2021. január 19., kedd

A nemzeti újrakezdés éve

Jövőre folytatódnak és gazdagodnak a kárpát-medencei magyarságot felkaroló nemzetpolitikai programok – Ülésezik a MÁÉRT

Ahogyan a trianoni békediktátum, úgy a világjárvány miatt a százéves évforduló is nagy próbatétel volt, ám mindkettőnek a kapcsán azt tudta bizonyítani a Kárpát-medencei magyarság, hogy összetartozik, ki tudja állni a próbatételeket – állapította meg tegnap videóüzenetében a Magyar Állandó Értekezlet online konferenciájának megnyitása során Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A MÁÉRT XIX. ülésén a kormányfő hangsúlyozta, Szerbiával, Szlovákiával, Horvátországgal a legszorosabb együttműködést valósította meg az anyaország az elmúlt hónapokban, bebizonyította, hogy minden élet egyformán fontos, határon innen és túl.

Semjén Zsolt (Fotó: MTI)
Semjén Zsolt (Fotó: MTI)

Nemzetpolitikai elemzésében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azzal indította mondandóját, hogy a magyar kormány az elmúlt évtizedben elkötelezett nemzeti politikát folytat, egyetemes nemzeti politikát, melynek alapállása az, hogy miközben törekszik saját magyarságának megőrzésére, elismeri és természetesnek veszi, hogy minden más nemzetiségnek is joga és kötelezettsége saját nemzetiségének megőrzése és ápolása.

A NEMZETPOLITIKA PILLÉREI

Mint Semjén elmondta, négy pilléren nyugszik ma a magyar nemzetpolitika, ezek közül az első a hagyományos identitásvédelem, mely a külhoni magyar nemzetrészek megmaradását szolgálja. Emlékeztetett, hogy megtízszerezték az erre fordított költségvetést a mögöttünk álló időszakban, sőt, a nehézségekellenére egyetlen nemzetpolitikai programot sem szüntettek meg a járvány ideje alatt. Összesen 724 ezer óvodás és iskolás gyereket szólítottak meg a Szülőföldön magyarul program keretében, emelt ki Semjén egy példát az identitásmegőrző célok közül, a magyar állam és a külhoni magyar családok között teremt a program kapcsolatot – mondta – s ez a modell meglehetősen sikeresnek, eredményesnek bizonyult. Ezer óvodát és bölcsődét építettek vagy újítottak fel a Kárpát-medencében.

A második, nagy eredményt produkált pillére a nemzetpolitikának a gazdaságfejlesztés, melyre az jellemző, hogy senkinek sem származik hátránya belőle: jó a külhoni magyarságnak, mert megélhetést nyújt számára, jó az ott élő többségi nemzetnek, mert annak tagjait is bevonja a fejlődésbe, jó a magyar gazdaságnak, mert expanziót jelent számára, s jó az utódállamnak is az elnyert támogatások miatt. A program lényegében az Európai Unióban létező, piacra vonatkozó jogokat érvényesíti. Az identitás megőrzése nem elég, megélhetésre is szüksége van a külhonban élő magyarnak, ezért jelentős ez a program – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.

A harmadik pillért a határon túli magyar etnikai pártoknak a támogatása jelenti, a józan ész szabályai és a hatályos törvények szerint – jelentette ki Semjén. Nem mindegy, hogy magyar polgármestere van-e egy városnak, bekerülnek-e a magyar képviselők az adott államok parlamentjébe. Az autonómiát mindig támogatta a kormány, az Unióban sok helyütt bevált, s a magyar álláspont az, hogy amit másnak lehet, nekünk is lehet. Tudja ugyanakkor a magyar politika azt is, hogy nem Budapestről kell megmondani, milyen legyen ez az autonómia, hanem ott, ahol a magyarság él.

A nemzetpolitika fontos negyedik pillérét a honosítás folyamata jelenti, Semjén közölte, mára aki csak fel akarta venni a magyar állampolgárságot, felvehette. Egyszerűsítették a szavazás jogát, a magyar Országgyűlés valóban nemzetgyűléssé vált. Ez a pillér egyben válasz Trianon tragédiájára, teljes jogú magyar állampolgár lehet minden magyar, bárhol éljen ma. Semjén arról is beszámolt elemzésében, javasolták, hogy 2021 a nemzeti újrakezdés éve legyen a járványhelyzet legyőzését követően, mely lehetővé teszi a programok folytatását, új elemekkel való feltöltését.

