Vajdaságban csak Újvidéken, Nagykikindán, Nagybecskereken, Szabadkán, Zomborban, Beocsinban, Mitrovicán és Pancsován vannak hiteles adatok a levegő minőségéről, a többi település nem szerepel a mérőállomás hálózatában. Ennek ellenére az óbecsei illetékesek úgy vélik: a városban jó a levegő minősége – derül ki Gordana Adamov tényfeltáró cikkéből. Dragan Kovačev gazdasággal és környezetvédelemmel megbízott tanácstag optimizmusát egy hét évvel ezelőtti, mobil mérőállomással mért adatra alapozza, de állítása szerint az elmúlt évtized többi mérése sem mutatott ki szennyezettséget a városban.
Óbecsén szertifikált mérést évek óta az újvidéki Vatrogas Intézet végez, de a cikk szerint ezek a mérések nincsenek összhangban a levegő minőségi követelményeit és a monitoring feltételeit szabályozó rendelettel, ugyanis a szuszpendált részecskékre vonatkozó adatok nélkül a légszennyezettségi mutatók nem tekinthetők teljeskörűeknek. Ognjan Pantić, a Belgrádi Nyitott Iskola munkatársa szerint ezért van az, hogy a levegő ott „tiszta”, ahol nem mérik ezeket a részecskéket. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy akkor jelentkezik nagyobb szennyezettség, amikor megnő a szuszpendált részecskék – a por, korom és füst keverékének – koncentrációja, ami rendkívül káros az egészségre. Az óbecsei Egészségház tüdőgyógyásza, dr. Dejana Dudvarski szerint az utóbbi öt évben jelentősen megnőtt Óbecsén a tüdőrákosok száma, és hasonló a helyzet másutt is a régióban.
Az önkormányzat nem vezeti a környezetszennyezők helyi nyilvántartását Óbecsén sem, ezért arról sincsenek adatok, hogy mivel és mennyire szennyezik a levegőt a helyi vállalatok. Az önkormányzat 300 cégnek postázott ki egy erre vonatkozó kérdőívet, amit március 30-áig kellett volna visszaküldeniük, de eddig csak 16-ot kaptak vissza. A környezetszennyezők nemzeti nyilvántartásában öt óbecsei cég szerepel, ezek adataiból az derül ki, hogy a Sojaprotein 2013 és 2019 között megháromszorozta a szuszpendált PM10-részecskék kibocsátását.
Pantić szerint a részecskeszennyezettséget elsősorban a rossz minőségű tüzelőanyag és a nem elég hatékony kályhák okozzák, erre jelentene megoldást a háztartások energiahatékonyságának a növelése és a távfűtési hálózat kiterjesztése. Óbecsén viszont egyre kevesebben használják a távfűtést. Dejan Vuković, a Toplana Közvállalat igazgatója szerint az elmúlt öt évben 76 családi házat kapcsoltak le végleg vagy ideiglenesen a rendszerről, és mintegy 300 háztartás maradt az ügyfelük. Az elvesztett ügyfelek száma azonban valószínűleg ennél jóval nagyobb lehet, ugyanis a távfűtéses társasházak több lakásában és egyes házakban is a távfűtés helyett mással fűtenek, de egyelőre még a Toplana ügyfelei maradtak.
Óbecse azon kevés vajdasági önkormányzatok egyike, ahol van geotermikus furat. A Toplana igazgatója szerint ha áttérnek az olcsóbb geotermikus víz felhasználására, sokkal több felhasználója lesz a távfűtő rendszernek. Nyolc évvel a 3 millió dinárba kerülő tanulmány után nemrégiben megkezdődtek a furaton a munkálatok, amelyek eredményeképp szétválasztják majd a gázt és a vizet. Jelenleg sajnos az a helyzet, hogy egyre több az olyan ház, amelynek a fűtése miatt télen rossz a levegő minősége, de a hatékony ellenőrzéshez az önkormányzatnak nincs meg az erőforrása, a felügyelők csak a kéményseprők jelentése nyomán mennek ki a helyszínre. Az a természetes személy, aki gumival és egyéb hulladékkal fűt, 5000 dináros büntetéssel számolhat.
