Szabadka nemrégiben egy új köztéri szoborral, Ivan Antunović katolikus püspök egész alakos szobrával gazdagodott, hamarosan pedig Bíró Károly egykori polgármesternek és I. Petar Karađorđević szerb királynak is szobrot állítanak. Sorozatunkban városunk meglévő köztéri szobrait mutatjuk be.
Kossuth Lajos mellszobra a Kossuth Lajos téren található. Az emlékmű különlegességét elhelyezésének módja adja, az ugyanis a Népkör Magyar Művelődési Központ épületének – a Szabadka legrégebbi, folyamatosan működő kulturális szervezetének – homlokzatán van elhelyezve, egy üvegezett falmélyedésben. A szobrok elhelyezésének e módja a régi néphagyományokból ismert. Főleg fogadalmi kápolnáknál alkalmazták, amikor valamelyik szentről emlékeztek meg.
Kossuth Lajos személye nem szorul részletesebb bemutatásra. A magyar államférfi az 1848/49-es forradalom és a szabadságharc egyik legkiemelkedőbb és – kétséget kizáróan – legismertebb alakja. Kossuth Magyarország első felelős kormányának, a Batthyány-kormánynak volt a pénzügyminisztere. A Batthyány-kormány lemondása után a Honvédelmi Bizottmány elnöke. 1849. április 14-én a debreceni nemzetgyűlésen a függetlenségi nyilatkozat kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Ekkor Madarász László indítványára Magyarország ideiglenes államfőjévé, kormányzó-elnökké választották. Életét a „turini remeteként”, olaszországi száműzetésben fejezte be.
A bronzból készült szobrot, amely Szarapka Tibor okleveles szobrász alkotása, 2008. március 15-én leplezték le az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulója alkalmából rendezett program részeként. Az ünnepségre a téren egy pódiumot állítottak fel. Az eseményen jelen voltak a belgrádi magyar nagykövetség, a szabadkai magyar és horvát konzulátus, a magyarországi miniszterelnöki hivatal képviselői, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselői, ezenfelül a Tartományi Végrehajtó Tanács, valamint a Tartományi Képviselőház és a vajdasági magyar pártok képviselői. Március 15-e a magyar sajtó napja is egyben. Ezért az ünnepség a Napleány-díj, a Dévavári család által alapított délvidéki magyar újságírói kitüntetés átadásával vette kezdetét. A díjat 2008-ban lapunk munkatársa, szerkesztője, Kabók Erika vehette át. A díjátadást ünnepi előadás követte, melyen a Szabadkai Népszínház és a Népkör MMK Róna táncegyüttesének tagjai vettek részt. A műsor utolsó részeként Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke szólt az egybegyűltekhez. Józsa László beszédében kiemelte, hogy a köztéri Kossuth-szobor jelképezi, hogy „miénk is a tér” és a küzdelem joga a jobb jövőért minket is megillet. Vizi E. Szilveszter felszólalásában többek között elmondta, hogy a Kossuth-szobor a múltunk és a jövőnk is egyben, hiszen unokáinkat emlékezteti a kötelességükre, a magyarság szabadságszeretetére. A beszédek után az MNT és az MTA elnöke leplezte le a mellszobrot. Az emlékmű azóta is a március 15-ei megemlékezések egyik fontos helyszíne.
