2024. március 28., csütörtök

Fellendülőben a horgosi művelődési élet

Sós Nóra az új programkoordinátor

Horgoson mindent megtesznek azért, hogy fellendítsék a művelődési életet, ennek érdekében számos újítást is bevezettek. Az első lépés az volt, hogy néhány hete alkalmaztak egy rátermett, fiatal programszervezőt, Sós Nórát, aki már több helyen bizonyított, és most szülőfalujának van javára. A friss munkaerő, tervekkel teli fiatal, ötletekkel felvértezve rögtön számos újítást mutat. A művelődési élet egyébként évtizedekre visszamenőleg nagyon pezsgő volt Horgoson, aztán a helyiek közel tíz évet vártak arra, hogy készen legyen az az épület, amely otthont adhat a szerteágazó tevékenységeknek, amelyek a faluban működtek. Hogy mennyire nehéz a dolga a programszervezőnek, milyen tervekkel vág neki a szép feladatnak, kérdéseinkre válaszolva el is mesélte.

Sós Nóra neve több helyütt feltűnt az elmúlt években. Gólyatábor, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Böjte atya… Mi mindent csináltál eddig, míg aztán a szülőfaludban álltál munkába?

– Okleveles óvodapedagógusként végeztem a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon 2017-ben, ekkor szinte a diplomavédésemmel egyidejűleg munkaviszonyba is álltam az említett objektumban. Szívvel-lélekkel, a kezdők lelkesedésével vetettem bele magam a munkába, amelynek minden percét élveztem. Majd 2018 szeptemberében kihívásokat keresve utaztam Dévára, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Petőfi Sándor-programjának keretében. Az élet teljesen új oldalát ismertem meg, közben én is sokat fejlődtem, mondhatni, felnőttem. Hazatérésem után ismét egyéves munkaszerződéssel dolgoztam az MTTK-n. Ez idő alatt a Népkör Magyar Művelődési Központban is feladatot vállaltam, és Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodájával együttműködve is szerveztünk programokat szülőfalumba, Horgosra.

Programszervezői pozíció eddig nem volt a faluban. Mi a dolgod?

– Horgos gazdag kulturális múlttal rendelkezik. Feladatomnak érzem a jelenben és a jövőben is újra az emberek tudatába hozni ezt. Gondoljunk csak a népdalgyűjtésekre vagy az impozáns kastélyokra, villákra, amelyek mind gyökereinkből erednek, és a javunkat szolgálják. Az új fényében pompázó művelődési ház lényegében csak arra vár, hogy élettel, tartalommal töltsük meg – ebben nagy szerepet jut nekem is, aki összefogja a programokat, és a lebonyolításban is segédkezik.

November 10-e óta dolgozol, és máris számos felhívást tettél közzé. Mik a terveid, milyen programokat, újításokat tudsz bevezetni a járványhelyzet kellős közepén?

– A járványügyi intézkedéseket betartva kezdtem el a munkámat, és annak függvényében írtam ki két pályázatot, amelyek az ünnepekre hangolnak. Kicsik és nagyok körében rajzpályázatot hirdettem Terülj, terülj, asztalkám címmel, célja az ünnepi asztal bemutatása gyermekszemmel. Egy újabb korcsoportot megszólítva írtuk ki a Karácsonyi kőttes pályázatot, amelyre bejgliket és különféle kelt kalácsokat várunk. Ha pillanatnyilag nem is tudok tömeges rendezvényeket szervezni, mindenképp szerettem volna, ha a lakosok érzik, hogy ünnep közeleg, a programok nem vesznek el, csak átalakulnak.

Kikkel tudsz együttműködni, milyen kapcsolatokat szeretnél kiépíteni?

– A művelődési ház több egyesületnek, szakosztálynak, civil szervezetnek ad otthont, ami egyben azt is jelenti, hogy ezeket a szervezeteket össze kell fogni, együtt kell működtetni. Hiszem, hogy érdekünk közös: Horgos kulturális életének fellendítése. Ezen az elven haladva gyümölcsöző kapcsolatokban bízom.

A művelődési ház a közelmúltban kapta meg teljes pompáját. Milyen helyiségek vannak, milyen tevékenységeknek adhat helyet, mire alkalmas?

– Büszkén mondhatom, hogy a vidék legszebb, legotthonosabb művelődési háza a horgosiaké! Az épület teljesen új külsővel és belső bútorzattal rendelkezik, ahol kicsik és nagyok is otthon érezhetik magukat, az anyaországi támogatásoknak köszönhetően. Megújult a horgosi fiókkönyvtár, az alapfokú zeneiskola is felszerelt termekkel gazdagodott, sőt a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület szakosztályai is számukra megfelelő próbatermekkel bővültek. Az épület biztosítja a fejlődést és a kulturális kikapcsolódást, hiszen kiállítások, könyvbemutatók, színházi előadások, táncházak, szemlék és versenyek otthona lehet.

Hatalmas feladat ez egy fiatal lánynak, bizonyítani kell, amikor minden szem rád szegeződik. Lehet csodákat elérni, újjáéleszteni egy olyan közeget, amely éveken át nagyon szerény körülmények között volt kénytelen tevékenykedni?

– Határozottan igen! Hiszem, hogy kemény munkával, de újra el tudom érni, hogy a Művelődési Ház mindenki otthona legyen. Egy olyan hely, ahol mindenki megtalálja a kedvére való szórakozást, kikapcsolódást.

Mi a legfőbb célod, és hogyan látod, találsz-e hozzá megfelelő közeget Horgoson? Mi az elsődleges, ami miatt most, amikor mindenki menekülőre fogja, te a szülőhelyed élhetőségét szeretnéd javítani?

– Úgy gondolom, hogy a közeg szinte kiéhezett a kulturális eseményekre, a lelket tápláló történésekre, így minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy felvirágozzon a művelődési élet. Hosszú távon sohasem gondolkoztam azon, hogy elhagyjam szülőhelyemet, hiszen itt nőttem fel, és szívtam magamba a vidék értékét. Azt hiszem, aki ebben a szellemben nevelkedett, az megérti…