskéjének molekuláris darabkáját juttatja az emberi testbe, az immunválaszhoz szükséges „kulcsfehérje” elkészítését, amely véd a fertőzéstől, a szervezetünkre bízza.

Elvileg csak az egészséges emberek kaphatnának oltást. De nagy kérdés, mai világunkban létezik-e minden betegségtől mentes emberi szervezet. Az ellenjavallatokat minden vakcinánál pontosították, általánosságban azt mondhatjuk, egy súlyos betegségtől legyengült immunrendszerrel bíró szervezetet nem szabad oltani. 

A harmadik generációs oltásokhoz tartozik a 2020. december 2-án engedélyezett és napjainkban már használatos Pfizer Biontech, az engedélyezés fázisában lévő angol AstraZeneca, az orosz Gamaleya, a Merk/Pasteur és az amerikai Moderna. Ez a pillanatnyi helyzet, ami napokon belül változhat, hiszen majd 200 gyógyszergyár kísérletezik az oltóanyag előállításával, ebből 7-8 már az utolsó fázisban van.

Hatékonysági kérdés

Százszázalékos hatékonyságot egyetlen oltószertől sem várhatunk. Az évtizedek óta használatos influenza elleni oltás sem tudja áttörni a mágikus 70%-ot. Ehhez képest jóval sikeresebbek az előbb felsorolt koronavírus-vakcinák, hatékonyságuk a 90-95%-os tartományban mozog, kivétel az angol AstraZeneca, 70% feletti hatékonyságával. Ez utóbbi dózisváltoztatás révén ígéri a 90% feletti hatékonyság elérését, ami azért fontos, mert könnyebben tárolható a Pfizer vakcinájánál.

Mutáció

A Földön létező bármely szervezetet addig nevezhetünk élőlénynek, amíg fenntartja sejtjeinek reprodukciós képességét. Az állandó reprodukciós képesség képezi az evolúció alapját. Sejtosztódáskor azonban keletkezhetnek hibák, azaz mutációk az örökítőanyagban, a DNS-ben, amelyek nemcsak megváltoztatják a gén szerkezetét, hanem átviszik a változásokat az utódokra is. A mutáció tehát egy állandósult folyamat, ami elől a vírusok sem kivételek. Emiatt kell az influenza elleni oltást minden évben megismételni. A mutálás megtörtént a koronavírussal is, bár tudásunk szerint kevésbé hajlamos a változásokra a többi vírusfajtához képest.

A harmadik generációs oltóanyag a vírusnak egy olyan bázikus nukleinsavát tartalmazza, amely a behatolást elősegítő tüskék lényeges részét képezi, tehát specifikus a jelenlegi pandémiát okozó koronavírusra. Nem feltételezhető, hogy ez a bázikus nukleinsav változást szenved, mert a vírus örökítőanyagának lényeges, az anyagcseréért is biztosító részét alkotja. A harmadik generációs oltóanyagok ennek a bázikus nukleinsavnak az elöretolt bástyáját, az emberi sejtbe behatolást segítő tüskeszerkezetet, alaposan körbejárják, szemlézik, fényképezik, memorizálják, s a szaktekintélyek szerint több oldalról felkészítik szervezetünket a védelmezésre, akár az esetlegesen mutáns koronavírusok ellen is. De ha mégis gyökeresen megváltozna a vírus, arra a tudománynak is lesz válasza.

Gyártás és elosztás

A pandémia megfékezését a 2021. év végére tervezik, bár ezt sokan kétlik, ismerve a gyártási és disztribúciós lehetőségeket. Az AstraZeneca, a Pfizer és a Moderna 2021-ben 5,3 milliárd adagnak a gyártását tervezi, ami az AstraZeneca vakcinájának adagolásától függően 2,6–3,1 milliárd ember számára elegendő mennyiség. Ehhez az orosz Gamaleya Intézet további 500 millió, külföldre szánt adagot tervez piacra juttatni. Ez lenne a harmadik generációs oltóanyagok ez évben elérhető mennyisége. Az első generációs oltószerekkel nem foglalkoznék, nincs átlátható közlés a részükről. A 3 milliárd adag felét az Európai Unió és 5 másik fejlett ország már lekötötte. A maradékból nem lehet sikeres világméretű átoltást tervezni, ami a pandémia további fennmaradását jelentené. Emiatt az Egészségügyi Világszervezet létrehozta a Covax platformot, amely a fejlesztést, a gyártást és az elosztást lenne hivatott koordinálni. Eddig 184 ország csatlakozott hozzá. Mindemellett félő, hogy az elosztás nem szakmai, hanem nemzeti, illetve anyagi alapon történik. Ez azonban nem lehet a fejlett országok érdekében sem, hiszen mint láttuk, a pandémia lebéníthatja Földünk nagy részét, és a fejlett országok gazdasági érdekeit is erősen sértheti.

