Az idén országszerte több mint 350 ezren dolgoznak majd magasabb minimálbérért, és csaknem 400 ezer közalkalmazottnak növekszik a jövedelme. A bejelentések szerint január 1-jétől a közszférában sem korlátozzák az új munkások alkalmazását. Ezt az állami költségvetésre vonatkozó törvény módosítása tette lehetővé, amelyet múlt év decemberében fogadott el a szerb kormány.
A létszámstop szigorú rendelkezésének feloldását Siniša Mali pénzügyminiszter jelentette be először. Szavai szerint az állami büdzséből finanszírozott intézmények és vállalatok az idén már szabadon alkalmazhatnak új munkaerőt. A munkahelyek megnyitását a saját szükségleteik alapján írhatják ki, összhangban azokkal az eszközökkel, amelyekkel rendelkeznek. Magyarán: a közvállalatok és a közös büdzséből finanszírozott intézmények akkor vehetnek fel új munkaerőt, ha fedezni tudják az alkalmazottakkal járó költségeket.
Államilag egyetlen feltételt szabtak az új munkások felvételére: ha a szóban forgó intézményt vagy közvállalatot a létszámstop ideje alatt tíz munkás hagyta el, akkor az állami szervek külön engedélye nélkül az idén hét új munkaerőt alkalmazhat a munkáltató. Amennyiben ettől többre van szüksége, akkor továbbra is kérelmeznie kell a munkahely megnyitását az illetékes minisztériumtól – áll a törvénymódosításban.
NEM MINDENKI JÁR EGYFORMÁN JÓL
A létszámstop feloldása mellett a közszférában dolgozók bérnövelését is bejelentette a szerb kormány. A jövedelem növelését elsősorban az egészségügyi dolgozókra vonatkoztatták: ők január 1-jétől 5 százalékos emelésben részesülnek. A közszféra más területén dolgozóknak az év első három hónapjában 3,5 százalékkal nő a járandóságuk, áprilistól pedig további 1,5 százalékos emelést ígértek az államvezetők. Így az év további részében ők is elérik az 5 százalékos növelést – jelentette be a költségvetés tervezésekor a pénzügyminiszter.
A közszférában dolgozók béremelését Aleksandar Vučić államfő is megerősítette az évértékelő sajtótájékoztatóján. Ugyanekkor hangzott el először az is, hogy a katonaság erősítése érdekében a hivatásos katonák, az őrmesterek, a tizedesek, vagyis az altisztek akár 10 százalékos béremelést is kaphatnak. Korábban ugyanis a rendvédelmi szervek esetében is 5 százalékos növelésről beszéltek az illetékesek.
Az államfő bejelentése éppúgy meglepte a közvéleményt, mint a Pénzügyi Tanács tagjait. A Danas napilap érdeklődésére a szakemberek elmondták, hogy az általuk értékelt költségvetési javaslatban nem volt szó ilyen mértékű béremelésről a katonaságra vonatkozóan, így feltételezik, hogy az államfő által bejelentett növelést további rendelkezésekkel szabályozza majd az állami vezetés.
TERHELŐ EMELÉSEK
A Pénzügyi Tanács jelentésében ugyanakkor bírálta a közalkalmazottakra vonatkozó béremeléseket is. A szakemberek elemzései szerint ugyanis a közszférában dolgozók jövedelmének 4,5-5 százalékos növelése hosszú távon fenntarthatatlan egy gazdaságilag instabil év után.
Elemzésükben rámutattak arra, hogy a közszférában tavaly novemberben már sor került egy csaknem 10 százalékos béremelésre, amelynek következtében az állami szektorban dolgozók jövedelmére fordított összeg a 2020-ban elérte a bruttó hazai termék (GDP) 10,4 százalékát. A közvetett állami finanszírozással fenntartott intézmények és vállalatok alkalmazottjainak bérét figyelembe véve pedig a közös büdzséből kifizetett jövedelmek a GDP 11,4 százalékát tették ki. Ezek az értékek jelentősen túllépték a fenntartható finanszírozást, amely szerint a közalkalmazottak bérének éves összértéke nem lépheti túl a bruttó hazai termék 9,5 százalékát – magyarázták az idei költségvetést elemző szakemberek. Figyelmeztettek arra is, hogy a közszférában dolgozók béremelésének lényegesen kevesebbnek kell lennie a nominális GDP növekedésénél. Az elmúlt három évben azonban a közös büdzsét terhelő béremelések 9 százalék körül mozogtak, a nominális GDP növekedése viszont csak 6 százalékot tett ki.
A Pénzügyi Tanács a költségvetési egyensúly megtartása érdekében a közalkalmazottak fizetésének befagyasztását javasolta az állami vezetésnek, de jobb esetben is csak 2 százalékos emelést tartott gazdaságilag indokoltnak. Óvatosságra intette a döntéshozókat: a szakemberek szerint a jelentős béremelésekkel még várni kellett volna néhány hónapot, és csak akkor érvényesíteni őket, ha bebizonyosodik, hogy az ország gazdasági növekedését nem veszélyezteti a járványnak egy újabb hulláma.
A közalkalmazottak bérének merész emelése mellett tavaly döntés született a minimálbér és a nyugdíjak növeléséről is. Míg az idősebb korosztály 5,9 százalékos nyugdíjemelésnek örülhet, addig az országos minimumért dolgozók 6,6 százalékos emelést kaptak. Ennek köszönhetően a tavalyi 30.000 dinár helyett az idén 32.126 dinárt vihetnek haza azok, akik az országos minimumért dolgoznak.
