Ahhoz, hogy Szerbia európai állammá válhasson, számos területen kell változnia. Kihívások várják a független és felelősségteljes igazságszolgáltatás elérésében, a demokratikus elvek elfogadásában, a hatalom megosztásában, a szabad választások terén, a sajtószabadság, az emberi és szabadságjogok megvalósításában, a korrupció elleni küzdelemben és a szervezett bűnözés felszámolásában – emelte ki Suzana Grubješić a Külpolitikai Központ képviseletében.
Az Euroaktiv Srbija portálnak és a Beta hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, a szerb hatalom felé támasztott elvárásuk az, hogy gyorsított ütemben hajtsa végre azokat a reformokat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává válhasson. Rámutatott, az Unió 2020-ra leállította a bővítéspolitikát, hiszen az idén a Nyugat-Balkán országai közül senki nem ért el fejlődést. Grubješić az Európai Bizottság éves jelentését részletezve emlékeztetett arra, hogy a joguralom terén az ország nem ért el kellő előrelépést, és a Belgrád–Pristina-párbeszéd sem hozta meg a várt eredményeket.
Hangsúlyozta, a regionális együttműködés és a jó szomszédsági viszony ápolása a kormány prioritásai között szerepel, és nagy reményeket táplálnak a mini-Schengen iránt. Ez a kezdeményezés azzal, hogy közös piacot teremt, számos gátat áthidal majd, javítja Nyugat-Balkán országainak politikai viszonyát, növeli a régió kapacitását, és ezáltal a versenyképességét is, amivel már könnyebben eleget tudnak tenni az EU piacigényeinek.
