Sok szülőben felmerül a kérdés, vajon használjon-e cumit vagy sem. Van, aki meg sem próbálja, fél a rászokástól, mások meg attól tartanak, hogy folyton a cicin lóg majd a baba, vagy az ujját fogja szopni, és ettől csúnyák lesznek a fogai.
A legtöbb csecsemő esetében erős a szopási reflex. Sok baba már akkor szopja az ujjait, amikor megszületik. Nem vitatható, hogy az anyatej a baba számára a tökéletes táplálék. Minden benne van, ami az egészséges fejlődéshez szükséges. Mivel a szoptatásnak nyugtató hatása van, ezért sok szülő előszeretettel tesz cumit a gyermeke szájába. Ám a legtöbb szoptatott gyerek remekül megvan cumi nélkül is, mert a szopás intenzív, sok időt igénylő tevékenység, és általában tökéletesen kielégíti a baba cumizási igényét. Egy újszülöttnek cumit adni teljesen felesleges, és egyben káros is. A kicsi most ismerkedik a szopizással, most alakul ki a technikája, a cumi azonban ebben megzavarja, hiszen ez egyfajta átverés: a baba azzal az ösztönnel jön a világra, hogy az életben maradás a szopizással egyenlő. Ha feleslegesen szív és ezzel nem jut táplálékhoz, csúnyán becsapjuk. Arra meg végképp nem szabad gondolni, hogy ha „idő előtt” kezd el sírni a baba, vagy olyankor kér anyatejet, amikor szerintünk még nem jött el a szoptatás ideje, akkor inkább cumit adjunk neki csak azért, hogy kibírja az előírt időig. A szoptatást mindig igény szerint kell végezni.
A cumis babát ritkábban teszik mellre, és a mellen tültött idő is rövidebb, ezért csökkenhet a tejmennyiség. A cumi fertőzéseket tart fenn és közvetít (például szájpenészt), mert szinte lehetetlen tisztán tartani. Rendellenes állkapocstartást okozhat, amíg a két íny közt van a cumi, nem képes megfelelően záródni az állkapocs. Minél hosszabb ideig marad ez így, annál rosszabb lesz az eredmény. Megzavarja a szopástechnikát is. A cumik többsége kemény, ezért maradandóan károsítják az újszülött és fiatal csecsemő még lágy szájpadlását. Ez különösen igaz a cseresznyeformájúan végződő cumikra. Zavarja a fogak fejlődését és akadályozza a csecsemő gagyogását, beszédét. Az állandó cumizás miatt folyamatosan termelődik a kicsi nyála, ezért a nyálmirigyei megduzzadhatnak, fájdalmasak lehetnek, szélsőséges esetben be is gyulladhatnak. A beszédfejlődés szempontjából sem előnyös a folytonos cumizás, a beszéd csak későn alakulhat ki, valamint a kicsi cumival a szájában nem tudja érthetően kifejezni magát, később logopédiai problémákat okozhat a cumi.
Nem vitatható persze, hogy a cumizásnak van néhány előnyös oldala is. Megnyugtathatja a nyűgös gyermeket. Sok gyerek boldogabb lesz, ha szopogathat valamit a szájában. Amikor a baba éhes, a cumi néhány percre elvonhatja a figyelmét az éhségről, míg az anya meg nem eteti. Ha a baba nehezen álmosodik el, a cumi segíthet álomba ringatni. Az alvás közbeni cumizás csökkentheti a bölcsőhalál (SIDS) fellépésének kockázatát. Amikor úgy gondoljuk, hogy a gyereket le kell szoktatni a cumizásról, egyszerűen eldobjuk az eszközt. Ha a gyermek jobban szereti az ujjacskáit szopni, arról nehezebb lesz leszoktatni.
A fent említett érvek és ellenérvek megfontolása után, ha a cumi mellett döntenek a szülők, érdemes néhány jó tanácsot megfogadni.
Csak azután kapjon cumit a gyerek, ha a szoptatás rendesen működik. Ez általában beletelik néhány hétbe. Ha szoptat az anyuka, akkor ajánlatos, hogy csak akkor adjon cumit a babának, amikor már betöltötte az egy hónapot. Ne a cumit használja elsődleges nyugtatóeszközként, mert sokszor a helyzetváltoztatás vagy a ringatás is meg tudja nyugtatni a gyereket. Ha a gyermek éhes, mellre kell tenni. Mindig ugyanolyan cumit kapjon a gyermek. A cumi alakja és szilárdsága a gyermek igényeitől függ. A gyermek a megszokott cumijához ragaszkodik, ezért ha bármi is történik a cumival, ugyanolyannal kell pótolni. Mindig a gyermek diktálja az iramot. Ha nem érdeklődik a cumi iránt, akkor ne is próbálkozzunk vele. A cumi mindig legyen tiszta. Mielőtt a gyermek szájába kerül, alaposan mossuk meg, és hagyjuk teljesen megszáradni. Nem ajánlatos, hogy a szülő a saját szájával tisztítsa meg a cumit, ugyanis így még csak több baktérium kerülhet a gyermekbe. Ha a gyermeknél fülgyulladás alakul ki, hat hónapos korától el kell kezdeni leszoktatni a cumizásról. A legtöbb gyerek 2 és 4 éves kora között magától szokik le róla. Ha nem sikerül leszoktatni a cumi használatáról, ajánlatos szakemberhez fordulni segítségért.
