2024. április 24., szerda

Bezzeg az anyukák még tudták…

Ha nem a saját szemmel látom, el sem hiszem, hogy létezik. Pedig igen. A kézfertőtlenítő karkötő. Noha elnevezésének láttán azt hittem, hogy valamiféle varázserővel bíró anyagból készült, amelyik esetleg különböző részecskéket, vagy elektromágneses hullámokat sugározva magából semmisíti meg a koronavírust, valamint az egyéb kórokozókat, kiderült, hogy nem. A több rikító színben is megvásárolható karkötő közepén, ahol egyébként a drágakőnek lenne a helye, egy tartályt helyeztek el, ezt kell megtölteni fertőtlenítő folyadékkal, majd megnyomva egy szinte láthatatlan gombocskát, a tartályból a folyadék a markunkba spriccel, ott szétdörzsöljük, és voilà, már „tiszta” is a kezünk. Valójában nem is tudom, hogy miért lepett meg a kézfertőtlenítő karkötő léte, hiszen a koronavírus-járvány egyik következményeként bizonyos gazdasági ágazatokban valóságos virágzás kezdődött, kezdve a védekezést divattá avanzsáló védőmaszk-gyártóktól egészen az egészséget ígérő és a vírustól pajzsként védő étrend-kiegészítőket előállító vállalatokig.

A járvány kezdetén mindenki mindent fertőtlenített. Alkoholt és egyéb, erre a célra előállított szereket márciusban és áprilisban szinte lehetetlen volt vásárolni. Ennek a magyarázata természetesen az, hogy a gyártók nem készültek fel a megnövekedett keresletre, ám valószínűleg az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a kereslet növekedése nem volt észszerű, azaz nem állt összhangban azokkal az igényekkel, amelyeknek a tudományos tényekre támaszkodva kellett volna kialakulniuk. Sokan hitték azt, hogy ha minden pillanatban alkohollal, asepsollal, különböző gélekkel, vagy hidrogénnel dörzsölik a kezüket, akkor biztosan elkerülik a fertőződést, megfeledkezve a kezek tisztasága tekintetében legbiztosabb varázsszerről, a szappanról – mostanra bebizonyosodott, hogy a 30–40 másodpercig tartó, szappannal történő kézmosás megsemmisíti a SARS–CoV–2 vírust. A legtöbben figyelmen kívül hagyták az orvostudomány szakértőinek azon megjegyzését, hogy a kezünket akkor fertőtlenítsük az említett szerek valamelyikével, amennyiben nem áll lehetőségünkben szappannal és vízzel megmosni, de másik kulcsfontosságú intelmük is sokaknál süket fülekre talált: a lényeg az, hogy amennyiben nem tiszta a kezünk, ne érjünk arcunkhoz, beleértve ebben szánkat, szemeinket, vagy arcunk bármelyik másik részét. Magyarán, elég lett volna csak felidézni azt, amire az édesanyák legtöbbje generációkra visszamenően megtanította gyerekét: „Ha vécén voltál, mossál kezet. Nem ülünk asztalhoz mosatlan kézzel. Ne nyúlkálj koszos kézzel az arcodhoz.”

Ön mit szokott fertőtleníteni?

Elsősorban a kezemet: 125 (65,8%)

A ruháimat és a lábbelimet: 3 (1,6%)

Minden olyan felületet, amelyet közvetlenül megérintek: 17 (9%)

A megvásárolt élelmiszereket és használati cikkeket: 5 (2,6%)

Nem foglalkozom a fertőtlenítéssel: 40 (21%)

