Az ügynökségek csupán tíz százaléka kapja meg a működésükhöz szükséges biztosítási kötvényeket – mondta Aleksandar Seničić, az Utazási Irodák Szerbiai Szövetségének (YUTA) elnöke. A Beta hírportálnak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy valamikor 700 utazási iroda volt az országban, az adott feltételekkel pedig a még megmaradt 400-ból is csupán néhányan tudják folytatni a tevékenységüket.
Seničić hangsúlyozta, hogy az utazási irodák országos szövetségeinek ajánlatát nem fogadták el az állami szervek, a biztosítási kötvényekhez fűződő problémákról szóló tárgyalások pedig befejeződtek. A részben módosított feltételekkel pedig csupán 40 ügynökségnek kínálták fel a kötvények biztosítását a társaságok, a bankok viszont 20 iroda működéséért vállalnak jótállást. Így több száz ügynökség maradt működési engedély nélkül – vázolta a helyzetet a YUTA elnöke.
December 2-án tüntetnek az utazási irodák képviselői (Fotó: Tóth D. Lívia)
Hozzátette, hogy egy teljes gazdasági ágazat fennmaradása függ attól, hogy az állami szervek felülbírálják-e az utazások biztosításáról szóló szabályzatot. Seničić szerint a világban már szinte mindenhol az éves forgalom tízszázalékos értékében, vagy pedig az utasok száma alapján határozzák meg a turisztikai irodák kötelezettségeit. Az országos szövetség elnöke példával is igazolta az álláspontját: ha egy iroda 100 ezer eurós összforgalmat valósít meg, akkor a biztosítási összeg 10 ezer euró, az ennek megfelelő 300–400 eurós kötvényeket pedig minden iroda ki tudná fizetni. Ezek az összegek elfogadhatóbbak lennének a kis ügynökségek számára is, amelyektől jelenleg a 250–300 ezer eurós biztosításért 8–18 ezer eurós letétet kérnek – mondta Seničić.
A szövetség elnöke azt is nyilvánosságra hozta, hogy az érvényben levő rendelkezések alapján az utazási irodák működéséhez megvalósított biztosítási összeg piaci összértéke 100 millió euró. Szavai szerint ez olyan megfoghatatlan érték, amelyet a biztosítási társaságok sem tudnának kifizetni még akkor sem, ha előtte bezsebelik a hihetetlenül drága kötvények árát.
Seničić kiemelte, hogy az állami szervek azt sem ismerték fel, hogy a koronavírus-járvány miatt az elsők között kellett volna támogatást biztosítani az idegenforgalmi ágazatnak. A helyzetet pedig csak súlyosbította, amikor az utazással foglalkozó ügynökségeket a bankok mellett a Fejlesztési Alap is „feketelistára” helyezte a kölcsönök odaítélésénél. A nemrégiben beharangozott 150 millió dináros értékű biztosításkötvényi szubvenció pedig csak 2–5 ezer eurót jelent irodánként, így félő, hogy a többségük nem is kérelmezi az állami támogatást. Reálisan felmérve talán 30 millió dinárt használnak ki az előirányzott összegből az ügynökségek, a többi pedig visszakerült az állami kasszába – magyarázta az utazási irodák országos szövetségének elnöke.
