Hatéves csúcsra ugrottak a nemzetközi élelmiszerárak novemberben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) élelmiszerár-indexe szerint. A 3,9%-os havi növekmény után 6,5%-kal haladja meg a mutató a tavaly ilyenkori szintjét. A mutató, ami a legfontosabb élelmiszerek nemzetközi kereskedelmi árváltozását követi nyomon, 2014 decembere óta nem járt ilyen magasságokban.
A növényi olajok árindexe kiugró 14,5 százalékos növekedést mutatott a pálmaolaj iránti kereslet elszabadulásával, amit a globális készletek zsugorodása idézett elő.
A FAO gabonaárindexe 2,5 százalékot erősödött október és csaknem 20 százalékot tavaly november óta. Megdrágult a búzaexport a visszafogott argentin termelési kilátások miatt, ahogy a kukorica is az Amerikai Egyesült Államok és Ukrajna alacsonyabb kibocsátása és Kína vásárlásai miatt. A rizs ára stabil maradt a nemzetközi piacokon.
A cukor árindexe 3,3 százalékkal emelkedett a negatív globális termelési kilátások és a várhatóan kedvezőtlen időjárás miatt az Európai Unióban, Oroszországban és Thaiföldön.
Másfél évi csúcsot döntöttek a tejtermékek 0,9 százalékos havi drágulásukkal a vaj és sajt magasabb jegyzése és az ingadozó kereslet miatt Európában, miközben a kontinens termelése a szezonális hatások miatt amúgy is csökkent.
Bár a húsfélék árindexe 0,9 százalékkal emelkedett, még így is 13,7 százalékkal múlja alul az egy évvel ezelőtti értékét. Drágult a szarvasmarha-, birka- és sertéshús, a baromfi ára viszont csökkent.
FRISSÍTETT GABONATERMELÉSI ELŐREJELZÉS
Tovább csökkentette a várható gabonatermés mennyiségére vonatkozó előrejelzését a FAO, ám a 2,742 millió tonnával – és az 1,3 százalékos éves növekménnyel – még így rekordot dönthet.
A FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentése szerint a szemestermény-kibocsátás elérheti az 1 470, a búzáé a 761 és a rizsé az 508 millió tonnát.
Jól alakul az északi féltekén az őszi vetés, és az árak alakulása ösztönzőleg hathat a termelés bővítésére a legnagyobb termelő országokban. A termelési körülmények valamelyest kedvezőtlenebbek az Egyesült Államokban a La Niña jelenség okozta szárazabb időjárás következtében.
A gabonakereskedelem a 2020–2021-es szezonban 3,4 százalékkal bővülhet, és elérheti a 454,6 millió tonnát is, ami mögött az Egyesült Államok felturbózott kukoricakereskedelme és a stabil kínai vásárlóerő áll.
JÁRVÁNY, SZÉLSŐSÉGES IDŐJÁRÁS, ÉLELMISZERHIÁNY
A koronavírus-járvány hatása, főként a csökkenő jövedelmek, kulcsszerepet játszik az éhezés globális növekedésében. A járvány felerősíti és tovább rontja a válságok, növényi kártevők és időjárási sokkok (mint a közelmúlt közép-amerikai hurrikánjai és az áradások Afrikában) tépázta törékeny országokat.
Összesen 45 ország (34 afrikai) szorul külső élelmiszer-segítségre – áll a FAO által kiadott termelési kilátásokat és az élelmezési helyzetet bemutató jelentésben. Ebben olvasható, hogy az 51 alacsony jövedelmű és élelmiszerhiányos ország összesített gabonatermelése elérheti a 496,3 millió tonnát az idén – mintegy 7 százalékkal meghaladva az elmúlt öt év átlagát –, köszönhetően a dél-afrikai és kelet-ázsiai termelésnövekedésnek. Mindemellett a kereslet is növekedni fog mintegy 74 millió tonnával a szubszaharai országok miatt.
A jelentés megjegyzi, hogy a La Niña (szélsőséges időjárási jelenség) megnöveli az átlag fölötti esőzések válószínűségét Dél-Afrikában és Kelet-Ázsiában, miközben Ázsia és Afrika más részein szárazság várható, negatívan hatva a termelésre.
