Csupán elvétve akad néhány parcella talpon álló kukoricával a szenttamási határban, a téli szántás a vége felé közeledik, a búza pedig szépen zöldellik. Az eddig leszedett termés a magtárakban és a szárítókban várja a téli hónapokat, a gazdák többsége pedig nekilátott a traktorok, és egyéb felszerelés mosásához, olajozásához.
Kocsis Krisztián (Paraczky László felvétele)
Arról, hogy a szenttamási határban milyenek voltak a hozamok, hogyan alakultak az egyes termények árai, azaz milyen évet tudnak maguk mögött a mezőgazdasági termelők, Kocsis Krisztián agronómussal, a Kocsis agrár Kft. tulajdonosával beszélgettünk. A szakember elöljáróban elmondta, Szenttamáson a népszerűségi listát továbbra is a kukoricatermesztés vezeti, második helyen a szója áll, harmadikon a cukorrépa, majd a napraforgó.
−A szenttamási határ mintegy 27 ezer hektár megművelhető földterülettel rendelkezik, ennek mintegy 65 százalékán vetettek a tavasszal kukoricát. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az előző évekhez viszonyítva némileg több kukoricát kell(ett) betakarítani az idén. Kissé döcögve indult az idei termesztési idény, mivel a vetést megelőzően a járvány miatt elkezdődtek a kijárási tilalmak, emellett pedig áprilisban szárazság is volt. Ezért sokan féltek attól, hogy milyen lesz az idei év, hiszen nem sikerült mindent optimális időben elvetni. A nyár folyamán azonban az átlagosnál több csapadék esett, így visszatért a gazdák optimizmusa. Sőt, a nyár közepén olyan statisztikai adatok is napvilágot láttak, hogy egyes kultúrák esetében akár rekordtermésre is számíthatunk az idén. Rekordtermés ugyan nem lett, de az átlaghozamok az elvárásoknak megfelelően alakultak. A kukorica esetében a termés minőségét igencsak befolyásolta a vetőmagválasztás, hiszen a korai érésű fajták kevesebb, a középérésű, vagyis az 500-600-as csoportok magasabb hozamot biztosítottak. Bár a kései fajták sokszor a legtöbb termést hozzák, az idén alulmaradtak, mivel beköszöntött az esős időszak és a nagy sár, valamint a szem magas nedvességtartalma miatt több parcellán még nem szedték le a tengerit – magyarázta Krisztián.
Kiemelte, a nedvesség szinte mindenhol a megengedettől egy kicsit magasabb volt, ezért a szárításért esetenként 3−5 százalékot is felszámoltak, ami szerinte egy kicsit túlzás.
− Ami a kukorica árát illeti, az említett előrejelzések miatt sokan féltek, hogy mire beindul a törés, az ár esetleg 13-14 dinárnál is lejjebb mehet, így előszerződésekkel lekötötték a termés egy részét. Végül a betakarítási szezon elején 15,16 dinár volt az ár, később felment 18-19 dinárra, sőt, esetenként 21,22 dinárt is fizettek a kukoricáért. Aki kivárta ezt az árat, sokkal drágábban tudta eladni a termést. Szenttamáson jelenleg a felvásárlási ár 19 és 20 dinár között mozog. Ami az átlaghozamot illeti, Vajdaságban eléggé tarka a kép, nagyok az eltérések. Azt mondják, Bánátban 4-5 tonna termett hektáronként, Szerémségben pedig néhol 15 tonna. Bácskában 8 tonnától 17 tonnáig alakult a skála, míg Szenttamáson az átlaghozam 10-11 tonna körüli volt. Közismert, hogy a vajdasági földek nem egyforma minőségűek, még a szenttamási határrészekben is különbözőek. Mindenesetre, aki alkalmazta a megfelelő agrotechnikát, nem sajnálta a műtrágyát, ott megvolt az átlaghozam, vagy ettől több is. Ugyanígy voltak nagyon rossz parcellák, gazosak, itt a kukorica jóval kevesebbet termett – magyarázta a szakember.
A szójáról beszélve elmondta, hogy a kukoricához hasonlóan a nyári időszak elején, amikor bőven volt csapadék, az előrejelzések szerint rekordtermésekre lehetett számítani. Több helyen is 3,5−4 tonnás hozamokat harangoztak be hektáronként, de végül 2-3 tonna lett az átlaghozam.
– Ami a betakarítást illeti, folyamatosan szép időnk volt, a nedvességgel sem volt probléma. A betakarítás elején 38 és 40 dinár között volt a szója ára, az első csépléseket követően azonban azonnal felment 41-42 dinárra. Az utóbbi hetekben 50-52, de van ahol 54 dinárt is fizetnek érte. Mindenesetre, ahol alkalmazták a megfelelő agrotechnikát, az idén ez az ipari növény meghozta az elvárt jövedelmet – mondta Krisztián.
Hozzátette, a szenttamási földeken – amennyiben az időjárás kedvező − általában jól terem a szója. A múlt évhez viszonyítva, amikor a szem nem fejlődött ki rendesen, az idén sokkal jobb minőségű termésről beszélhetünk, hiszen a hüvely is rendesen kialakult, a mag pedig szépen kifejlődött, feltöltődött. Tehát egy jól megpakolt pótkocsi akár 10-15 százalékkal nehezebb volt, mint például tavaly. Ugyanakkor néhány évre visszamenőleg újra népszerű Szenttamáson a napraforgó termesztése.
– Az utóbbi 10-15 évben nem volt annyi napraforgó a határban, mint az idén. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az utóbbi időben sokkal stabilabb volt az ára, mint például a szójának. A gyárak és a felvásárlók egyaránt jó feltételeket kínáltak, a tavalyi 31 dinárhoz képest az idén a betakarítás kezdetén 35,5, később 37,5 dinárt fizettek érte, a jelenlegi ára pedig 39 dinár. Az előző évektől eltérően az idén gyorsan emelkedett a felvásárlási ár, ami a jó feltételek mellett ösztönzően hat a termelőkre. A betakarítás elején ennél az ipari növénynél is rekodterméseket emlegettek, az elvárások 3,2-3,3 tonna körüliek voltak, az átlaghozam végül 2,9 tonna lett. Amennyiben maradnak az ilyen árak, véleményem szerint a szenttamási határban jövőre még több napraforgó lesz – mondta végezetül Kocsis Krisztián.
