Az oldószereket számtalan területen alkalmazzák, többek között a gyógyszeriparban, élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban is. Ezek az anyagok legtöbb esetben fosszilis alapúak, ami nagy környezeti terhelést jelent a bolygónknak, ráadásul világszerte egyre elterjedtebbek.
Fejlődő, modern világunkban egyre nagyobb mértékű az emberiség természetre gyakorolt negatív hatása. Ebben jelentős szerepe van a vegyiparnak, ugyanis az alkalmazott oldószerek szinte kizárólag kőolaj alapúak. Ahhoz, hogy a vegyipar hosszú távon fenntartható módon működhessen, megújuló forrásból származó alapanyagokra van szükség, mivel ezek kevésbé terhelik meg a bolygót. Batha Bálint, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat díjazottja ezért arra keres megoldást, hogy miként lehet környezetbarát folyadékokat oldószerként használni.
„Az oldószereket általánosan használják az élet számtalan területén, többek között a gyógyszeriparban, élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban is. A szerves oldószerek jelentősége az elmúlt bő 100 évben folyamatosan növekszik, évente több millió tonnára tehető világszinten a felhasználásuk. Egy olyan megoldás kidolgozásán dolgozom ezért, amely alternatívát kínál a jelenleg elérhető, fosszilis alapú, és legtöbbször az egészségre kártékony anyagokkal szemben” – magyarázta a kutató.
„Kutatásom során egy eddig nem vizsgált alternatívát, az eukaliptuszlevélben megtalálható eukaliptolt tanulmányoztam szerves kémiai reakció segítségével. Az eddigi eredmények rendkívül biztatók, ugyanis sikerrel alkalmazható oldószerként. Legnagyobb előnye, hogy nincs mérgező hatása, szemben a kőolajból származó társaival, emellett gazdasági hatásai is kedvezőek, mivel a párolgásból adódó veszteségek lényegesen kisebbek” – foglalta össze megállapításait Batha Bálint.
A jelenleg alapkutatási fázisban lévő munka következő lépése az ipari alkalmazhatóság tesztelése. „Meglátásom szerint a megújuló forrásból származó oldószerek széles körű elterjedése 50 éves távlatban kivitelezhető, ezért munkám egy olyan alapkutatásnak fogható fel, amelyet a későbbiekben ipari folyamatfejlesztéshez használhatnak majd az ezzel foglalkozó cégek. A gyakorlati megvalósulásig tehát még sokat kell dolgozni, de az ilyen irányú vizsgálódások jelentős előrelépést jelenthetnek egy kőolajmentes, fenntartható világ megteremtéséhez” – tette hozzá a fiatal kutató.
