A koronavírus-járvány hátrányos hatásairól tartottak értekezletet Belgrádban Covid–19 a balkáni régióban: áldozatok és jogaik címmel. A tanácskozás alapjaként a Nemzetközi Gyermekvédelmi Alap (UNICEF) áprilisi, júniusi és júliusi adatai szolgáltak, az élő közvetítés útján megrendezett esemény szervezője pedig a Szerbiai Viktimológiai Társaság volt – írja a FoNet.
A havi jövedelem csökkenéséről a Szerbiában meghirdetett rendkívüli helyzet ideje alatt, a gyerekes családok mintegy 30 százaléka számolt be. Az UNICEF kutatása több mint 1800 család helyzetét mérte fel.
Ana Prodanović, az UNICEF képviselője bemutatta a rendelkezésre álló adatokat is. Ezek szerint április folyamán a családok 51 százaléka állította, hogy a járványhelyzet nem befolyásolja a bevételét, a vírus második hullámában azonban ez az érték 41 százalékosra esett.
Ami a járványhelyzet miatt kialakult nehézségeket illeti, a gyerekek harmada nem tudott a szükséges egészségügyi szolgáltatáshoz jutni a rendkívüli helyzet miatt kialakult korlátozások miatt. Szerbiában a gyerekek csaknem 15 százaléka szorul szociális védelemre, de 7 százalékuk nem tudta megkapni a szükséges szolgáltatást. A rendkívüli helyzet befejeződése után a gyerekeknek csupán a 37 százaléka tért vissza az iskoláskor előtti intézményekbe.
Sanja Ćopić, a Szerbiai Viktimológiai Társaság képviselője szerint bizonyos korlátozó intézkedése –, mint a 65 évesnél idősebb személyeket érintő kijárási tilalom – érthető indoklás nélkül kerültek bevezetésre. Az ehhez hasonló szabályozások több szempontból is károsan hatottak a társadalom egészére, hiszen az idősebb személyeket megakadályozták az egészségügyi és szociális igényeik kielégítésében, de az általános egészségügyi-pszihikai állapotra sem voltak kedvezőek. Sokan emiatt nem tehették meg a rendszeres egészségügyi sétájukat, a szociális viszonyok hiánya levertséget okozott, a pánikkeltés pedig folyamatos szorongást.
Meglehet, hogy a járványügyi intézkedések két leginkább érintett csoportja a gyerekek és az idősek, de a káros mentális nyomás alól a lakosság többi rétege sem vonhatta ki magát.
Ćopić ebben ismét az állam szerepét emelte ki, amely a háborús helyzeteket jellemző retorikával illette a lakosságot, áthárítva a felelősséget a polgárokra, s ezzel okozva szorongást, lelkiismeret-furdalást a szerbiai emberekben. A képviselő véleménye szerint az eltérő korosztályok közötti generációszakadék is csak növekedett a korlátozó intézkedések hatására.