Potápi Árpád János (Fotó: MTI)
Potápi Árpád János (Fotó: MTI)

DÉLVIDÉKI VÁLASZTÁSI SIKER

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszámolójában a MÁÉRT ülésén rámutatott arra, hogy 2010 előtt magyar nemzetpolitikáról lényegében nem is lehetett beszélni, leépített nemzetpolitikai intézményrendszerrel találta szembe magát az új kormány, magára hagyott külhoni intézményekkel és szervezetekkel találkozott, bizalmatlanság állt fenn a külhoni és az anyaországi magyarság között. Ezt kellett megfordítani. Potápi aláhúzta, a támogatások azóta mindenhova eljutottak. Kiemelt fontosságúnak nevezte ebben a folyamatban a külhoni fiatalok felkarolását. A Határtalanul! program révén már mintegy 400 ezer diák utazását támogatták, a Diaszpóraprogramnak köszönhetően évente ezer diaszpórában élő fiatal kereshette fel az anyaországot. A Kőrösi Csoma Sándor Program keretében 625 ösztöndíjas segítette tevékenységével a világ magyarságát, a Petőfi Sándor Program a Kárpát-medencében valósítja meg a külhoni magyarság kulturális értelemben vett felkarolását; 11 országban 250 ösztöndíjassal, 2015 óta. A nemzetpolitika egyik fontos területévé vált a sport: sportakadémiákat létesítettek, melyekben a futball, a jégkorong, a sísport kapott főszerepet, de újraindult a magyar lovassport a külhonban is. A gazdaságfejlesztésnek köszönhetően 159 milliárd forint értékű támogatás jutott el a Kárpát-medencébe, több mint 300 milliárd forintnyi fejlesztést eredményezett ez az összeg.

2020-ban online térbe kellett áthelyezni a felhívásokat, a rendezvényeket meg kellett szüntetni, viszont az online formának köszönhetően több tízezer olyan külhoni magyart tudtak megszólítani, akiket a korábbiakban nem értek el Potápi elmondása szerint.

Kitért az idei voksolásokra is Kárpát-medence-szerte. A választások elemzésekor Potápi kiemelte a szerbiai választásokon a Vajdasági Magyar Szövetség történelminek számító sikeres szereplését, hiszen a magyar párt több képviselőhelyet szerzett, mint bármikor korábban. Felszólított minden érintetett a december 6-ai romániai parlamenti választásokon való részvételre is.

NINCS MÉG EGY ILYEN NEMZETE A VILÁGNAK

A délután folyamán lezajlott a Magyar Diaszpóra Tanács X., online ülése is, melyen Semjén közölte, sajátossággal rendelkezik a magyar nemzet, a háromlábú székhez hasonlít, az anyaország, a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpórában élő magyarok alkotják: bármelyik láb törik el, nem lehet teljes és ép a nemzet. A Tanács ülésére 83 szervezet kapcsolódott be 27 országból.

Az ülések után nyilvánosságra hozták a MÁÉRT zárónyilatkozatát is, melyben a következő kulcsgondolatok is elhangzanak: Nincs a világnak egyetlen nemzete sem, amely kibírta volna azt a száz évet, amely a magyarok mögött áll, bizonyítani sikerült, hogy összenő, ami összetartozik. Magyarország minden magyar közös hazája, ugyanakkor mindent megtesz a magyarság szülőföldön maradásáért és boldogulásáért, természeti kincseinek megőrzéséért. Minden magyar gyermekre újabb őrhelyként tekint. A határon túli magyarságnak joga van az autonómiához, amelynek sikerre vitelében számíthatnak az anyaország és minden nemzettársuk támogatására. Aktívan kiállnak az őshonos európai kisebbségek, köztük a magyarság nyelvi és kulturális egyenrangúságának biztosítását szolgáló kezdeményezések mellett. Magyarnak lenni a Kárpát-medencében hátrány helyett újra előny. A Trianon utáni száz év magány korszaka véget ért.