2021. október 16., szombat

Győzött a józan ész

Orbán: Megvédtük Magyarország szuverenitását és a magyarok pénzét

Az Európai Tanács múlt heti ülésén győzött a józan ész: megvédtük Magyarország szuverenitását, és megvédtük a magyarok pénzét – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt az Országgyűlésben, köszönetet mondva Lengyelországnak a barátságért, a kitartásért és a bajtársiasságért, amellyel végig együtt küzdött Magyarországgal.

Orbán Viktor a parlamentben (Fotó: MTI)
Orbán Viktor a parlamentben (Fotó: MTI)

Győztünk, mert keresztülvittük, hogy olyan nehéz időkben, mint a mostani járvány, nem szabad a gazdasági támogatásokat politikai feltételekhez kötni, egyszerűen azért, mert ezek hátráltatnak bennünket a gyors cselekvésben” – mondta a kormányfő.

Hangsúlyozta: győzött a józan ész azért is, mert ezzel a döntéssel sikerült megőrizni Európa egységét, megvédték az európai alkotmányt – nem engedték, hogy azt megkerüljék, kicselezzék –, és elhárították azt a veszélyt, hogy költségvetési eszközökkel ráerőltessék a magyarokra a bevándorlókat. Vagyis megakadályozták, hogy pénzügyileg meg lehessen büntetni azt az országot, amely nem fogad be bevándorlókat – közölte a miniszterelnök.

Megvédték a magyarok pénzét is, így ami Magyarországnak jár, azt meg is fogja kapni – hangoztatta.

Orbán Viktor úgy értékelt: nyilvánvalóvá vált, hogy az EU csak nemzetek közösségeként tud sikeresen működni, ami biztató eredmény a kontinens jövője szempontjából.

A vita valódi tétje az volt – folytatta –, ki fogja irányítani Európát a jövőben: a tagállami kormányok és az Európai Tanács vagy sikerül Soros Györgynek Európára erőltetnie saját hatalmi rendszerét.

Egy hálózatot, amely a liberális, posztnemzeti és posztkeresztény ideákat terjesztő NGO-kból, az eszméiket szállító és felerősítő, nemzetközi fősodratú médiából, az európai parlamenti (EP) képviselők jelentős csoportjából, a bizottságba bejuttatott Soros-megbízottakból áll. Ők akartak egy új fegyvert maguknak, amelyet bármikor a Soros Györgynek nem tetsző országok ellen lehet fordítani” – fejtette ki.

Ám az utolsó pillanatban Európa kormányai felébredtek, és egyhangúlag kimondták: politikai kérdéseket nem lehet összekötni pénzügyi kérdésekkel, szubjektív kritériumok nem lehetnek pénzügyi döntések alapjai, és az EU alapszerződésében rögzített jogi eljárásrend nem cselezhető ki – jelentette ki a miniszterelnök.

Az előzményeket felelevenítve elmondta: az eltervezett helyreállítási alaptól az európai gazdaság modernizálását, a brit kilépéssel odalett lendület visszanyerését és a koronavírus-járvány következményeinek kezelését remélte a német EU-elnökség. Javaslatuk szerint a tagállamok közös hitelfelvétellel létrehozzák az alapot, akik pedig nem tudnak majd fizetni, azok helyett a többieknek kell helyt állniuk. A magyarok nem voltak boldogok az adósságközösség gondolatától, de a bajban lévőkkel való szolidaritás miatt végül elfogadták a koncepciót – emlékeztetett.

A magyar parlament nyáron feltételeket szabott a német javaslat elfogadásához – idézte fel –, így például azt, hogy az azonos helyzetű tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük, a gazdagabbak ne kapjanak többet, mint a szegények, azt pedig elfogadhatatlannak minősítette a határozat, hogy a forrásokat politikai, ideológiai feltételekhez kössék. Egy ennek megfelelő megállapodást sikerült elérni a júliusi EU-csúcson, ám később a német elnökség és az EP egy olyan megegyezésre jutott, amely politikai és ideológiai feltételekhez kötötte volna a pénzügyi segélyt – emelte ki.

A miniszterelnök rámutatott: eközben meglehetősen bárdolatlan támadások érték Magyarországot. Példaként említette, hogy az egyik – német – EP-alelnök Magyarország és Lengyelország kiéheztetését szorgalmazta, egy magas rangú német állami vezető pedig úgy fogalmazott, most lesz végre egy eszköz, amely nagyon fájdalmas lesz e két országnak.

A magyar és a lengyel kormány azonban bejelentette: az EP és a német elnökség közötti megállapodás nem fogadható el, a politikai kérdéseket újra le kell választani a gazdasági segély kérdéséről, és végül győzött a józan ész, az EU megőrizte egységét és győzött – közölte, hangsúlyozva: a megállapodás egyértelművé teszi, hogy az EU a nemzetek és az államok szövetsége.

Ám maradtak még nyitott küzdelmes kérdések: az Európai Bizottság migrációs akcióterve szerint folytatni kell a migránsok behozatalát, az illetékes biztos 34 millió migránsról beszélt, nekik adnának lakást, segélyt, szavazati jogot – fejtette ki a kormányfő, jelezve, hogy emellett az asztalra került egy gender akcióterv is.

Orbán Viktor azt tartja helyesnek, ha Magyarország a migrációs és a gender akciótervet is minden erejével ellenzi. Bevándorlók helyett a gyermekvállalást kell támogatni, gender helyett pedig a hagyományos családmodellt kell megerősíteni – hangsúlyozta.