2024. április 19., péntek
A VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG ÁLLAMTITKÁRAI (2.)

Nehezíti az egészségügy helyzetét a migráció

Vickó Ferenc: A hosszú távú megfelelő munkahelyi, jövedelmi perspektíva Szerbia nagyon is aktuális problémája

Dr. Vickó Ferenc onkológiai sebész munkájában és a tudományos kutatásai során számos kiemelt díj és elismerés tulajdonosa. Rendkívüli egyetemi tanár az Újvidéki Orvostudományi Kar Sebészeti Tanszékén, illetve a Vajdasági Onkológiai Intézet megbízott igazgatója is volt, ettől az évtől ismét ennek az intézménynek az élén vállalt kötelezettségeket, valamint immár harmadik ciklusban tesz eleget államtitkári feladatkörének az egészségügyi minisztériumban is. Az államtitkárral az egészségügy helyzetéről, illetve az előttünk álló időszak célkitűzéseiről beszélgettünk.

– Az egészségügyi reformok nem egyszeri intézkedést jelentenek, hosszú távú feladatként kezeljük az egészségügy megújítását, átszervezését. Az egészségügyi reformok iránt az igény permanens. Amikor ehhez még hozzáadódik a Covid–19 pandémiával kialakult rendkívüli helyzet, akkor látható igazán, milyen problémákkal küzd minden ország egészségügye. Az Európai Unió minden országa, akár állami, akár társadalombiztosításon alapuló rendszert működtet, lényegében hasonló kihívásokkal  szembesül, és ugyanazon problémákkal küzd, mint Szerbia: az egészségügyi kiadások növekedése, a lakosság elöregedése, a betegek fokozódó elvárásai, illetve a technika-technológia fejlődése, azaz magasabb ára miatt, a rendelkezésre álló források elégtelensége, az adóbevételek csökkenése, a közkiadások mérséklésére nehezedő gazdasági nyomás még inkább elmélyíti ezeket a problémákat. Az európai gyakorlatra, kultúrára jellemző szolidaritási és méltányossági, equity célkitűzések, az alapvető egészségügyi szolgáltatások nyújtása nem az egyének fizetőképességétől függnek, csakúgy mint Szerbiában sem. A reformok célja az ellátás egyenlő elérhetőségének biztosítása, a minőség javítása, megfelelő szintű források, megfelelő költség-haszon, költség-hatékonysági mutatók biztosítása.

A reformtörekvéseink központi kérdése: a minőség, az ellátás eredményességének javítása, a páciensek igényeihez való jobb alkalmazkodás. A minőség javításának eszközei között alkalmazzuk a klinikai irányelvek, működési standardok, akkreditációs rendszerek fejlesztését, a technológiai értékelést, a szolgáltatók folyamatos monitorozását, értékelését, a teljesítmények mérését. Ennek érdekében indikátor-rendszerek kialakítását, a finanszírozási rendszerekben a minőség értékelését, elismerését. Mindez az informatika és a menedzsment fejlesztését feltételezi. Nagy figyelmet kap a megelőzés és egészségmegőrzés. Az egészségügyi rendszerek betegközpontú megközelítése, ami az egyének, páciensek személyes felelősségének, tudásszintjének növelésén, a több választási lehetőségen keresztül valósulhatna meg. 

A koronavírus-járvány számos olyan problémára rámutatott, ami már évek óta sújtja az egészségügyet. Az egyik ilyen probléma, amit ön államtitkárként már korábban is hangsúlyozott: az egészségügyben dolgozók kérdése, mindenek előtt a szakorvosok hiánya, de a szakorvosok és az egészségügyi nővérek elvándorlása is. Milyen megoldás várható ezekben a kérdésekben?

– Egyre nagyobb problémát jelent, hogy nem áll rendelkezésre elegendő számú, megfelelően képzett egészségügyi munkaerő. A gyakorló orvosok, nővérek számát, eloszlását és összetételét számos tényező befolyásolja, ma már mind jobban a migráció is! Több ország külföldi egészségügyi dolgozók befogadásával próbálja enyhíteni a humán erőforrás hiányból fakadó nehézségeket. Az egészségügyi dolgozók megfelelő munkahelyi, jövedelmi perspektíváinak hosszú távú biztosítása Szerbia nagyon is aktuális problémája.

А kormánybizottság az idén novemberig 3095 új dolgozónak, ebből 941 egyetemi, 309 magas, 1534 középiskolai és 311 általános végzettséggel rendelkező személynek adott lehetőséget az egészségügyben való foglalkoztatásra. 2014-től 2020 októberéig összesen 21 547 dolgozó talált munkára az egészségügyben, további 4559 kapott az idén júniusban „sürgősségi eljárásban” ilyen lehetőséget, ebből november 3-ig 1186 állt munkába azokban az intézetekben, ahol a káderterv ezt megengedte. Összesen ez 22 733 új foglalkoztatottat jelent. Az újonnan megnyitott batajnicai Covid-kórház is még további 500 munkást foglalkoztat majd.

