2024. április 23., kedd

Hatékonyabb adómegfizettetés

Egy év múlva már az önkormányzatok számolják el az örökségre és ajándékra számolt vagyonadót

Több olyan törvény módosításáról folytattak vitát a köztársasági képviselőházban, amelyek az adókötelezettségeket érintik, illetve szó esett az vámtörvény és a vámszolgálattal foglalkozó törvény módosításáról is. Mint az ülés résztvevői megfogalmazták, ezek a törvénymódosítások az ország pénzügyi érdekeinek védelmét, az állami hivatalok digitalizálásának folytatását, illetve az adófizetők és az adóhivatalok közötti kommunikációt szolgálják.

Ótos András archív felvétele

Ótos András archív felvétele

Mintegy 20 napirendi pontot négy egységre bontva, a parlamenti képviselők kedden az adókötelezettségek és a járulékok megfizettetését érintő törvénymódosításokról folytattak vitát. Ezeket a törvénymódosítási javaslatokat Siniša Mali pénzügyminiszter ismertette a képviselőkkel. Elmondta, a módosítások elsősorban az adómegfizettetést könnyítik meg, emellett a vámdíjak megfizettetése is hatékonyabb lesz. Vagyis az adóeljárásokkal és az adóigazgatással foglalkozó törvény módosítása után felgyorsulhat az adómegfizettetés, hiszen elektronikus úton is lehetővé válik, sőt az adókötelezettségek kezelése, vagyis az adóleírás, átkönyvelés vagy az adóbefizetések esetén felmerülő hibák elhárítása is könnyebb lesz, hiszen az Adóhivatal e-portálján is elvégezhetik az adófizetők. A köztársasági adminisztrációs díjakról szóló törvény kapcsán kiemelte, hogy több díjat és járulékot csökkentenek, illetve megszüntetnek, hogy ezáltal tehermentesítsék a gazdaságot.

Rámutatott, az ingatlanadó módosításával az örökségre, az ajándékozás, illetve az abszolút jogok átruházása esetén felszámolt adó 2022. január 1-jétől már nem az adóhivatalok, hanem az önkormányzatok hatáskörébe tartozik majd, vagyis ezek az adóformák is az önkormányzatok bevételét képezik.

A parlamenti képviselők többsége felszólalásában magyarázatot adott a parlament napirendjén szereplő törvénymódosításokra. Többségük arra mutatott rá, hogy ezek a módosítások hozzájárulnak a törvényelőírások összehangolásához az Európai Unió törvényeivel, illetve azt is hangsúlyozták, hogy ezek is az adóhivatalok reformját képezik, aminek 2023-ig be kellene fejeződnie.

Pék Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője felszólalásában arra mutatott rá, hogy miután az örökségre, az ajándékozásra és az abszolút jogok átruházására kirótt adó átkerül az önkormányzatok hatáskörébe, az önkormányzatokhoz kerülnek azok az alkalmazottak, akik ezeknek az adóknak az elszámolásával voltak megbízva, illetve a műszaki és más felszerelés is az önkormányzatok adórészlegéhez kerülnek át. A törvénybe beiktatják a digitális tulajdon fogalmát is, és ezek után egy-egy szoftver, applikáció, számítógépes játék is adókötelessé válik örökség, ajándék vagy az abszolút jogok átruházása esetén.

Pék kiemelte, az ingatlanokat illetően megváltoznak az ingatlan értékének becslési formái, a törvénymódosítás szerint ugyanis az ingatlan értékét úgy becsülik fel ahhoz, hogy az adót meg tudják határozni, hogy a korábbi év október 1-je és a folyó év szeptember 30-a között eladott ingatlanok átlagértékét veszik figyelembe, vagyis az adóról a végzést az illetékes hivatal novemberben postázza majd.

Kitért a vámtörvényt érintő módosításokra is. Ezek után a vámdíjak megfizettetésére az államnak 5 év áll a rendelkezésére, a vámkötelezettség pedig 10 év után évül el. Pék kiemelte, a vámtörvény 2019-ben lépett hatályba, összehangolták az EU előírásaival, ám az EU nem határoz meg határidőket, vagy elévülési időt, hiszen kidolgozott eszközei vannak a vámdíjak, a vámkötelezettség megfizettetésére, Szerbiának viszont szüksége van ezeknek a határidőknek a meghatározására, hogy hatékonyabban meg tudja fizettetni a kötelezettségeket.

A parlament napirendjén szerepel több nemzetközi szerződés és megállapodás is, illetve vitát folytatnak majd a központi hatalomhoz tartozó épületek energiahatékonyságáról, vízfogyasztásáról és távfűtéséről is. Sürgősségi eljárásban döntenek majd az esélyegyenlőségi biztos megválasztásáról is. Erre a tisztségre az egyedüli jelölt az eddigi biztos, Brankica Janković.

Korábbi bejelentések szerint döntést kellett volna hozniuk arról is, hogy az állam négy banknál vállal  kezességet a Srbijagas által felvett 55 millió eurós hitelért, amiből a Török Áramlat gázvezetékét építette volna a vállalat, ám a kormány visszavonta a javaslatát, így nem került napirendre.

Szombaton a Vedd el a számlát, és nyerj! nyereményjáték első húzása

Siniša Mali pénzügyminiszter a parlamenti ülésen bejelentette, már a korábbi nyereményjátékok is bizonyították, hogy a Vedd el a számlát, és nyerj! nyereményjáték sikeres a szürkegazdaság felszámolásában. Az idén eddig több mint 2,8 millió borítékot küldtek be a polgárok. A borítékok mindegyikében 10 számla kell hogy legyen, amelyek egyenkénti értéke meghaladja a 100 dinárt. Mali elmondta, bár az első sorsolást november 21-én kellett volna megtartani, a gyásznap miatt elhalasztották, így szombaton, november 28-án ejtik meg.

Szerbiai állampapírok a londoni tőzsdén

A pénzügyminiszter rámutatott, Szerbia másodszor vett részt az állami értékpapírokkal a

londoni tőzsdén. Kiemelte, 1,2 milliárd dollár értékben bocsátottak a tőzsdére értékpapírokat, amelyek iránt, szavai szerint, hatszor nagyobb volt az érdeklődés, mint a kínálat, ugyanis több mint 200 beruházó érdeklődött.

– Nem növeljük az államadósságot, hanem olyan kölcsönöket fizetünk vissza, amelyeket mások teremtettek, és a megfizettetésre 2021-be került volna sor, s ezzel csökkentjük az államadósságunk költségeit – hangsúlyozta Siniša Mali.