2024. április 20., szombat

Megváltozott prioritások éve

Ha egyetlen szóba kellene sűríteni a 2020-as évet, az összefoglaló minden bizonnyal úgy hangzana: koronavírus, esetleg világjárvány. Ebben a tekintetben aligha létezik olyan ország a világon, amelynek kapcsán másféle summa summarumot lehetne meghatározni. Így aztán Szerbia sem számít semmilyen kivételnek, gyökeresen változott meg életünk, hazaparancsolták az időseket, otthon maradásra, otthoni munkára biztattak, akit csak lehetett, megvonták a szórakozási lehetőségeket, a legfiatalabbaktól pedig jó időre az élőben zajló oktatást is. Korlátozásokat vezettek be, nincs olyan ember, aki ezekkel ne szembesülne nap mint nap. Nálunk március elején jelentették be, hogy felütötte a fejét a vírus, s igazolták az első megbetegedést. Míg korábban az államvezetőség tagjai is cinikus megjegyzéseket tettek a kibontakozó világjárványra, hamar teljesen világos lett, hogy ez nem egy olyan természeti csapás lesz, amilyeneket nap mint nap láthatunk a híradásokban, s amelyek után elkönyvelhetjük: szegény emberek, szerencse, hogy nálunk nem történik ilyesmi. A koronavírus cunamija kegyetlenül elérte országunkat is. Kezdetben a felkészületlenség okozta a nagy gondokat, az ismeretlen betegség kezelésének első kihívásai, így drasztikus rendeleteket hozott az államvezetőség: március derekán már kijárási tilalom korlátozta mozgásunkat, hétvégéket kellett eltöltenünk úgy, hogy az utcára sem volt szabad lépnünk. Csak a munkájuknál, más okoknál fogva kivételezettek hagyhatták el lakásaikat, a többiek pedig a közösségi hálózatokon, honlapokon, televízióból figyelték a legújabb számadatokat és az elnéptelenedett, üres városi utcákról készített felvételeket.

Nemcsak a kedvünket, mentális egészségünket, magánéletünket befolyásolta azonban az előállt helyzet, hanem az ország gazdasági eredményeit, s a foglalkoztatottságot is. A hivatalos becslések szerint az elmúlt közel tíz hónapban mintegy ötvenezren maradtak munka nélkül, természetesen az idegenforgalomban a legrosszabbak az adatok. A szakszervezetek képviselői szerint a hivatalos adatoknál a valós szám magasabb, hiszen a szabadúszókat, a be nem jelentett munkásokat nem tartja senki nyilván, s esetükben is hatalmas a visszaesés a járványhelyzet miatt. Az ország gazdasága sem fejlődhetett olyan mértékben, ahogyan azt januárban még mindenki gondolta. Igaz, hogy a kimutatások szerint a szerb GDP visszaesése a legalacsonyabb Európában, ez azonban mégis visszaesés, miközben sokan négy–öt százalékos növekedést vártak az idén. Jövőre hat százalékos gyarapodást jósolnak a szakértők.

A koronavírus okozta váratlan és hosszan tartó helyzet sokszor feledteti velünk annak tényét, hogy 2020 a választások éve is volt: köztársasági és tartományi parlamenti, továbbá helyhatósági voksolást is szerveztek június 21-én. A szavazás nem hozott nagyobb meglepetést, a Szerb Haladó Párt megerősítette parlamenti pozícióit, újra kormányt alakíthatott partnereivel országos és vajdasági szinten is. A Vajdasági Magyar Szövetség történelmi sikert aratott, hiszen jelentős mértékben növelte mandátumainak számát: a köztársasági parlamentben kilenc, a tartományiban pedig tizenegy képviselővel alakíthatott frakciót. Ennek fényében, természetesen, a kormányokon belül vállalt szerepe is megnőtt, a szerbiai kabinetben hét államtitkári tisztségre tett szert, a vajdasági kormányban saját titkára, de titkár-helyettese és segédtitkárai is vannak a magyar pártnak. Továbbra is a párt elnöke töltheti be a tartományi parlament házelnöki tisztségét, ez immár a harmadik mandátuma.

