A gazdasági elemzők nehéz küzdelemtől tartanak az idén a nemzetközi energetikai piacon. A gázpiac újbóli elosztása már az év első napjaiban megkezdődött a felhasználók és az ellátók, elsősorban Oroszország, Amerika és Azerbajdzsán között. A új év első napján indult meg a földgáz az orosz–török gázvezeték, a Török Áramlat folytatásaként kiépített Balkáni Áramlat révén, amely Bulgárián át Szerbiába, majd Magyarországra szállítja a gázt.
Nemcsak vezetéken szállítják térségünkbe a gázt, hanem cseppfolyósított formában, tartályhajókon is érkezik a horvátországi Krk-sziget kikötőjébe, de az már amerikai – írja a horvát Jutarnji list napilap.
Az Amerikából importált gáz nem kizárólag Horvátország szükségleteit látja el, a felhasználók között ott van Magyarország, Ukrajna, és több más állam is érdeklődik iránta. Magyarország évente 11,2 milliárd köbméter gázt vásárol, a krki tározóhoz való csatlakozással viszont csökkentené a Gazprom általi kiszolgáltatottságot.
Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök a közelmúltban a gázpiac diverzifikációjáról vagy kockázatmentesítéséről beszélt. Ez a kijelentése a Transz-anatóliai gázvezeték (TANAP) részekét képező Transz-adriai gázvezeték (TAP) megnyitásán hangzott el. Ez a vezeték Grúzián, Törökországon, Bulgárián, Görögországon keresztül Albániába, majd a tengerfenéken keresztül Olaszországba szállítja az azerbajdzsáni gázt. Európa legjelentősebb gázfogyasztója Németországot követően Olaszország, amely 22,1 milliárd köbmétert vásárol évente ebből az energiából, az azerbajdzsáni vezetékből mintegy 8 milliárd köbmétert.
A közelmúltban kelt szárnyra a hír, miszerint január 15-én Dánia is megkezdi a munkálatokat a sokak által vitatott Északi Áramlat 2 elnevezésű orosz–német gázvezeték építésén. Mint már többször is írtunk róla, ennek a hálózatnak a kiépítését azért függesztették fel bizonytalan időre, mert Amerika szankciókkal sújtotta az építkezés kivitelezésével megbízott vállalatokat. Mintegy válaszként, a németországi Mecklenburg–Nyugat-Pomeránia tartomány kormánya (arra az estre ha az amerikai szankciókat nem vonnák vissza) alapot hozott létre az Északi Áramlat 2 befejezéséhez, annak érdekében, hogy mentsék az eddigi 11 milliárd dolláros beruházást. Az Északi Áramlat 2 megvalósulása sokak érdeke, mintegy 100 európai vállalat dolgozik rajta 12 országból, s némely cégek akár 1 milliárd dollárt is veszíthetnek, ha a projektum nem valósul meg.
Németország földgázvásárlásának mintegy 40 százalékát eddig Olaszországon át válósította meg, de a tervek szerint a közeljövőben szinte felét szerzi be dél irányából. Németország számára igen jelentős gazdasági és politikai érdekerősödést jelentene az Északi Áramlat 2, hisz ezzel valószínűleg a közép-európai gázellátás gócpontja is itt lenne. Elemzők szerint emiatt is igen nehéz azt elképelni, hogy Németország valaha is végleg elállna a Török Áramlat 2 kiépítésétől. Az amerikai elnökválasztást követően egyesek szemléletmódváltásra is számítanak a szankciók ügyében, mások pedig arra figyelmeztetnek, hogy a Török Áramlat 2 ügyét illetően Amerika új képviselete és Berlin között minden marad a régiben. A gázvezeték építését Joe Biden új elnök sem nézi jó szemmel, akárcsak elődje, Donald Trump.
Az Európai Unió jelenleg mintegy 40 százalékban támaszkodik az orosz gázra. Ez az arány 15 évvel ezelőtt még 60 százalékot tett ki. Bizonyos előrelátások szerint Lengyelország 2025-től már teljesen függetlenedik az orosz gázszolgáltatástól, akárcsak a három másik balti állam, Észtország, Litvánia és Lettország.
Sokak véleménye szerint az Északi és a Török Áramlat az utolsó esély Oroszország számára, hogy mint fő gázszolgáltató levethesse a horgonyát Európában. Ezzel a lépéssel a gazdasági fennhatóság mellett politikai befolyását is megerősítheti ismét az ókontinens területén, ahol évtizedek óta rohamosan csökken a fennhatósága a NATO és az EU terjeszkedése miatt. Az orosz gáz hosszú éveken át Ukrajnán keresztül áramlott Európába, Oroszország pedig politikai okok miatt mindenképp meg szeretné kerülni Kijevet. A szakértők szerint az Egyesült Államok és Azerbajdzsán már meghódított piacra érkezett.
A német média szerint a krki füldgáztározó szinte teljes mértékben lefedheti az orosz gáz horvát importját, mivel az LNG Krk éves kapacitása 2,6 milliárd köbméter, Horvátország pedig 2,82 milliárd köbmétert importál Oroszországból.
Görögország jelenleg 2,41 milliárd köbmétert, Bulgária pedig 2,39 milliárd köbmétert importál, egyedül Szerbia duplázta meg az orosz behozatalt. Moszkva kedvezőbb feltételeket adott Szerbiának, 240 dolláros (ezer köbméterenként) ár helyett Belgrádnak 155 dollárt kell elkülönítenie erre a célra.
Az elemzők 2021. évet mindenképp a gázháború évének prognosztizálják. Egyesek szerint az is megeshet, Oroszország tovább csökkenti az árakat, hogy versenyezhessen az amerikai gázzal. Persze az a kérdés is felvetődik, hogy mennyi ideig fizetődik ki az árak visszatartása.
