2021. július 24., szombat
A VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG ÁLLAMTITKÁRAI ( 1.)

Hogy kevésbé csorbuljon a tanítási-tanulási folyamat

Vicsek Annamária: Fontos feladatom lesz a Szabadkai Iskolaigazgatóság önállósítása

Vicsek Annamária a gyógypedagógia-logopédia szak elvégzése után az Eötvös Loránd Tudományegyetem speciális pedagógia szakán szerzett mesterdiplomát, 2010-től a Vajdasági Pedagógiai Intézet Fejlesztési Osztályának vezetője, ahol az oktatás és nevelés terén szakmai továbbképzések vezetője, szakkönyvek, tanári és óvodai kézikönyvek szerzője. 2014–2016 között a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője, 2016-tól pedig már második ciklusban államtitkár az oktatási minisztériumban. Vicsek Annamáriával az oktatás elmúlt időszakáról beszélgettünk, az elért eredményekről, amelyek közé tartozik többek között a Magyarországon szerzett oklevelek egyszerűbb és gyorsabb hazai honosítása, illetve a kis létszámú osztályok zavartalan működése és a szerb nyelv, mint környezetnyelv oktatásának javuló minősége. Több reformtörekvés indult el az oktatás több szintjén, de számos kihívás előtt áll még az oktatás.

Vicsek Annamária második mandátumát kezdte meg oktatási államtitkárként a VMSZ megbízásából (Ótos András felvétele)
Vicsek Annamária második mandátumát kezdte meg oktatási államtitkárként a VMSZ megbízásából (Ótos András felvétele)

– Úgy gondolom, hogy az elmúlt négy év megmutatta, miért fontos a magyar érdekképviselet minden szinten: csak akkor tudunk a vajdasági magyar közösség számára lényeges ügyeket intézni, eredményeket elérni, ha a helyi szinttől a tartományin át egészen a köztársasági szintig mindenhol jelen vagyunk ott, ahol a döntéseket hozzák, és ahol operatívan kell „megmozgatni” az ügyeket, akár új dolgok kiharcolásáról, bevezetéséről van szó, akár a rendszeres feladatokkal kapcsolatos szinten tartásról. Az anyanyelven folyó oktatás kulcsfontosságú mindenki személyes fejlődésében, szociális és gazdasági boldogulásában, az államnyelv ismerete pedig a szülőföldön való megmaradás záloga, így az említett területeken történt előrelépések hozzájárultak ahhoz, hogy most elégedettek lehessünk a magyar tannyelvű oktatás jelenlegi helyzetével, de az elmúlt négy év arra is rámutatott, hogy hol vannak még hiányosságok és mire kell az új mandátumban „ráerősítenem”.

Az oktatási rendszer hiányosságaira mutatott rá a PISA-tesztelés is. A kapott eredmények mentén a minisztérium több újdonság bevezetését tervezte már ettől az évtől, a koronavírus-járvány azonban átírta a terveket, és a távoktatás egyre nagyobb hangsúlyt kap. Mi került a minisztérium, illetve az államtitkári munkaköre fókuszába?

Vicsek Annamária (Ótos András felvétele)
Vicsek Annamária (Ótos András felvétele)

– A PISA-mérés legutóbbi, 2018-as eredményei nem voltak meglepőek, hiszen az előző, 2012-es ciklushoz viszonyítva nem történt olyan lényegbeli változás, ami számottevő eredmény-javulást eredményezett volna. Annak az oktatási reformnak a bevezetése, amelytől fejlődést, eredménybeli javulást várhatunk, a 2018/19-es tanévtől kezdődött, méghozzá felmenő rendszerben, tehát akkor még csak az általános iskola 1. és 5., valamint a középiskola I. osztályában, majd az azt követő tanévektől újabb osztályokban, majd csak a 2021. szeptemberében kezdődő tanévtől ér teljesen körbe, tehát a jövő tanév végezetével mondhatjuk, hogy már minden általános és középiskolás tanuló az új tanterv szerint tanul. És ahhoz, hogy a PISA-mérésen is érezhető legyen a tantervreform pozitív hatása, a vizsgált 15 éves tanulók egy olyan generáció kell, hogy legyenek, akik első osztálytól kezdve már a megreformált tantervek szerint tanultak. Vagyis gyakorlatilag majd csak a 2027-es vizsgálati ciklusban várható, hogy a vizsgált területeken fejlődés legyen tapasztalható. A koronavírus okozta helyzet sok változást kényszerített ránk, és az oktatás eredményességének nemzetközi mérései már kimutatták, hogy a direkt tanár-diák kontaktus nélküli távoktatás korántsem annyira eredményes, mint a hagyományos tantermi tanítás-tanulás. Így az is várható, hogy minden mérésen, például az általános iskola végén a nyolcadikosok kötelező záróvizsgája is átlagosan gyengébb eredményeket fog éveken át mutatni, mint a COVID–19 világjárvány előtti években. Azt a döntéshozók, a válságstáb is tudja, hogy az lenne a legjobb, ha a gyerekek rendesen tudnának iskolába járni, de az egészségvédelem most az elsődleges szempont, így az a feladatunk, hogy a távoktatás megvalósításának a lehető legjobb módját találjuk meg, hogy minél kevésbé csorbuljon a tanítási-tanulási folyamat eredményessége.

