Az 1944 végén és 1945 elején Délvidéken kivégzett ártatlan magyarokra emlékezve több vajdasági település templomában is emlékmisét szolgáltattak vasárnap a délelőtti órákban. A korábbi években Budapesten, a Szent István-bazilikában minden november utolsó vasárnapján imádkoztak a kivégzettek lelki üdvéért, az idei járványügyi helyzet miatt azonban nem volt lehetőség a közös megemlékezésre, ezért a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 alapítvány rendhagyó módon szervezte meg az emlékezést.
A fővárosi bazilikában vasárnap a 10 órai szentmisét Snell György segédpüspök, plébános atya ajánlotta fel a délvidéki áldozatokért. Vajdaságban Szabadkán, Kelebián, Temerinben, Újvidéken, Óbecsén, Verbászon, Szenttamáson, Tóthfaluban és Bezdánban emlékeztek meg az ártatlanul kivégzett magyarokról.
Szabadkán a Szent György római katolikus plébánián csatlakoztak a kezdeményezéshez (Lackó Varjú Sára felvétele)
Szabadkán Palatinus István, a Szent György római katolikus plébánia lelkipásztora tartott emlékmisét.
– Az élet és halál kérdéséhez kapcsolódik november utolsó vasárnapja, amikor az anyaországunk szívében, Budapesten, a magyarok legszentebb templomában, a Szent István-bazilikában is szentmiseáldozatot mutatnak be évről évre az 1944–45-ös áldozatokért. Ebben az esztendőben a délvidékiek nem tudnak oda utazni, hogy részt vegyenek ezen a megemlékezésen, amelyet azért a sok ezer emberért tartanak meg, akiket a hitükért, magyarságukért öltek meg. Templomunkban a szentmisénk végén emlékezünk meg róluk, és hisszük azt, hogy elérkezik majd az az idő, amikor maga az egyház is megindítja ezeknek az embereknek a boldoggá avatási eljárását, hiszen ez nemcsak politikai ügy, hanem a hitről való tanúságtétel is. Egyszerre történt itt megtorlás, egy teljes emberi érthetetlenség, amikor válogatás és ítélkezés nélkül, kegyetlenül oltottak ki életeket a legártatlanabb gyermektől a legidősebb emberig. Összeszámolva, a térségben több mint ötven papot öltek meg a kegyetlenségben, akik bátorítást és reményt adtak azoknak az embereknek, akik akkor ott némán kiáltottak Isten felé – nyilatkozta a média képviselőinek a Szent György római katolikus plébánia lelkipásztora.
Topolyán a Sarlós Boldogasszony-templomban a 9 órakor kezdődött szentmisén szóltak a harangok a kivégzettek lelki üdvéért. Főtisztelendő Fazekas Ferenc Tisza menti főesperes, helyi plébános adventi mise keretében emlékezett meg az áldozatokról. Igehirdetésében Isaiás próféta szavaival tolmácsolta a Jóisten mindenkori kegyelmét, mint mondta csakis ő tudja a tragikus sorsunkat megváltani, mi magunk képtelenek vagyunk rá.
Temerinben is könyörögtek az ártatlan áldozatok lelki üdvéért (Ádám Jennifer felvétele)
A temerini Szent Rozália-templomban megemlékeztek a kivégzettekről, és könyörögtek az áldozatokért.
– Te láttad küzdelmeidet, aggodalmaikat, szenvedéseiket és vérük hullását. Irgalmazz nekik, és adj megnyugvást az örök békesség honában. Kegyelmedbe ajánljuk őket, Urunk, Istenünk, ismerd el őket, teremtményeidet magadénak. Emlékezz az ő vétkeikre, de az elkövetők vétkeit is bocsásd meg, hiszen sokan a meggondolatlanság zavarában követték el ezeket a borzalmakat – kezdte a könyörgést Sáfrány Dávid káplán.
Temerinben több mint 330 áldozata volt a terrornak. Elsősorban magyar áldozatok, de hozzájuk kell számítani legalább 50-60 német áldozatot is, akiknek az élettörténete, tragédiája még nincs feldolgozva.
A 76 évvel ezelőtt ártatlanul kivégzett délvidéki áldozatokra való országos szintű megemlékezést először 2002-ben a Keskenyúton polgári kör szervezte meg a Budapesti Szent István-bazilikában, a rendezvényen rendszeresen részt vesz a topolyaiak küldöttsége is.
