A migránsok házakat gyújtanak fel a magyar–szerb határ közelében lévő Majdányon és Rábén. Az üresen maradt házakban, ha nem találnak tűzhelyet, a szoba közepén raknak tüzet, hogy melegedjenek, főzzenek valami meleg ételt. A tűzrakásnak azután súlyos következményei vannak, amit a vasárnapi tűzeset is bizonyít. Az egyik gazdátlan, lakatlanul álló ház kigyulladt, és leégett a tetőszerkezete is. Tönkreteszik, lelakják és a végén még fel is gyújtják mások ingatlanjait.
A rendőrség időnként látványos akciók keretében több autóbusznyi migránst – ami csepp a tengerben – begyűjt, és a média jelenlétében elszállítják őket valamelyik befogadóállomásra. Ha nem is ugyanazok a migránsok, de már másnap legalább ugyanannyian vagy még többen jönnek, folyamatosan van utánpótlás. És az új migránsok is azt teszik, amit a régiek: feltörik és elfoglalják az üresen álló házakat, zaklatják az itt lakó időseket. Használják az áramot, eltüzelnek minden éghetőt, ott hagyják a szemetüket.
Makra Ervin, a VMSZ Majdány-Rábé helyi szervezetének az elnöke szerint egyre súlyosabb problémát jelentenek a helyiek számára. Egyre többen és többen érkeznek a faluba, és a tél beálltával egyre agresszívebbek. Az elmúlt napokban már mindenhová betörtek. Már olyan helyekre is bejárnak, ahol emberek laknak. Rájuk törnek, kopognak, be akarnak menni, vagy melegedni. Tömegesen érkeznek, szombat éjszaka is két-három húsz-harminc fős csoport érkezett gyalogosan Oroszlámos felől. Valaki hozta őket taxival vagy busszal. Szervezetten jönnek. Szombaton köd volt, és minden bizonnyal ezt a lehetőséget akarták kihasználni az illegális határátkelésre. A helyzet egyre rosszabb.
Szabó Kornél háza szombaton gyulladt ki Majdányon, a tüzet a lakatlan épületet jogtalanul feltörő és ott huzamosabb ideje bent lakó migránsok okozták. A tetőszerkezet a lángok martalékává vált, és a plafon is beszakadt. A leégett ház tulajdonosa hétfőn járt a helyszínen, ahol a rendőrség helyszínelést tartott. Ismeretlen elkövető ellen tettek feljelentést, bár annak szinte semmi esélye sincs, hogy a megtalálják a migránsok között az elkövetőt, hiszen szemtanú nincs.
– Amikor kiértünk Majdányra, volt mit látni, a ház tetőszerkezete leégett, az egyik szoba plafonja beszakadt. A bútorok összetörve, amit lehetett, az eltüzeltek, hamu, szemét, ételmaradék, ürülék mindenfelé. Ez a pokol! Minden helyiség tönkre van téve, az állatok nem csinálnak ilyet, amit ezek. Nem találok rá szavakat, szörnyű látvány fogadott bennünket. Az elkövetők továbbálltak, mi pedig tehetetlenül nézzük a romhalmazt, ami a házunkból megmaradt. Több mint tíz éve élünk Szabadkán, előbb a nővérem, utána én költöztem fel, majd amikor édesapánk elhunyt, anyámat nem mertem itt hagyni magára a faluban, feljött hozzánk Szabadkára. Évente többször is hazalátogattunk a szülői házba, rendben tartottuk, lakható állapotban volt. Megpróbáltuk eladni, de nem volt rá vevő még olcsó pénzért sem, mindenki fél a migránsoktól. A faluból már csak elfelé mennek az emberek, a hátrahagyott ingatlanokat pedig tönkreteszik a migránsok. Szüleim harmincéves szorgos munkával építették fel a családi házunkat, amiből mára csak romok maradtak. Hogy engedheti meg a hatóság, hogy kényük-kedvük szerint garázdálkodjanak a migránsok – panaszolta elkeseredetten Szabó Kornél.
