Az őszi terménybetakarítás és az őszi kalászosok, a búza és az őszi árpa vetése nagyrészt befejeződött, de még mindig látni a Tisza mentén talpon álló tengerit. A felsőhegyi Napredak szövetkezetben a napraforgó és a szója betakarítása, felvásárlása és kifizetése befejeződött. Ezzel kapcsolatban Sándor József, a szövetkezet igazgatója nyilatkozott lapunknak.
– Idén működött a piacgazdaság, a kereslet-kínálat alakulása határozta meg a terményárakat, de régen nem láttunk már ilyet. Ennek egyik oka a napraforgó várt hozamának az elmaradása. A nyár elején még ígéretes termést mutatott a napraforgó, viszont a beporzás elmaradt a csapadékos időjárás miatt. A felvásárlók által bejelentett 32 dináros ár nem sokáig tartotta magát. Szövetkezetünk a napraforgót 36 dináros áron számolta el a gazdákkal. A szabadpiacon azok a nagytermelők, akik kamionszámra adták el a termést a földjükről, még ennél is magasabb, 39–40 dináros árat is el tudtak érni. A szója esetében 43 dinárral zártuk az évet, ami valamivel alacsonyabb vételár, mint amennyire számítottunk, de a feldolgozóipar nagyon be van szűkülve. Mindössze két nagy felvásárló van jelen a hazai piacon, és próbálták alacsony szinten tartani a szója árát. Hogy ez mennyire igaz, bizonyítja, hogy jelenleg a szabadpiacon a szójáért akár az 50 dinárt is megadják. A szója jobban tárolható a napraforgónál, ezért a termelők egy része kivárt az eladásával, és a szabadpiacon próbálkozik az értékesítéssel. A kukorica ára érdekes módon alakult, a terménytőzsdén magasra kúszott. A nagy terményforgalmazó cégek előszerződéseket kötöttek a kukorica kivitelére, méghozzá 120–128 dolláros tonnánkénti áron, ami azt jelentette, hogy 14–14,50 dináros kilónként áron szerették volna felvásárolni a száraz, 14 százalékos kukoricát. Két tényező is beleszólt idén a kukorica árának alakulásába. Az egyik árnövelő körülmény a szárazság volt, ami miatt a környező országokban a vártnál kevesebb termést takarítottak be. A másik árgerjesztő tényező a vírusfertőzés terjedése. A gazdagabb országok, attól tartva, hogy bezárul a piac, elkezdtek tartalékokat halmozni, ami magával vonta a kukorica szabadpiacai árának növekedését – mondta Sándor József, és így folytatta:
– A Napredak nem rendelkezik szárítókapacitásokkal, ezért a szabványosnál nagyobb nedvességtartalommal is felvásároljuk a kukoricát, ami jó döntésnek bizonyult. Megnőtt a szövetkezetünk által forgalmazott tengeri mennyisége. Míg egy hónapja 15–16 százalék szemnedvességű volt a kukorica, napjainkra ez az érték 17–18 százalék között van. A szemek magukba szívják a levegő nedvességtartalmát. Kevesebb kukorica marad tavaszra a górékban, mert a gazdák felismerték, hogy most érdemes túladni rajta. A kukoricáért 17 százalék nedvességig 18,20 dinárt fizetünk, de átvesszük 18,5 százalék nedvességig, aminek az ára 17,80 dinár kilónként – fejtette ki, majd hozzátette, mivel szárításra szorul a kukorica, ezek az árak kimondottan jónak mondhatók, amit az is bizonyít, hogy korábban még soha nem fordult elő, hogy a néhány hete begórézott kukoricát nekiálltak volna a gazdák kimorzsolni.
– Ami az őszi vetést illeti, sörárpából rekordév lesz. A megszokott vetőmagmennyiségnél húsz százalékkal többet igényeltek a gazdák. Ezenfelül a földműveseknek több mint a fele saját terméséből, tehát a padlásról vet árpát. Ugyanez vonatkozik a búzára is. Sokan keresték a vetőmagot, de még többen vetettek padlásról – mondta Sándor József igazgató.