Megbízhatóság

Az eddigi, leggyorsabban engedélyt kapott – azaz még nem gyártósorra került – oltásokat 5-6 évnyi vakcinafejlesztés előzte meg. Az elképzelés, miszerint a tél folyamán vagy az idei év elején már kezünkben is lesz egy megoldás, olyan mintha azt mondanánk: „ugyan nincs meg minden adatunk, de ettől függetlenül elkezdjük a gyártást”. Vagy mintha azt hallanánk az egészségügyi döntéshozóktól, hogy „vészhelyzet van, nincs időnk megvárni az eredményeket, elkezdjük az oltásokat”. A hat hónap alatt előállított vakcina újabb bizonytalanságokat szült, ami a világhálón hangoskodó oltásellenes mozgalomnak kapóra jött. Verseny ez a profitért, félredobták a biztonsági előírásokat, életeket tesznek kockára – mondják.

Az oltás körüli versenyszerűség elvitathatatlan tény. A szakemberek a nehézségeket a Himalája megmászásához hasonlítják. Valóban soha nem látott gyorsasággal jöttek létre a harmadik generációs oltások, de tudnunk kell, hogy a koronavírus genetikai kódjának leolvasását felgyorsították a világ leghatékonyabb komputerei. Az anyagi és technikai lehetőségek ezúttal korlátlanul álltak a tudósok rendelkezésére. Elvonták a legjobb szakembereket a rákgyógyítás és minden más egészségügyi kutatástól, és hadba állították a koronavírus ellen. Soha ilyen széles körű információcsere nem volt tudományos berkekben. Az Egészségügyi Világszervezet által előírt kísérleti fázisokat betartották, csak szünetet nem adtak a fázisok között. A tudományos világ diadalának kell felfogni, és nem elítélni a hat hónap alatt elért sikert. És a profit? Természetes egy ilyen átütő siker után, amely megszabadíthat a pandémiától, a profitálása annak a 4-5 gyógyszergyárnak.

Mellékhatások

Az oltás teszjének 3. fázisa alatt a Pfizer 43 548 alanyon tesztelte termékét, az AstraZeneca 22 700, a Moderna pedig 30 000 embert, a Szputnyik V vakcinát a hírek szerint 70 000-en kapták meg. A beoltottakat két hónapos megfigyelés kísérte. Az alanyok között különböző neműek, 16 év felett minden életkorú, különböző alapbetegségekkel küzdők voltak. Az oltás mellékhatásként csak helyi reakciókat okozott (fájdalom, bőrpír, izzadás), inkább a második dózis beadása után. Ismétlem a szakemberek véleményét: enyhe és közepes, de ritka mellékhatás nélkül egyetlen gyógyszer sem létezik, még a 100 éve ismert Aszpirin sem. A mellékhatásokat sokszorosan meghaladja a gyógyszer vagy az orvosi beavatkozás haszna, ami döntő érve az orvoslásnak.

Ellenjavallatok

A koronavírus elleni oltásnak jelenleg igen kevés ismert ellenjavallata van: a terhes nők, 16 éven aluli gyermekek és erősen immunhiányos betegek számára nem javasolt az oltás. A súlyos allergiában szenvedőknek is várniuk kell az oltással, bár a Pfizer oltószere nem tartalmaz tojást, diót, mogyorót, sem nehézfémeket. Nem javasolt az oltás az olyan súlyos betegségekben szenvedőknek sem, akik többféle gyógyszerrel tartják fenn egészségi állapotukat. Az igazság az, hogy a teszteléshez egészséges egyéneket válogattak, a betegeket eleve kiszűrték. Magyarán, a konkrét ellenjavallatokra, ami a különböző krónikus betegségeket illeti, még várni kell néhány hónapot, a legjobban teszik, ha ezek az egyének egyelőre kerülik az oltást.