Az Aréna 2000 könyvkiadó 2006-ban adta ki Dobor Dezső könyvét Olimpiának indult… címmel, az idézett zeneszöveggel a bevezetőben. A téma filmnek indult, s egy minden történést átfogó könyv, olvasható krónika is lett belőle az 1956-os XVI. melbourne-i nyári olimpiáról (1956. november 22. – december 8.), amely olimpiának indult, és a magyar sport nagy tragédiája lett belőle. A magyarországi forradalom, majd a szabadságharc árnyéka és leverése a sportra is rávetődött. A történtek évtizedekkel később is éreztették hatásukat. Az élvonal egy része nem tért haza Ausztráliából, hanem a szülőföldtől távol, politikailag sokkal megbízhatóbb környezetben kereste boldogulását, több-kevesebb sikerrel.
Közel öt és fél évtized után az élet ismétli önmagát: 2020-ban ismét vártuk az olimpia indulását, de amit nem is sejthettünk, váratlanul közbeszólt valami: ezúttal nem egy országot ért támadás, hanem az egész világot, s amit Covid-19 vírusbetegségnek hívnak.
A 2020-as tokiói olimpia kényszerű elhalasztása nem az első eset, amikor egy ötkarikás játékokat nem terv szerint rendeztek. „Egy olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani” – foglalt állást Pierre de Coubertin (a NOB elnöke 1896 és 1925 között), amikor a mostanihoz hasonló döntést kellett meghoznia a XX. század elején, 1916-ban az I. világháború miatt. Mint az közismert, az olimpia 1896 óta íródó történetében több alkalommal is előfordult, hogy elmaradt az olimpia: 1916-ban Berlinben, 1940-ben Tokióban és Szapporóban (XII. nyári, V. téli), 1944-ben Londonban (XIII. nyári), utóbbi két esetben a II. világháború szólt közbe. Japán tehát harmadszor érintett, s ebből úgy tűnik, hogy a derék távol-keletieket valamiféle átok sújtja, ha olimpia megrendezéséről van szó.
Csonka olimpiára is több példa van az olimpiatörténetben. Az 1920-as VII. nyári olimpiai játékok rendezésére Budapest is pályázott, a világháborút megelőző előzetes szavazáson még élen is végzett, a háború után azonban már nem volt esélye, Magyarország és az I. világháború többi vesztese nem is indulhatott az olimpián. Az 1956-os játékokról bojkott miatt hiányzott több ország csapata is: Hollandia, Spanyolország és Svájc a magyar forradalom szovjetek általi vérbe fojtása miatt utasította el a részvételt, míg Kambodzsa, Egyiptom, Irak és Libanon a szuezi válság miatt nem indult Melbourne-ben. Az 1972-es müncheni és az 1976-os montreali játékok előtt több afrikai ország is bojkottal fenyegette a NOB-ot azért, hogy vonják meg a részvételi jogot Dél-Afrikától, Rodéziától és Új-Zélandtól.
A NOB 1976-ban Új-Zélandot nem tiltotta el a szerepléstől, így ezek az afrikai országok nem vettek részt a játékokon. 1980-ban és 1984-ben a hidegháború résztvevői léptek vissza a szerepléstől. A moszkvai játékokat a Szovjetunió afganisztáni bevonulása miatt összesen 65 csapat bojkottálta, így 1956 óta a legkevesebb, 81 ország csapata vett részt rajta. 1984-ben a Szovjetunió a Varsói Szerződés és több kommunista állam, összesen 14 (Románia és Jugoszlávia kivételével) „ellenbojkottálta” a Los Angeles-i játékokat. A bojkottáló országok megrendezték viszont saját versenyüket, egy ellenolimpiát Barátság Játékok néven.
1988-ban Szöulban újra teljes olimpiát rendezhettek volna, így is akadt azonban pár ország, amely nem vett részt a dél-korai játékokon. Észak-Korea bízott benne a rendezés odaítélésekor, hogy néhány verseny ott zajlik majd, amikor azonban kiderült, hogy nem így lesz, visszamondta a szereplést, bojkottjához csatlakozott Etiópia, Kuba és Nicaragua is.
A 2008-as pekingi játékok előtt is volt arról szó, hogy Kína tibeti politikája, valamint a Dárfúrban és Tajvanon zajló zavargások miatt több nemzet is bojkottálja majd a játékokat, végül erre nem került sor. A 2020-as tokiói olimpia és paralimpia tehát az olimpiatörténet első olyan tornája, amelyet elhalasztanak, és egyben az első olyan játékok is lesz, amelyet páratlan évben rendeznek.