Várhatóan 2021. szeptemberétől már úgy indul a tanév, hogy minden osztályban az új tanterveknek megfelelő új tankönyvet kapnak majd a diákok (Ótos András felvétele)
Várhatóan 2021. szeptemberétől már úgy indul a tanév, hogy minden osztályban az új tanterveknek megfelelő új tankönyvet kapnak majd a diákok (Ótos András felvétele)

A tavaszi iskola-bezárásoktól kezdve az egyik legfontosabb feladatom a minisztériumban a 8 kisebbségi tannyelven folyó távoktatásnak a koordinálása és figyelemmel kísérése volt, így a magyar tannyelvű távoktatást is lépésről lépésre tudtam követni, és ami talán még fontosabb, a magyar pedagógusok első kézből tudtak tőlem, tehát hiteles minisztériumi forrásból tájékozódni a fontos iránymutatókról, információkról. Ami újdonságként jelent meg, de kiváló gyakorlatnak bizonyult, a Tartományi Oktatási Titkárság jóvoltából minden fontos átiratot, amit a Minisztérium küldött az intézményeknek, magyarul is tudtunk biztosítani az intézményeknek, és az is először történt meg, hogy az Oktatási Minisztérium hivatalos honlapján 8 kisebbségi nyelven, így magyarul is legyen elérhető információ. Fontos talán megemlíteni, hogy eddig krízis-menedzsment volt, tehát az általános tágabb rendszert igyekeztünk felállítani, aminek az az egyik célja, hogy minden osztályra, minden tanítási egységre legyenek meg a videó-órák, amiben a Magyar Nemzeti Tanács és a Pannon RTV támogatása igen jelentős. Most „csiszoljuk” az apróbb részleteket – szeretném figyelemmel követni, milyen nehézségeik vannak ebben a folyamatban a pedagógusoknak, hol van szükség támogatásra, segítségre, pontosan mire van szüksége az iskoláknak, a pedagógusoknak, a családoknak, a tanulóknak, és fontos lesz majd kicsit több figyelmet szentelni azoknak a tanulóknak, akik a szegény szociokulturális családi háttér miatt vagy esetleg érzékszervi, értelmi vagy testi fogyatékosság vagy egyéb sajátos tanulási/nevelési igény miatt szorulnak megsegítésre.

A Vajdasági Magyar Szövetség minden ciklusban megfogalmaz oktatással kapcsolatos célkitűzéseket is, így ebben a koalíciós megállapodásban is megfogalmazta elvárásait. Mire vonatkoznak ezek az elvárások?