Ami a szakorvosokat illeti, a belgrádi közegészségügyi intézet adataira támaszkodva, az egészségügyi miniszter határozza meg a 2021-es évre a szakorvoshiányos területeket, amelyek várhatóan a következők lesznek: általános sebészet, hasi sebészet, érsebészet, mellkassebészet, szívsebészet, valamint aneszteziológia, újraélesztés és intenzív terápia, továbbá fül-orr-gégészet, általános orvosi szakirány, sugárkezelés, nukleáris medicina, patológia, orvosi mikrobiológia, immunológia, epidemiológia, szociális egészségügy, transzfúziós egészségügy, infektológia, idegsebészet és ortopéd sebészet, baleseti sebészet (traumatológia), valamint urológia.

Az egészségügyi minisztérium 2014-től 2020 tavaszáig 9058 új szakorvosi képzést engedélyezett, hogy leállítsa a további káderhiány mélyülését. A korábbi politika sajnos ezt megfékezte, ezért van ennek ellenére is szakorvosi káderhiány egyes területeken az országban, hiszen egy szakorvosképzés évekig eltart. Remélhetőleg pár év múlva ez is helyreáll.

Az egészségügyi intézmények állapota és felszereltsége is évekre visszatekintő probléma, amire ebben az évben jelentős összegeket fordított az állam. Számos vajdasági köz- és szakkórház, illetve egészségház felújítását ígérte a minisztérium. Milyen intézkedésekre számíthatnak a vajdaságiak az előttünk álló időszakban?

– A Vajdasági Klinikai Központ kiépítését és felszerelését a pandémia halasztotta el valamennyire, de az előkészületek folyamatban vannak. Körülbelül 40 millió eurós összeg áll majd rendelkezésre. Emellett, mint ahogy azt Marko Blagojević, a Közberuházási Iroda igazgatója ígérte, minden egészségügyi intézményt Szerbiában 2023-ig adaptálnak és felszerelnek. Ezekre a célokra egymilliárd eurós összeget különítettek el.

A Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt együttműködési koalíciós megállapodása azonban nemcsak az egészségügyi intézmények épületeinek javítására, bővítésére, illetve kiépítésére tér ki, hanem a gyógyturizmus fejlesztésére is. Államtitkárként milyen célkitűzései vannak ezen a területen?

– A  gyógyturizmus fejlesztése kapcsán ki kell emelni, hogy nem tisztán egészségügyi célokat kívánunk elérni. Forrásokat akarunk biztosítani a Szerb Köztársaság költségvetésében a tartomány területén levő gyógyfürdők infrastruktúrájának továbbfejlesztésére, ezzel biztosítani a folyamatos kínálatot, ami lényegében a regionális fejlődés tényezőjeként további munkahelyeket generál, ezzel is ösztönözve az itthonmaradás lehetőségét.
A szabadkai kórház hosszú véradási hagyományt ápol. Mi szükséges ahhoz, hogy a kórház Vérátömlesztő Szolgálata megőrizhesse véradói bázisát és vérátömlesztési szakintézménnyé váljon?

– Kidolgozásban van a Szerb Köztársaság egészségügyi intézményhálózatának optimizációja, mi pedig megtesszük azokat a lépéseket, amelyek majd remélhetőleg lehetővé teszik, hogy ez valóra is váljon. Bizonyos előfeltételek adottak, de az eddigi tervekben ez nem volt előrelátva, ugyanis Vajdaság területére csak egy ilyen intézmény, az újvidéki volt megindokolva. Harcolunk azért, hogy találjunk olyan megoldást, amely majd bizonyítani is tudja, hogy a gördülékeny szolgáltatás érdekében ez szükséges.

A VMSZ figyelmének központjában van az újszülöttek és a kismamák egészségügyi védelme is. Milyen jogszabályokra, intézkedésekre van szükség a diagnosztika, illetve a várandós nők, a kismamák és a szoptatós anyák munkahelyi biztonságának és egészségének megőrzésére?

– Már vagy két éve, hogy megalakult az újszülöttek szoptatásának, fejlesztésének és családi gondozásának támogatásával foglalkozó köztársasági szakbizottság. A cél az, hogy a neonatológiai osztály és az egészségügyi központok szülészeti osztályainak egészségügyi dolgozói önbizalmat szerezzenek az újszülöttek és a kismamák napi ellátásával kapcsolatos ismereteikben és készségekben. Minden szülészeti osztály alkalmazottjának rendelkeznie kell olyan ismeretekkel és készségekkel, amelyekkel támogatni tudják az anyákat a szoptatásban a szülést követően.

Többek között megszületett egy olyan dokumentum is, ami útmutatóként szolgál a várandós nők kapcsán Covid-fertőzés esetén, miként ápolják és táplálják csecsemőjüket kórházi kezelés, vagy otthoni izoláció során.

Valamint folytatódik a munka, hogy minél több szülészet akkreditálja magát az újszülöttekkel foglalkozó egészségügyi intézmények szabványai szerint.