2021. szeptember 27., hétfő

Hideg zuhany, erős akarat

Sosem voltam jóban a hideggel. A tél helyett inkább a nyarat szeretem, a szobában legalább a 23 fokot, tusolásnál a jó meleg vizet. Mindig fázósabb voltam, most is rétegesen öltözködöm.

A férjem ennek az ellentéte. Sosem fázik, októberben, amikor én már rég begyújtottam volna, ő még csak tervezi a tüzelést, télen is rövid ujjúban van otthon, és mit ad isten, a gyerekeink sem fázósak. Szóval egyedüli fagyosszent vagyok otthon. Az ő nem fázósságukat és az én fázósságomat aztán nehéz összeegyeztetni, pláne ilyen átmeneti időben, amikor még nincs igazi tél. Egy magamfajta ilyenkor már régen kesztyűt hord, sapkát visel és pulcsit vesz a kabát alá, nekik meg eszük ágában sincs. Ez számomra csak azért jelent gondot, mert ilyenkor én aggódom, hogy megfáznak a gyerekeink. A férjem szokott megnyugtatni, hogy ne aggodalmaskodjak, semmi bajuk sem lesz, érzik ők, hogy fáznak-e vagy sem. Egyébként is – ahogyan ő mondja – a hideghez hozzá lehet szoktatni a szervezetet, és érdemes is. Az elején tiltakozik az agyunk a hideg ellen, de gyakorlással ez fejleszthető, és mivel a hideg jó hatással van a szervezetre, nem kell agyonöltöztetni őket. Az együtt töltött évek alatt sokat enyhültem az ilyen jellegű aggódás terén, mert tényleg be kell vallanom, hogy nem szoktak megfázva lenni.

(Illusztráció - Pixabay.com)

A férjem nem éri be egy kis hidegebb levegővel, a hideg vízzel is barátkozik, hiszen nagyon sokat olvasott arról, milyen jó hatással van az immunrendszerre a hidegterápia. A hidegvízben való fürdésről azt írják többek között, hogy aktiválja a test természetes gyógyító képességeit, amelyek enyhíthetik számos betegség tüneteit, és elősegítik az egészség és a jólét érzését. Ennek fényében nem csak nyáron jár le a Tiszára, hanem mostanság is, és arról számol be, hogy ahogy szokik hozzá a teste a hideg vízhez, úgy egyre könnyebb és könnyebb a vízbe menetel. A Tisza most nyolc fokos, és a páromnak egyelőre az a célja, hogy 4–5 fokig mártózzon, erősítve ezzel magát. Sosem megy egyedül, az felelőtlenség lenne, vagy mi is elkísérjük, vagy egyik munkatársa tart vele, akit szintén érdekel ez a téma.

Mivel erről otthon sokat beszélünk, a lányoknak teljesen természetes, hogy apa novemberben lemegy a Tiszára, és hogy valamilyen formában társuljanak ehhez a kihíváshoz, ők a hideg vizes tusolást próbálgatják, ugyanis az is jó módja az immunerősítésnek. Először letusolnak olyan szokásos meleg vízzel, majd teljesen elfordítják a csapot a hideg irányába, és számolják a másodperceket, amit kibírnak alatta. Ezt mindig az apjukkal csinálják, én nézni sem szeretem. Tanítja őket, hogyan lélegezzenek közben, mire figyeljenek, hogyan álljanak ehhez a dologhoz. A bőrük kezd kipirosodni, mire befejezik, és akkor nagyon büszkék magukra. Kezdetben mindkét lányunk végezte a hideg vizes tusolást, aztán a nagyobbiknál elkopott a dolog, de a kisebb nagyon kitartó, és rettentően büszke is magára emiatt. Én egyik este azt próbáltam neki elmagyarázni, hogy nem kell hatévesen ilyen nagy dolgokra vállalkoznia, és sanyargatnia magát a hideg zuhany alatt, de harciasan közölte velem, hogy nem érthetek hozzá, mert én nem tusolok hideg vízzel, és hogy ez neki nem rossz. Egyébként tényleg nem úgy tűnik, mint akinek ez nehezére esne, inkább kihívás neki. Látom rajta, hogy elégedett magával, amikor befejezte, és aztán örömmel tárgyalnak róla az apjával. Többször próbáltak már rábeszélni engem is, és habár elhiszem a hidegterápia jótékony hatását, én még nem tudtam magam rászánni a hideg zuhanyra.