A DunaStart civil szervezet kiadta és bemutatta A múlt kultúrája a jövőbe mutat című kötetét.
A DunaStart civil szervezet az Újvidéki Városi Kulturális Igazgatóság támogatásával tavaly kiadta A múlt kultúrája a jövőbe mutat című könyvét. A kötet online bemutatóját december végén szervezték meg, a szerzők beszéltek a kiadványról. Az érdeklődők a szervezet YouTube-csatornáján keresztül követhették és most is megnézhetjük az eseményt. A könyvet megrendelni a dunastart.ns@gmail.com címen lehet, vagy személyesen Újvidéken a Duna utca 3. alatt. Az önkormányzat támogatásának köszönhetően a kötet díjmentes, csak a postaköltségeket kell megtérítenie az igénylőnek.
A DunaStart mostanáig főként dokumentumfilmek forgatásával foglalkozott, most
Király Károly, a civil szervezet vezetője és Kocsár-Gyalai Edit közösen megszerkesztettek egy kiadványt, amely összefoglalja mindazt, ami az újvidéki, magyar előjelű kultúrtérben említésre méltó, a jelen és a múlt vonatkozásában egyaránt. A bevezetőben a teljesség igénye nélkül olvashatunk a témáról, Király Károly szerint sokkal-sokkal több befektetett időre lenne szükség ahhoz, hogy egy valóban mindent felölelő kötetet tudjanak eljuttatni az olvasóhoz. – Úgy érezzük, hogy a kiadvánnyal talán sikerül beindítanunk valamit, talán sikerült összefognunk azt az újvidéki, magyar kultúrteret, amely mostanáig csak külön kiadványokban jelent meg. Olvashattunk külön-külön a TV vagy az Újvidéki Színház tevékenységeiről, különböző jubileumok kapcsán kiadott nyomtatványokban, most megpróbáltuk lexikális felsorolással összefoglaltuk az Újvidéken kultúrával foglalkozó irányzatokat. Ez volt az alapgondolat, a kötet címe arra utal, hogy többet szerettünk volna. Szerettük volna kerekasztal-beszélgetés során kikérni az újvidéki polgárok véleményét arról, hogy hova és merre tovább, ez azonban a helyzet miatt nem történhetett meg – mondta Király Károly.
A felsorolásban talán a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központot tennénk első helyre, hiszen ez az a pont, ahol az újvidéki magyarság össze tud jönni, és foglalkozhat kultúrájával. Erről Ladisity Melinda ír a könyvben, összefoglalta a múltat, emlékeztet arra, hogy miként is indult be a tevékenység ezen a művelődési ponton. Melinda most elnöki tisztséget tölt be a Központban. Kasza Csongor is szerzőként szerepel a könyvben, ő a Központ jelenéről és jövőbeni elképzeléseikről ír. Tervben van a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Közopont teljes körű felújítása az idei év folyamán, komoly munkálatok várhatók, mindannyiunk örömére. Írásaikhoz kapcsolódik Kiss Zséljkó néptánctáncoktató cikke, aki a Petőfi Központhoz kapcsolódó néptánctevékenységről ír, felölelve az 1986-tól napjainkig terjedő időszakot. Felsorolja mindazokat, akik segítették a néptáncfejlődést, leírja, hogy a tánccsoportok, hova és mikor jutottak el, milyen eredményeket mutattak fel, említést tesz a buktatókról is. A régebbi néptánctörténéseket sajnos nem állt módjában kutatni, Király Károly reméli, hogy ez a téma egy jövőbeni kötet tartalmát képezheti majd.
Az újvidéki magyar előjelű komolyzenei életről dr. Vitkay-Kucsera Ágota írt a könyvben, említést tesz a magyar nemzetiségű, újvidéki születésű művészekről. Azokról, akik Újvidékhez és a komolyzenéhez is kötődnek, cikke a XVIII. század második felétől kezdődő időszakban a komolyzenei irányzat kialakulásáról szól.
A zenéhez tartozik a magyar nóta is, ez a szegmentum leginkább a rádióhoz kötődik. Ennélfogva a könyv szerkesztői azt szerették volna, ha Klemm József foglalja össze ezt a témakört, ő azonban számos elfoglaltsága miatt ezt nem vállalhatta. Helyette Pándi Oszkár ragadott tollat, és írta meg az Újvidéki Rádiónak és az újvidéki magyar nótának a történetét. Cikke az élőzene varázsáról is szól, zenei kincsünkről, összegyűjtött fotókat is, ez is szerepel a kötetben.
Póth Imre volt az, aki a filmművészetről írt. Ez részben a TV-hez kötődik, a filmgyártás megindult Újvidéken, de manapság is lényegében csak a televíziózás kretein belül történik. A szerző hiányolja a filmgyártást koordináló és futtató, intézményesített rendszert. Ennek egyik oka az, hogy a filmgyártás nagy anyagi befektetést igényel, kevés az olyan szakember Vajdaságban, akik jó forgatókönyveket tudnának írni. A könyvbemutatón hangsúlyozta, hogy támogatná egy ilyen filmintézmény kialakítását, ilyen módon talán továbbléphetnénk, fejlődhetnénk ennek a modern művészetnek a terén.
A könyvet a leghosszabb írás zárja, ez Venczel Valentin színházigazgató tollának gyümölcse. Az Újvidéki Színházról írt, részletesen beszámol az újvidéki színművészet történetéről. Rámutat arra is, hogy ennek a művészeti ágazatnak milyen irányban kellene haladnia.
A kötetet tehát egyfajta „űrpótlónak” szánták szerzői, orvosolni szeretnék azt a hiányt, amely az újvidéki, magyar kultúra ilyen formában történő összegzésének kihagyásából ered. A bemutatón elhangzott az is, hogy a szerzők reményei szerint ez a kötet, és a soron következő második könyv beindít majd egy olyan folyamatot az újvidéki magyar kulturális életben, amelyet felhívásként él majd meg kezösségünk: a könyvek rámutatnak arra, hogy mi mindent kell tennünk annak érdekében, hogy kultúránk éljen, megmaradjon, és hogy átadhassuk azt fiataljainknak!
A szervezet vezetője emlékeztet arra, hogy azok, akik Újvidék belvárosában sétálnak, személyesen is elmehetnek a kötetért: a Duna utca 3. alatti irodába, munkanapokon fogadják őket.
A múlt kultúrája a jövőbe mutat kötet elektronikus formátumban is elkészült, és megtalálható a Matica srpska online felületein.
