A felújított szabadkai Zsinagóga 2018 márciusában került átadásra. A Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte épület – amely a budapesti Dohány utcai zsinagóga után Európa második legnagyobb zsidó szentélye – azóta ismét régi pompájában várja a látogatókat. A felújítás azonban az idei évben válik igazán teljessé, ugyanis befejezéséhez közeledik a Zsinagóga eredeti orgonájának felújítása. A felújítási munkálatokat Hajdók Judit budapesti orgonaművész, -szakértő, -kutató vezeti és felügyeli, aki szinte az egész életét a hangszerek királynőjének szentelte. A jeles magyarországi orgonavédőt szakmai pályájáról, orgonához fűződő kapcsolatáról és a szabadkai Zsinagóga orgonáján végzett munkájáról kérdeztük.
Ön orgonaművészként végzett a Zeneakadémián, tanult Weimarban is, majd orgonaművészként diplomázott Brüsszelben. Húsz éven át koncertorgonistaként tevékenykedett, csaknem két évtizede pedig főállásban orgonavédelemmel foglalkozik. Mikor került kapcsolatba először az orgonával, és miért döntött úgy, hogy az életét ennek a hangszernek szenteli?
– Tizenöt éves koromban édesanyám beíratott a katolikus kántorképzőbe. Akkor láttam életemben először orgonát közelről. Lenyűgözött. Talán azért, mert annyira különbözött a zongorától. A varázslatos, sokszínű hangjával, a több billentyűsorával, a sok gombos játszóasztalával, a nagyméretű pedálbillentyűivel a földön. Személyesen több mint kétezer orgonát láttam, de nem tudom megunni. Mindegyik orgona más és más, mindegyiket egy adott térbe terveznek akusztikailag, szerkezetileg és a külső megjelenésében is.
Korábban koncertorgonista volt, jelenleg viszont orgonakutatóként, szakértőként tevékenykedik, és szaktudásával segíti a régi orgonák felújítását. Az új szerepkörében nem hiányzik a napi aktív zenélés?
– Húsz évig napi hat-nyolc órát gyakoroltam. Sokat koncerteztem, bejártam Európát. Megismertem a régi korok és különböző tájegységek hangszereit. Csodálatos élményeket éltem meg, ha ilyen hangszereken játszottam. Azonban mindig érdekelt a zenetudomány is, majdnem felvételiztem is a Zeneakadémia a zenetudományi szakára. Húsz éve ezt a zenetudományi érdeklődésemet élem ki, napi hat-nyolc órában levéltárakban a magyar orgona építészettörténeti adatokat kutatom vagy orgonatörténeti publikációkat írok. Mindkét életformámban teljesnek érzem, éreztem az életem. Koncertorgonistaként „bejártam” minden nagy orgonaszerző érzelmi és gondolatvilágát. A jelenlegi munkám során pedig bármely kis új adatot nagy felfedezésként élek meg. Persze koncertezem most is, csak a hangsúly eltolódott.
Hány ilyen magas szaktudású orgonaszakértő van Magyarországon, mint Ön?
– Csak néhányan vagyunk. Sok szakismeret, tapasztalat és elkötelezettség kell ehhez a munkához.
Van igény az e fajta szaktudásra?
– Korábban az orgonaépítészet együtt fejlődött a hangszerekre írt orgonadarabokkal. Egyszerűen fogalmazva, amikor egy új zenestílus, például a romantikus zene megszületett, az megújította az orgonaépítészetet is, megszületett a romantikus orgonahangzás és orgonaszerkezet. Ez a párhuzamosság már évtizedekkel ezelőtt elveszett. A mai kortárs zene idegenül hatna a templomokban. Az orgona-előadóművészet ezért évtizedek óta a régi orgonák felé fordul. Kutatja a régi, stílushű előadásmódot, a régi hangszereket. Jelenleg a hiteles orgona-helyreállítások reneszánszát éljük. Manapság gyakran akár egy már megsemmisült orgonát építenek meg újonnan annak szép hangzása miatt, vagy a mester iránti tiszteletből. A régmúlt orgonáinak ismerete komoly tudományos kutatást feltételez. A magyar orgonatörténelmet tekintve, a szocializmus nem kedvezett ennek a területnek, nagy a bepótolni valónk.
Mikor látta először a szabadkai Zsinagógát?
– A magyar kormány a Holokauszt Emlékévében, 2014-ben döntött a szabadkai Zsinagóga belső felújításának támogatásáról. Két magyar szakember, Máté Zsuzsa és dr. Tamási Judit a Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából konzulensként vett részt éveken át a felújítást vezető bizottság ülésein. A munkálatok már a vége felé közeledtek, amikor meghívtak, vessek egy pillantást a karzaton álló orgonaromra, ami valahonnan oda került. Legalább is helyben akkor még így tudták. A helyszíni szemlén viszont könnyen megállapítottam, hogy az orgona egyértelműen a Zsinagógába készült, hiszen az állványzatának egy része közvetlenül a vakolás előtti téglafalra csatlakozott. A játszóasztal korpuszának alakja pedig felfedte az orgonaépítő kilétét, a temesvári Wegenstein Lipót orgonagyáros személyében. Egyébként maga az orgona rendkívül romos és hiányos volt. Talán soha nem láttam még ilyen romhalmazt. Ráadásul építkezési törmelékkel tetézve. A sípműve például szinte teljes egészében hiányzott. A bizottsági ülésen megkérdezték, helyre lehet-e állítani az orgonát, és megcsinálnám-e hozzá a helyreállítás tervet. Igent mondtam. Nekiálltam a Szabadkai Történelmi Levéltárban kutatni, illetve a korabeli sajtót átolvasni, és a hangszer maradványait is alaposan átvizsgáltam. Majd 2018. januárban, a Zsinagóga építészeti munkáinak a műszaki átadásán átadtam a helyreállítási tervdokumentáció egy példányát mgr. Hajnal Jenőnek, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének.