Ami a családi otthonokat illeti, a szakértők szerint semmi értelme minden egyes alkalommal fertőtleníteni ruházatunkat, miután visszatérünk az otthonunkba, váltsunk azonnal ruhát és a kint viseltet esetleg tegyük ki a tiszta levegőre szellőzni, majd, amikor eljön az ideje, mossuk ki, hagyományosan, úgy, ahogyan azt édesanyánktól tanultuk, esetleg valamivel magasabb hőmérsékleten, mint azt egyébként tennénk. A szakértők azzal kapcsolatban is egyetértenek, hogy rendkívül fontos gondoskodni az ételkészítésre előirányzott felületek, valamint a gyakran használt tárgyak, például a mobiltelefon, tisztaságáról, betartva az aranyszabályt: előbb tisztítunk, majd fertőtlenítünk. Mostanra kiderült, hogy a korábban népszerű Asepsol a legkevésbé hatékony a koronavírus új típusával szemben, míg a leghatékonyabbnak a legalább 70 százalékos alkohol, a 0,5 százalékos hidrogén, a jód és nátrium-hipoklorit hatóanyagú készítmények bizonyultak – előbbiek elsősorban a kéz, míg utóbbi a nagyobb felületek fertőtlenítésére alkalmasak.

A fertőtlenítés témája és a koronavírus-járvány egyéb aspektusai iránt érdeklődők számára több szempontból is tanulságos lehetett az Utisak nedelje december 6-án sugárzott műsora. Milanko Šekler, az állatorvosi mikrobiológia és immunológia doktora, a kraljevói Állatorvosi Intézet munkatársa – aki csapatával Szerbiában elsőként vizsgálta meg a SARS–CoV–2 génszekvenciáját, és vizsgálataik eredményét bejegyezték a globális SARS2-nyilvátartóba – elmagyarázta, hogy az említett vírus rendkívül érzékenyen reagál a különböző környezeti tényezőkre, egyebek mellett a magasabb hőmérsékletre és az alacsony páratartalomra, aminek következtében nagyon gyorsan kiszárad, ezzel pedig veszít fertőző erejéből. A vírus mindenekelőtt az orron, a szájon, valamint a szemen át jut be a szervezetbe, ezért szükséges maszkkal védeni ezeket, és ezért nincsen semmi szükség arra, hogy az átlagpolgár megszállottan fertőtlenítsen minden felületet a környezetében, mondta Milanko Šekler. Ugyanennek a műsornak volt a vendége Emina Milošević immunológus, aki a kézmosás és az alapvető higiéniai szabályok betartásának a fontosságát hangsúlyozta, megjegyezvén, hogy mint az a járvány során kiderült, erről még az egészségügyi intézmények némelyikének bizonyos alkalmazottjai is megfeledkeztek. Állításának valóságtartalmát támaszthatják alá azok a felvételek, amelyeket a negotini egészségügyi központ tüdőgondozójának az egyik munkatársa készített, majd hozott nyilvánosságra a napokban, az ott uralkodó higiéniai feltételek miatti felháborodottságának az okán. Elmondása szerint „nem különítik el megfelelően az alkalmazottak védőfelszerelését és a Covid-páciensek vizsgálata során használt eszközöket, a fertőző egészségügyi hulladék fedetlen kartondobozokban áll a folyosókon, nem bocsátanak az intézmény rendelkezésére elegendő mennyiségű fertőtlenítőszert, továbbá felmerült annak a gyanúja, hogy az alkoholt annyira hígítják, hogy annak már semmiféle fertőtlenítő ereje nincsen, péntek délutántól hétfő reggelig egyáltalán nem dolgozik takarítónő, míg hétköznaponként csak délután 16 óráig, miközben a vizsgálatok az említett időszakokban is folyamatosak”. A némelyik másik, jelenleg a Covid-rendszerben működő egészségügyi intézményekben uralkodó áldatlan állapotokat már korábban is fényképekkel, felvételekkel dokumentálták, azokat azonban egy ellenzéki politikus hozta nyilvánosságra, így ennek okán a jelenlegi döntéshozók elsősorban azt a kérdést feszegették, hogy az említett politikus és párttársai, korábban a hatalomból politizálva, vajon mit tettek az egészségügyért, ahelyett, hogy a szervezéssel, vízzel, tisztítószerrel és igyekezettel megoldható problémát orvosolták volna. Ebből kiindulva, azt hiszem, valóban nem a családi otthonokban kell „belebolondulni” a fertőtlenítésbe, elég csupán felidézni édesanyáink intelmeit, valamint különösen körültekintőnek lenni ott, ahol egyébként a legnagyobb biztonságban kellene lennünk, de nem biztos, hogy abban vagyunk.