Ami maguknak a kormányoknak a megalakítását illeti, meglehetősen hosszú időt vett igénybe a folyamat, egyesek szerint a koronavírus okozta helyzet, mások szerint a politikai számítások miatt. Az ellenzéki pártok egy része bojkottálta az idei voksolást, így olyan helyzet alakult ki a köztársasági parlamentben, hogy nem maradt olyan párt, amelyik ne lett volna szívesen a kormány tagja, beleértve a kisebbségi képviselők nagy részét is. Az elemzők szerint azt kellett eldöntenie az államfőnek, partnerül fogadja-e az összes jelentősebb politikai tényezőt az országban. Ezt tette, a kormány része lett végül a Szerbiai Szocialista Párt és a Szerb Patrióta Szövetség is, a Szerb Haladó Párt nélkülük is nagy többséggel kormányozhatott volna, mégsem ezt az utat választotta. A VMSZ-szel is újabb koalíciós megállapodást írtak alá. A kormány akarva-akaratlanul is módosított a célkitűzésein: eddig csak néha említették, az idén azonban már az első számú feladattá vált az egészségügynek a fejlesztése, új kórházak építése, a távoktatást, ügyintézést lehetővé tevő digitális lehetőségeknek a gyors bevezetése.

Két, egymástól elválaszthatatlan témakörben, nem sok eredményt sikerült elérni az idén. Az európai csatlakozás folyamata Szerbia és más nyugat-balkáni államok esetében is megrekedt, országunk sem nyitott meg az idén egyetlen új tárgyalási fejezetet sem, pedig még az év elején arra számított, ötöt is megnyithat, akár azonnal is. Nem így történt, az Unió nem állt készen arra, hogy gyorsítson ezen a folyamaton, másrészt a Szerbiával kapcsolatos országjelentéseknek is mindig fenntartásai vannak néhány kulcsfontosságú területen, így például a jogállamiságnak, véleményszabadságnak az érvényesítése kapcsán. Az EU ugyanakkor pozitív jelzéseket is küldött, támogatási csomagot hagyott jóvá a régiónak. Új módszertant fogadott el a felzárkózási folyamat gyorsítása érdekében, Szerbia választhatott, hogy ennek alá kívánja-e vetni magát, avagy a régi módszertan szerint folytatja-e esetleg. Az új mellett döntött, mint említettük, gyakorlati következménye ennek a döntésnek egyelőre még nem volt.

A másik, immár örökösnek számító témakör: Koszovó kérdése. A párbeszédet nem sikerült folytatni, pontosabban a brüsszeli közvetítéssel zajlott dialógus jutott zsákutcába. Donald Trump amerikai elnök közvetítésével viszont létrejött egy washingtoni légyott, melyen Belgrád és Pristina külön-külön aláírt egy megállapodást az USA-val, ebben a viszonyok normalizálására is elkötelezte magát. Washington ugyanakkor jelentős anyagi támogatási keretet ígért a szemben álló feleknek. Az elnökválasztásokat követően beállt helyzet módosíthat az Államok külpolitikai prioritásain is, a legtöbben viszont arra számítanak, hogy a már szerződésbe foglalt pontokat nem törli ki az Egyesült Államok új vezetője sem.

Készüljünk fel mindannyian egy nyugodtabb 2021-es évre. Ha minden a terv szerint halad, a védőoltásoknak köszönhetően hónapokon belül vissza lehet majd szorítani a járványt, talán az élet is visszatérhet valamelyest a megszokott kerékvágásba. Még egy okunk van megpihenni: 2022-ben a jelek szerint ugyanis ötféle választásban lesz érdekelt a vajdasági magyar közösség: államelnök-választásban, előrehozott parlamenti választásban, belgrádi helyhatósági voksolásban, nemzeti tanácsi és magyarországi országgyűlési választásban is.