Az MNT ez után fel is kérte Önt szakértőként szabadkai Zsinagóga felújításának vezetésére.
– Először a magyar kormány többlettámogatást biztosított az orgona-helyreállítás költségeire. Ugyanis, így, az orgona-helyreállítással lesz teljes a Zsinagóga belső felújítása. A hangszer külső megjelenése erősíti a Komoly Marcell és Jakab Dezső építész tervezőpáros által megteremtett magyaros szecessziós formavilágot, az orgona hangja pedig a zsinagóga korabeli, eredeti akusztikai környezetét közvetíti. A helyreállítást az Apró Tibor által vezetett topolyai „L’orgue” Orgonajavító műhely végzi. Mint kezdő vállalkozás, komoly referenciamunkát egyelőre nem tud felmutatni. Így az MNT felkérésére, a munkahelyem, a Várkapitányság Nzrt. támogatásával vezetem a helyreállítást. Egyébként Európa-szerte általános, hogy már közepes munkáknál is orgonaszakértőt alkalmaznak, hiszen az orgonaépítő egész nap a műhelyben csiszol, sípot készít, az orgonaművész szakértő pedig különböző orgonákon játszik, külföldi szakirodalmat olvas, nagy rálátása van a szakterületre. Az orgonaszakértő egy személyben tervez, művezet és ellenőriz. Én is meghatározom az egyes munkafázisokat, és a műhelyben ellenőrzöm az elvégzett részmunkákat. A sípok már mind a helyükön állnak a zsinagóga karzatán. Hamarosan meg is szólalnak, már nagyon várom. A hangzás végső kialakításában, az intonálásban is részt veszek.
Az orgona mely részei szorultak felújításra?
– Jelen esetben egy helyreállításról van szó, ami az orgona összes elemét érinti. A zsinagógaorgonánál azonban nem egyszerűen restaurálni kellett az egyes elemeket, hanem sok elemet rekonstruálni. Például a teljes sípmű magyarországi és erdélyi műhelyekből érkezett. A sípmű hiányzó adataihoz egy felismerésem segített. Maga a Komor–Jakab-féle Zsinagóga eredetileg a szegedi zsinagógaépítés pályázatára készült. Ismerve a szegedi Új zsinagóga eredeti Wegenstein-orgonáját, nem volt nehéz felismerni, hogy a két orgona szinte azonosan épült. Így a szegedi orgona sípjainak felmérése megadta a szabadkai hiányzó adatokat. Minimális korrekcióra volt szükség, mert Szegeden az orgona a tóraszekrény két szélére épült.
Korábbi felújítási munkáival összehasonlítva mekkora kihívást jelentett Ön számára a Zsinagóga orgonájának felújítása?
– Nagyon sok részletkérdés merült fel, de összességében nem bonyolult munka. Ugyanis hiába számít akár hatvan százalékban újjáépítésnek ez a helyreállítás, a Wegenstein-hangszerek sok analóg megoldást mutatnak. Csak ismerni kell más Wegenstein-orgonákat.
Mi tudható a hangszer múltjáról?
– Az orgona a Zsinagóga 1902. október elsejei felavatására elkészült. A hangszer elemeinek az átvizsgálásából kiderült, hogy nem lett soha átépítve. Sajnos, nem tudom, a zsidók deportálása után használták-e még az orgonát, és ha igen, meddig. Nagyszerű most megélni, ahogy a tönkrement orgonamaradványból újra kibomlik a hangszer. Megtisztelő, hogy részt vehetek az orgona újjászületésében. Minden alkalommal felemelő érzés belépni a gyönyörűséges épületbe.
Miért érdemes felújítani a régi templomi orgonákat? Manapság már vannak sokkal kisebb, többet tudó és olcsóbb digitális orgonák is.
– A digitális orgonák nem tudnak többet, mint a sípos orgonák. A hangjuk sokkal szegényesebb, mint a sípok által keltett hang, különösen a mély és a magasabb hangoknál erőltetetté válik. A különbséget többnyire még a nem vájt fülűek is hallják. A sípos orgonákat a konkrét templomba tervezik látványban, hangszínekben. Hosszú hónapokon át készíti egy manufakturális műhely. Majd akár több száz évig tart. Hol mondható mindez el egy futószalagon gyártott digitális orgonáról? Egy sípos orgona ára hosszú távon rentábilisabb a digitális műorgonáénál. Ha tehetem, mindig szót emelek a kézművesen készített sípos orgonáért.
