Egy teljes háznyi emlék és tiszteletadás jelét látjuk Martonoson abban az emlékházban, amely a második világháború áldozatairól szól. A néhai Forró Lajosnak, az 1944-es megtorlás egyik helybeli mártírjának a tulajdonában volt valaha az az épület, majd más kézre került. Nyolc évvel ezelőtt sikerült visszavásárolni unokájának, dr. Forró Lajosnak, aki az ősök tiszteletét szem előtt tartva, ugyanakkor a jelennek megmutatva, majd a jövőre hagyományozva úgy alakította ki a benne lévő szobákat, hogy azok egyrészt nem hallgatják el az igazságot, ugyanakkor korlenyomatot is adnak magáról a falu életéről, és a megbékélést is nyomatékosítják. Abban, hogy az épület a köz érdekében emlékházzá alakult, oroszlánrésze volt Magyarország Külügyminisztériumának is.
Azóta is nagyon sokan meglátogatták már, köztük diákok is tanáraikkal, akik ott rendhagyó órát hallgathattak arról, amiről esetleg korábban nem tanultak részletesen, nevezetesen a partizánmegtorlásokról, az ártatlan áldozatok halálának körülményeiről, de minden esetben azt is hangsúlyozza a tulajdonos, hogy a megbocsátásra kell törekedni, tudva azt, hogy az ellenség csak addig ellenség, míg fegyver van a kezében, de a múltat semmiképp nem szabad elhallgatni. A tanító múlt irányt is mutathat a jelenre, de csak úgy, ha teljes valójában fel van tárva, és az egykori ellenségek tisztelik egymás áldozatait. Éppen ezért is fontos, hogy a múzeumként számon tartott ház, amely rámutat az igazságra és a letűnt kor embereire, történéseire és tárgyaira, megmaradjon olyan állapotában, mint amikor nyolc éve felavatták. Most egy lépéssel sikerült előrébb is jutni, mert amellett, hogy a szükséges épületjavításokat elvégezték, a padlástérben egy újabb szobát is kialakítanak, amire támogatásból adódott lehetőség. Ezzel kapcsolatban dr. Forró Lajos örömének adott hangot, és hangsúlyozta, hogy továbbra is szívügye a múlt minél szélesebb körben való megismertetése, hiszen az emlékezés rávilágít mindarra, aminek nem szabad megismétlődnie.
– Újabb mérföldkőhöz érkezett a martonosi Emlékház a Bethlen Gábor Alap támogatásával, ugyanis elengedhetetlen volt már a felújítás. A teljes tetőcserét sikerült kiviteleznünk a jelen támogatásból, amire nagyon nagy szükség volt. Amellett, hogy kijavítottuk a hibákat, azt is megoldhatjuk, hogy bővítsük azt a területet, amely a múltnak állít emléket, mégpedig oly módon, hogy a padlástérben létrehozhatunk egy újabb kiállítószobát – mesélte dr. Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke, aki elmondta, hogy évről évre nagy a létesítmény látogatottsága.
– Tanárok hozzák el a diákjaikat, hogy visszatekintsenek együtt a leplezetlen múltba. Erre kiváló helyszín az Emlékház, amelyben eddig két kiállítótér volt. Az egyik oldalon négy helyiséget lehetett körbejárni, amelyek az 1941–1944 közötti időszaknak állítanak emléket, sarkalatos pontja pedig mindennek a ’44–45-ben a Délvidéken elkövetett partizánmegtorlás áldozataira való emlékezés. Ezzel a tárlattal kezdődött az Emlékház kialakítása, amelyhez később sikerült hozzácsatolnunk egy helytörténeti kiállítást, amely szintén három helyiségben tekinthető meg. Délvidék helyi értékei láthatóak ezekben a helyiségekben. A mostani támogatásnak köszönhetően a padlástér sem tátong üresen. Tandari Erzsébetnek köszönhetően a martonosi digitális fotóarchívumból olyan régi fotók kerülnek ide, amelyek segítségével a tárlatlátogatók újabb ismeretekkel gazdagodhatnak az időben való visszatekintés során – tudtuk meg a tulajdonostól.
