A legtöbb uniós tagország elégedett az Európai Parlamenttel kötött, a jogállamisági mechanizmust is magában foglaló megállapodással, mivel azonban néhány tagállam nem támogatja azt, az Európai Tanács továbbra is mindenki számára elfogadható megoldást keres – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön.
Michel az uniós tagállamok vezetőinek informális videokonferenciáját követően emlékeztetett, az uniós tagállamok vezetői júliusi csúcstalálkozójukon megállapodásra jutottak mind az uniós költségvetést, mind a helyreállítási csomagot illetően. A vezetőknek meg kell őrizniük a megállapodás egységét, a pénzügyi csomag ugyanis elengedhetetlen a gazdasági fellendüléshez, ezért amilyen hamar csak lehetséges, végre kell hajtani – emelte ki.
„Az Európai Unió varázsa abban rejlik, hogy megoldásokat kell találni akkor is, amikor ez lehetetlennek tűnik. Senki sem becsüli alá a helyzetet, amellyel mindannyian szembesülünk. Elszántságra és keményen munkára van szükség az akadályok leküzdéséhez” – fogalmazott.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a helyreállítási alap és az uniós költségvetés körül kialakult vitával összefüggésben azt mondta, „Európa sok és nagyon súlyos helyzetet élt már át, de mindig megoldásokat talált a továbbjutásra”. A gazdaságmentő csomag minden elemét illető egyetértés elérése érdekében az európai intézmények vezetői a következő időszakban nagyon intenzív munkát folytatnak majd a komoly akadályok elhárítására – tette hozzá a bizottság elnöke.
FENYEGETÉS HELYETT KÖZÖS MUNKA
Angela Merkel, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország kancellárja, aki Berlinben kapcsolódott a videokonferenciához, közölte: Magyarország és Lengyelország egyértelműen kifejezték, hogy jelen formájában nem tudnak egyetérteni a jogállamisági feltételekkel, ezért fenntartják vétójukat az uniós költségvetéssel és a koronavírus-járvány által okozott károk helyreállítását célzó alappal összefüggésben. Véleménye szerint a német soros elnökség és az Európai Parlament közötti megállapodás jó és kiegyensúlyozott, ám az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács a teljes egyetértés hiányában nem tudja javaslatait az uniós parlament elé terjeszteni.
A magyar és a lengyel vétó komoly problémát jelent, amit minél előbb meg kell oldani – emelte ki. Hozzátette, fenyegetés helyett kemény közös munkára van szükség a patthelyzet feloldására, és a tagállamoknak folytatniuk kell a megbeszéléseket Magyarországgal és Lengyelországgal a megállapodás elérése érdekében.
ORBAN ORBÁN ELLEN
Ludovic Orban román kormányfő szerint a helyreállítási terv Magyarország és Lengyelország általi vétózása hátrányosan érinti az egész Európai Uniót.
A Bukarestben kisebbségben kormányzó liberális kormány miniszterelnökét az AFP francia hírügynökség kérdezte a témáról, a vele készült interjút pedig csütörtökön a román Agerpres is idézte. Ludovic Orban úgy vélekedett: minden uniós – köztük minden magyar – állampolgárnak érdeke a helyreállítási terv mielőbbi elfogadása, hiszen ez az európai finanszírozás a gazdasági talpra állás egyik alappillére, és bármilyen halasztás hátrányosan befolyásolja a polgárok életminőségét.
Orban elutasította a magyar és lengyel érveket, mondván, hogy „a jogállamiság érvényesülése minden adófizetőnek biztosítékot jelent arra, hogy a pénzt korrekten költik el” – írta az AFP.
ELTÉRŐ SZLOVÁK ÁLLÁSPONT
A lengyel és a magyar vétó ellenére folytatni kell a tárgyalásokat az Európai Unió költségvetési keretéről és a helyreállítási alapról – vélekedett Ivan Korčok szlovák külügyminiszter abban az interjúban, amelyet pénteken sugárzott a CT24 cseh közszolgálati hírtelevízió.
„A vétó nem jelenti a tárgyalások végét. Továbbra is látok erre teret. Politikai szempontból szeretném leszögezni, hogy a jogállam, a jogállami elvek alkalmazása utolsó kell, hogy legyen, ami elválasztana minket. Szlovákia ezért a kompromisszumra szavazott” – jelentette ki a szlovák külügyek irányítója. Megjegyezte: Szlovákia egyáltalán nem örül ennek a vitának, és nagyon rossznak tartaná, ha a jelenlegi válsághelyzetben szükséges gazdasági segítség a jogállamiság kérdésén feneklene meg. Ivan Korčok szerint ez a vita nem fogja érdemben befolyásolni a négy visegrádi ország közti jó viszonyt.
„Az viszont egyáltalán nem lenne jó, ha ebben a helyzetben nem mondanánk ki, hogy álláspontjaink eltérnek egymástól” – mutatott rá.
VARSÓ KOMPROMISSZUMOT REMÉL
Lengyelország azt reméli, hogy folytatódik a kompromisszum keresése a hétéves uniós keretköltségvetés és a helyreállítási alap ügyében – jelentette ki Krzysztof Szczerski lengyel elnöki kabinetfőnök és külügyi államtitkár pénteken, hangsúlyozva egyúttal, hogy a soros német uniós elnökségnek el kellene ismernie a vétó létjogosultságát.
Szczerski az uniós tagállamok vezetőinek csütörtök esti videokonferenciájára reagált a lengyel közszolgálati hírtelevíziónak nyilatkozva. A kabinetfőnök szerint az uniós költségvetési csomagról szóló tárgyalások jelenleg nagyon érzékeny fázisba érkeztek. A politikus a lengyel kormány munkája első jó gyümölcsének nevezte, hogy ma mindenki a tárgyalások éjszakai újranyitásáról beszél, és senki sem próbálja ráerőszakolni a többiekre saját álláspontját.
Szczerski egyebek között arra utalhatott, hogy Charles Michel, az Európai Tanács (ET) elnöke az uniós értekezlet után kijelentette: a legtöbb tagállam elégedett a jogállamisági mechanizmust is magában foglaló megoldással, mivel azonban néhányan nem támogatják azt, az ET továbbra is mindenki számára elfogadható megoldást keres.
