A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ csütörtök esti vendége ezúttal mgr. Csikós Pajor Gizella matematikus, szakfőiskolai tanár, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium igazgatója volt, akivel Gruik Zsuzsa újságíró beszélgetett. Az egybegyűlteket Lukács Lilla köszöntötte. Az est témái közt a hivatás, a hivatástudat, a tehetséggondozás, valamint az utánpótlás kinevelése is szerepelt. A beszélgetés során Csikós Pajor Gizella a pályája kezdetére is visszatekintett:
Mgr. Csikós Pajor Gizella és Gruik Zsuzsa a VM4K-ban (Fotó: Lukács Melinda)
– Huszonhárom évesen léptem be először osztálytanterembe diákok elé. Az első év minden osztálynak sikeres lett és ez nagy lendületet adott, hogy kitartsak ezen a pályán. Ilyen fiatalon könnyen megtaláltam velük a hangot, de ez a későbbiekben sem okozott gondot – hallottuk Csikós Pajor Gizellától, majd pedig felelevenítette azt is, amikor kitérőt tett a felsőoktatásba.
– Számomra akkor megszakadt a kapcsolat a középiskolai oktatással, a diákokkal. Addig a diákok közt sétáltam az osztályteremben, belenéztem a füzeteikbe, rámutattam mi az, ami nem jó. Közösen oldhattunk meg példákat, megbeszélhettük a feladatokat. Azután bekerültem egy olyan világba, ahol előadások és gyakorlatok voltak. Tanársegédként gyakorlatokat tartottam, a hallgatók az amfiteátrumban ültek, többé nem mehettem közéjük, nem láthattam, mit írnak a füzeteikbe. Amikor az MNT indítványozására megnyílt Vajdaságban a két tehetséggondozó gimnázium, ismét elkapott a vágy, hogy középiskolában tanítsak. Ekkor lehetőséget kaptam, hogy részmunkaidőben mindkét gimnáziumban dolgozzak. Ez számomra egy hihetetlen felüdülés volt, úgy éreztem, újra szárnyalok – tudtuk meg Csikós Pajor Gizellától, aki a továbbiakban szót ejtett a tehetséggondozásról és a matematika fontosságáról is.
– A matematikát akarva-akaratlanul állandóan használjuk a mindennapi életben. Szinte folyton számolunk valamit. A matematika mindenhol jelen van, a számítástechnikában is fontos szerepet játszik. Jó matematikai alaptudás nélkül senkiből sem lehet jó programozó. Mindig is arra törekedtem, hogy amit a diákok tanulnak, azt megértsék, mert amit megértünk, azt szeretni fogjuk. A jó hangulatú órák híve vagyok, hogy ne maradjon meg a matematika rossz emlékként azok életében, akik például a nyelvi pályát választják. A tehetséggondozás területén, amennyire fontos a család, a szülő és a gyerek, a tehetség, ugyanúgy fontos az is, hogy a tanár mit kezd a diákkal. A tanári pályában az a legszebb, amikor a tanár egy-egy diákjáról megérzi azt, hogy túl fogja őt szárnyalni, többre viszi majd az életben, nagyobb elismerést ér el – hallottuk Csikós Pajor Gizellától.
A továbbiakban a tanárnő a járványügyi helyzet oktatásra való hatásáról is beszélt, ehhez köthetően pedig az online versenyekről is:
– Egy megfoghatatlan térben próbáljuk ezeket megszervezni. Szerintem nem reálisak és ennél fogva az eredmények sem azok. Míg egyes diákok a feladatokat becsületesen önállóan végzik el, mások sajnos segítséggel, és emiatt sok esetben épp a becsületesek maradnak alul, akiknek ez elveheti a kedvüket – mondta Csikós Pajor Gizella.