Az idő halad. Az óév búcsút vesz tőlünk. Mennyivel másabbra sikeredett az idei, nem ilyennek várt 2020-as évünk, amikor a XXXII. nyári olimpiai játékok, a tömérdek korosztályos világ- és Európa-bajnokságok sokasága, a sportágankénti jelentős nemzetközi versenyek helyett sajnos nem az eredményekért és a teljesítményekért kellett izgulnunk és szurkolnunk, hanem amiatt, hogy a vírus világválságát túl tudjuk-e majd élni, azaz le tudjuk-e majd egyáltalán győzni.
Vajdaságban 2020-ban ismét több sportegyesületi jubileumhoz érkeztünk, de a járvány világméretűvé válása mindent felülírt, így sorra elmaradoztak (2020 márciusától) a sportrendezvények, mérkőzések, a tervezett összejövetelek, a kiadványok, monográfiák kiadása. A sportkrónikás tollából azért előkerültek a XXXII. nyári olimpiai játékok előtti olimpiák történései 1896-tól, valamint a régmúlt 2020-ban aktuális vajdasági (délvidéki) jubiláris történései is, hiszen az emberiség feltétlenül bízik abban, hogy az élet mielőbb visszatér a normális kerékvágásba.
Időrendi sorrend
195 évvel ezelőtt történt (1825-ben): Szabadkán lovasiskola nyílt.
165 évvel ezelőtt történt (1855-ben): Nagybecskereken Rosenfeld Leopold üvegkereskedő úszóiskolát nyitott.
160 évvel ezelőtt történt (1860-ban): December 20-án a zentai Casinó Egylet bérleti szerződésében sakkfelszerelés is található a listán.
Az 1860-ban megindult pesti Vasárnapi Újság sakkrovatában a megfejtések és a szerkesztői üzenetek között az elkövetkező években leggyakrabban 62 helység neve fordult elő, közöttük Ó-Kanizsa, Törökszentmiklós és Új-Becse is.
150 éve alakult (1870-ben): Mitroviczai Lövészegylet, Német Szárcsai Lövész Egylet, Újvidéki Lövész Egylet.
145 éve alakult (1875-ben): November 28-án hagyták jóvá az 1873-ban alakult Zombori Korcsolyázó Egylet működési engedélyét a kijavított alapszabályzattal egyetemben. December 15. – megalakult a Nagykikindai Torna és Tűzoltó Egylet. December 16. – megalakult a Nagybecskereki Torontál Regatta és Korcsolyázó Egylet, amely 1888. július 12-én Torontál Korcsolyázó és Hajós Egyletre változtatta a nevét, Zentán csónakázóegylet alakult Regatta Club név alatt. Megalakultak még: Apatini Lövész Egylet, Péterváradi Céllövő Egyesület, Priglevicza Szent-iváni Lövész Egylet, Szontai Lövész Egylet, Veprováczi Lövész Egylet.
140 évvel ezelőtt történt (1880-ban): A szabadkai „all round” sportember, Vermes Lajos (1860–1945), az ókori olimpiák szerelmese megálmodta a palicsi sportjátékokat, amelyeket ma Palicsi Olimpiai Játékok (1880–1914) elnevezéssel tartanak számon világszerte a sportkrónikások. Az első versenyre 1880. augusztus 26-án került sor.
140 éve alakult (1880-ban): Június 1-jén hivatalosan is megalakult az 1878 óta működő Szabadkai Torna Egylet, amelynek alapszabályzatát 1882. március 15-én fogadták el. Újvidéken sakk-kör alakult.
135 évvel ezelőtt történt (1885-ben): Január 15-én Palicson megalakult az Achilles Sport Egylet, amely az elsők között rendezett kerékpárversenyeket a Délvidéken. Január 27-én a Herkules sportlapban tudósítás jelent meg arról, hogy Adán hamarosan velocipédegyesület alakul. Június 15-én a Herkules sportújság arról tudósít, hogy Bácskulán sport- és csónakozási egylet alakult.
1885. április 24-én lezajlott az első kerékpárverseny (velocipéd) Szabadka és Zenta között 25 kilométeres kimért távon. A nyílt bajnoki vasparipaverseny győztese Vermes Lajos lett, az akadály-vasparipaverseny 2 kilométeres távján pedig Matkovits Miklós diadalmaskodott.
