Véget ért a negyedik alkalommal megrendezett kisebbségi és helyi média európai konferenciája, melynek fő témája a jövő és a kommunikáció volt. A konferencia megnyitóján Dragana Milošević tartományi művelődési és tájékoztatási titkár is üdvözölte a résztvevőket. Beszédében kiemelte, a tartományi kormány a továbbiakban is támogatja a rendezvényt.
(Dávid Csilla felvétele)
– Nagyon örülök, hogy az idei konferencia a média és a kultúra világából gyűjtött szakértőket, valamint annak, hogy a témák egy része a vallási médiával foglalkozik–mondta a titkár, aki megemlítette a Vajdasági Rádió és Televízió új épületének elkészültét is, amelyet a tartományi kormány segítségével építettek újá a helyi és a kisebbségi média számára.
A konferencia második napját Biljana Mickov kultúratudós előadása nyitotta meg. Az előadó kiemelte, hogy az innovációk elkerülhetetlenek, de ez nem gond, hiszen fokozzák a kreatív folyamatokat.
– A kultúrában való innováció a médiában rejlő innovációkat is jelenti, mivel a média fontos része a kulturális rendszernek. Globálisan nézve a hagyományos média lassan elveszíti elsőbbségét a médiaplatformokkal szemben. A világjárvány pozitív hatással van a platformok fejlődésére, mivel ezeket többet használják. Példaként említem, ha Kínában vagy Nagy-Britanniában kiadnak egy könyvet, a kézzel fogható könyv mellett, megjelenik annak digitális változata is. Ma már sokkal fontosabb egy rövid videó vagy interjú rögzítése a könyvről és a médiában való elhelyezése, mint a klasszikus módon történő bemutatása – fejtette ki Biljana Mickov.
A konferencia folytatásaként Marija Mandić, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia munkatársa, Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke folytatott beszélgetést Nataša Herorral, a Heror Media Pont igazgatójával a kommunikációról, mint folyamatosan változó jelenségről.
– A digitális környezetben zajló kommunikáció közvetlenül tükröződik a személyes kommunikációkban. Gyakran halljuk, hogy az emberek a Facebookot, a Twittert vagy az Instagramot emlegetik. Megvitatják azt, ami ezeken a platformokon történik. Ma már egyre jobban összefonódik a kézzelfogható és a virtuális valóság – magyarázta Marija Mandić. Hozzátette, emellett az online platformok szerepe megváltoztatja a tájékoztatás módját. Egyre inkább a kommunikáció interaktív korszakában vagyunk, mi választjuk meg, mely platformokat követjük és többé-kevésbé személyre szabott algoritmusok alapján kapjuk a tartalmakat. Ebben csak az a veszélyes, hogy az emberek gyakran természetesnek veszik az online térben megjelenő híreket, és nem ellenőrzik a forrásokat.
Az előadó kitért arra is, hogy a jövő kommunikációjának előfeltétele a múlt.
– Kollégáim kutatásai kimutatták, hogy egyes internetes platformok a veszélyeztetett nyelvek újjáélesztését szolgálják. A nemzeti kisebbségeknek és mindazoknak, akik a nyelv és a hagyományok megőrzésében érdekeltek, valamilyen módon át kell helyezniük értékeiket a virtuális térbe. Nagyon fontos a múlt és a hagyomány üzeneteinek modern formában történő átadása a fiatalabb generációk számára – fejtette ki.
A következő kerekasztal-beszélgetés témája a padcast és streming volt, amelyet Vladimir Dorchova Valtnerova, a Storyteller portál alapítója és főszerkesztője moderált.
– A podcast egyre népszerűbb Szerbiában, ezt bizonyítja a podcast.rs platform is. A podcast olyan hangfelvétel, mely később is visszahallgatható. Ez a XXI. századi rádió, vagyis a személyre szabott rádió – mondta Vladimir Radinović, a podcast.rs platform egyik alapítója, aki kitért arra is, hogy a podcastokat nem csak a médiában dolgozók készítik.
– Kell egy jó történet, amit megoszthatsz másokkal, ha érdekesen és hitelesen adod elő, rengeteg követőd lesz. Elengedhetetlen, hogy minél több jó szerző legyen, és különböző módon szólítsuk meg a hallgatóságot –mondta Dragan Gmizić, a MultiRadio portál főszerkesztője.
A közösségi oldalakon egyre elterjedtebb a stream, azaz élőben közvetített videók megosztása.
– A vajdasági horvát közösség számára fontos eseményeket kezdtünk közvetíteni a Facebookon keresztül. A visszajelzések nagyon jók voltak, így biztosan folytatni fogjuk – mondta Zlata Vasziljević, a Hrvatska riječ főszerkesztője.
Az idei konferencia utolsó témája a vallási médiával foglalkozott. Marko Tucakov, a Hrvatska riječ hetilap tudósítója, Vinko Cvijin, a Vajskai Katolikus Egyház papja és a Zvonik folyóirat főszerkesztője, Dušan Beređi, az újvidéki protestáns keresztény közösség lelkésze és Miroslav Keveždi filozófus feltérképezte a vallási szervezetek helyzetét a modern média és kommunikáció összefüggésében.
A konferencia szervezői a Heror Media Pont, a Magyar Szó Lapkiadó Kft., a Storyteller portál, a Hrvatska riječ, a Kisebbségi és Helyi Médiumok Fejlesztési Központja együttműködve a MIDAS (Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülettel). Az esemény támogatója a Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium, a Tartományi Kulturális és Tájékoztatási Titkárság, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság, Újvidék Városi Művelődési Igazgatósága és az Újvidék Európa Kulturális Fővárosa 2022 szerveződés. Az eseményről készült videók visszanézhetők a Heror Media Pont YouTube-csatornáján.
Nyitókép: (Dávid Csilla felvétele)