– Az elmúlt időszakban is sok feladat kapcsán működtünk együtt a Magyar Nemzeti Tanáccsal és a Tartományi Oktatási, Jogalkotási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkársággal, valamint a Vajdasági Pedagógiai Intézettel: ilyen volt például a középiskolai intézmények hálózata, a kislétszámú osztályok jóváhagyása, vagy a magyar nyelvű tankönyvek, és ezek mind olyan, folyamatosnak tekinthető feladatok, amelyek minden tanévben aktuálisak, így ezekre vonatkozóan is van utalás a koalíciós szerződésben. Ami korábban megkezdődött már, de az elmúlt ciklusban nem fejeződött be: az oktatási intézmények alapító jogainak átvitele a Magyar Nemzeti Tanácsra, és ami szintén fontos célkitűzésünk: a Szabadkai Iskolaigazgatóság önállósítása, ami egy érzékeny és politikailag nehéz téma, de az elkövetkező ciklusban is ez lesz egy fontos feladatom. Néhány éve sikerült magyar anyanyelvű tanácsnokot elhelyezni a zombori Iskolaigazgatóság szabadkai kihelyezett irodájában, de a létszámstop megszűnését követően fontos lesz majd odafigyelni, hogy a meglévő munkahelyek betöltésekor, illetve újabb munkahelyek létesítésekor a lakosság nemzeti összetételének megfelelő nemzeti hovatartozású emberek kapjanak munkalehetőséget, így fontos lesz majd, hogy a zombori mellett az újvidéki és a nagybecskereki iskolaigazgatóságon is kapjanak magyarok munkalehetőséget. Évről évre csökken sajnos a magyar oktatási intézményekbe beiratkozó gyermekek száma, ami egy komplex probléma, és a Vajdasági Magyar Szövetség több szinten és több módon is dolgozik az itthon maradás, a szülőföldön boldogulás feltételeinek a megteremtésén, és ennek egy fontos eleme a kislétszámú osztályok jóváhagyása is, így ez is egy eleme a koalíciós szerződésnek. Fontos továbbá, hogy az állami szakvizsgák magyar nyelven is letehetők legyenek, talán ezeket említhetjük a legfontosabb feladataimnak. Viszont az új miniszterrel való első találkozást követően, amelyen a hatásköreimet, feladataimat beszéltük át, megerősíthetem, hogy továbbra is ugyanazokkal a területekkel leszek megbízva a minisztériumban, így az óvodai nevelés oktatás figyelemmel kísérése mellett a kisebbségi tannyelvű és az inkluzív oktatás továbbra is az én feladatom lesz, így az említett területeken – a prioritásaink mellett – az  országos ügyek intézéséből is kivehetem majd a részem, ami azt hiszem, megerősíti, hogy vajdasági magyar közösség rendelkezik elég erős potenciállal ahhoz, hogy országos szinten vállaljon szerepet, ami a többi államtitkárunkra is elmondható volt az elmúlt mandátumok vonatkozásában és a jövőben is így lesz.

Az államtitkár asszony minden fontos oktatási rendezvényen jelen van. Nemrégiben Szabadkán a robotika versenyre jelentkezőknek adta át az MNT által biztosított felszerelést (Gergely Árpád felvétele)
Az államtitkár asszony minden fontos oktatási rendezvényen jelen van. Nemrégiben Szabadkán a robotika versenyre jelentkezőknek adta át az MNT által biztosított felszerelést (Gergely Árpád felvétele)

A magyar nyelvű tankönyvek, illetve az új tantervek és programok jóváhagyási dinamikája is egy folyamatos feladat. Milyen elvárásokkal van ezen a területen?

– Ahhoz képest, hogy a tantervreform bevezetésének első évében, ami a 2018/19-es tanévtől zajlott, a szerb nyelvű tankönyvek is késtek, a második évében pedig, amikor a 2. és 5. osztályban lett bevezetve az új tanterv, akkor is jónéhány hónapot késtek a tankönyvek, tavaly, a harmadik évben már a tanévkezdést megelőzően megjelent a tankönyvkatalógus, valamint a 3. és 7. osztályos tankönyvek zöme, most bizakodók lehetünk, hiszen a 4. és 8. osztályos tankönyvek jövő szeptemberre kell, hogy elkészüljenek, és tudtommal sok tankönyv már készül, így reálisan várható, hogy 2021. szeptemberétől már úgy indul a tanév, hogy minden osztályban az új tanterveknek megfelelő új tankönyvet kapnak majd a diákok. A középiskolás tankönyvek a szakok sokasága miatt nagyon kis példányszámuk miatt a tankönyvkiadás „mostohagyermekei” nemcsak kisebbségi tannyelveken. De bizakodóan tekinthetünk a magyar nyelvű középiskolai tankönyvek vonatkozásában is, hiszen a Magyar Nemzeti Tanács már ezen a téren is jelentős lépéseket tett, így biztos vagyok benne, hogy a megkezdett mandátum végére már ezen a téren is lesznek közösen elért eredményeink.