2024. április 18., csütörtök

A grafika vonz leginkább

A topolyai Virág Mónika az alapképzést Szegeden végezte el képi ábrázolás szakon, azon belül is képgrafika specializáción. Jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetemen folytatja tanulmányait tervezőgrafika mesterszakon. Mónikával a szakterületéről és a jövőbeli terveiről beszélgettünk.
Miért a képgrafikát választottad és mit foglal magába ez a szakirány?
– Tanulmányaim megkezdése óta a grafika vonzott leginkább, a képgrafika pedig ennek a területnek egy különleges vonala, hiszen a manualitás a fő területe. Napjainkban ugyan a kézzel nyomtatott grafika sajnos a köztudatból már egy kiveszni tűnő eljárás, de olykor-olykor azért még találkozhatunk vele. Szerintem a képgrafikai technológiákkal készült művek rendkívül izgalmasak tudnak lenni, hiszen ezt a manuális, handmade érzetet (gondolok itt például a festékek textúrájára, vagy a papíron megjelenő nyomtatási nyomokra) nem lehet csak úgy programok által visszaadni. Az alapképzésen eltöltött évek alatt nagyon megszerettem ezt a szakot, és a továbbiakban ennek a területnek a megtanult sajátosságait szeretném munkáimba beépíteni.

A lemezhez készült illusztráció

A lemezhez készült illusztráció

Te készítetted a KurtaUtca új albumának a borítóját, hogyan kaptad meg ezt a lehetőséget?
– A volt lakótársamon keresztül ismertem meg Marcit, a KurtaUtca alternatív népzenét játszó szabadkai együttes oszlopos tagját, aki felvetette, hogy van-e kedvem megcsinálni az új albumuk borítóját, az ajánlatot én persze örömmel elfogadtam. Ez volt az első „megbízásom”, úgyhogy nagyon örültem neki, főleg, hogy ilyen klassz bandának csinálhattam egy melót. A képi világ megalkotásában teljesen szabad kezet kaptam, nem is volt nehéz az alkotási folyamat, hiszen könnyen rá tudtam hangolódni zenéjükre. Az album hívószavára, azaz a lakatlanra alkottam meg vizuális asszociációimat.
Animáltál is a zenekar számára, melyik klipjüket animáltad?
– Az Erdős rétes című számuknak készítettem el a klipet. Talán túlzás videoklipnek nevezni, ugyanis csak egy adott kép elemeit mozgattam meg. Először is a zeneszám hangulatára próbáltam fókuszálni és azt visszaadni, mivel maga a szám is egyfajta merengős állapotot sugall, ezért végtelenített mozgást alkalmaztam, így megadva a zeneszám meditatív ismétlését és hullámzását. Képi világában egy kék noktürn jelenetet hoztam létre. A képi elképzelést könnyen megalkottam a fejemben, ekkor azonban még csak ismerkedtem az animációval, ebből kifolyólag az alkotási folyamat ebben az esetben egyben tanulási technika is volt. A végtelenített mozgás alkalmazása azért is tűnt jó ötletnek, mert nem kívánt akciódús animációt.
A szüleidnek itthon grafikai műhelye van. Be szoktál segíteni az ott folyó munkába?
– A suli mellett, persze ha van időm, akkor besegítek különböző munkákba, a műhelyben nagyon sokrétű tapasztalatot sajátíthatok el a fóliavágástól kezdve a szitanyomásig, a kiadványok tördelésén keresztül, mindezeket a jövőben biztos hasznosíthatom is.
A mesterképzés befejezése után miként szeretnél dolgozni és hol?
– Nem árulok el nagy titkot, hogy a mesterképzés után grafikusként szeretnék elhelyezkedni, de az még a jövő kérdése, hogy miféle formában. Hozzám legközelebb az illusztrálás áll, ebből kifolyólag nagyon jó lenne, ha olyan munkát tudnék vállalni, ahol ezt is alkalmazhatnám, de még mindig úgy érzem, hogy kiforróban van az érdeklődésem. Az egyetemi évek idején nagyon szívemhez nőtt Szeged, most Budapestet is kezdem megkedvelni, a jövőmet is leginkább itt tudnám elképzelni, de a vajdasági felkéréseknek is szívesen teszek eleget. A topolyai műhely pedig mindig haza vár..