2024. március 28., csütörtök

Őszi-téli bőrápolás

A bőrt, mint szervet a természet azért alkotta meg, hogy megvédjen bennünket a külső környezet hatásaitól. Ennek értelmében a bőrünk képes is valamilyen szintű alkalmazkodásra. Gondoljunk csak bele a napsugárzás által termelődő melaninra, azaz barna színanyagra.

Alkalmazkodóképessége, amit télen is igencsak képesek vagyunk érzékelni, azonban nem végtelen.

Cikkemben nemcsak arról fogok pár szót ejteni, hogy miképp tudjuk bőrünket megvédeni a hideg, szeles idő miatt kialakult irritációtól vagy kiszáradástól, hanem sok olyan kozmetológiai trükköt is elárulok, melyeket pont ezekben a nyirkos időkben kell alkalmaznunk ahhoz, hogy szép és üde bőrképünk legyen.

Fényvédelem – most se feledkezzünk meg róla!

Még mielőtt belevágnék a nagy titkok leleplezésébe, szót ejtek egy olyan dologról, amelyet valószínű ősszel és télen vagyunk képesek a leginkább elhanyagolni. Előző gondolatomban már megemlítettem az UV-sugarak hatását bőrünkre. A napból érkező ibolyántúli sugarak olyan kozmikus sugarak, amelyek a bőrbe csapódva nagy mennyiségű szabadgyök felszabadulását idézik elő. Ha ez a szabadgyök-termelődés nagyon nagy mértékű, akkor észleljük a bőrnek a leégését, gyulladását. Ám ha nem éri el azt a szintet, ami láthatóvá tenné a bőr károsodását, akkor csendes gyilkosként rongálja percről percre a bőrt. A szabadgyökök amellett, hogy képesek roncsolni a kollagénállományunkat, aminek a hatására alakul ki a ráncok 80%-a, a bőr sejtjeiben található örökítő anyagban is képesek kárt okozni. Ha a bőr DNS-szerkezete kárt szenved, akkor sokkal súlyosabb, akár rosszindulatú elváltozások is létrejöhetnek. Ezért tartjuk fontosnak hangsúlyozni a mindennapi fényvédelmet. És itt van a bökkenő. Az emberek nagy része, aki használ is fényvédőt, ezt csak nyáron teszi, hiszen akkor a legerősebb az UV-sugárzás. Ez féligazság. A bőrünkig eljutó UV-sugarakat két részre csoportosíthatjuk, vannak az UVA- és az UVB-sugarak. Az UVB-sugarak a bőr leégését és a sejtek mutációjának provokálását idézik elő, és ennek az intenzitása valóban nyáron a legnagyobb, az UVA-sugarak egész évben jelen vannak, időjárástól függetlenül. Intenzitásuk az augusztusi kánikulában is épp akkora, mint egy januári hóeséses napon, s ez azért elszomorító, mert az UVA-sugarak felelősek a bőr öregedéséért, illetve a már kialakult mutálódott sejtek progressziójáért. Ezért tartom fontosnak hangsúlyozni, hogy ebben az időszakban se feledkezzünk meg a mindennapi fényvédelemről, amit naponta többször is elvégezhetünk.

Retinoidok és kémiai hámlasztók

A kozmetológiában van két-három olyan hatóanyagcsoport, melynek használatát nyáron kevésbé javasoljuk, hiszen fény hatására károsíthatják, irritálhatják az ember bőrét. Bár a fényvédelem, mint láthatják, az év 365 napjában elengedhetetlen része kellene hogy legyen bőrápolásunknak, ezt sokan nem, vagy nem megfelelően tartják be. Ezért is csoportosítjuk át legtöbbször a retinoidok és kémiai hámlasztók használatát az őszi, illetve téli hónapokra.

A retinoidok, azaz A-vitamin-származékok arany standardnak számítanak a bőrápolásban. Általuk a bőr sokkal üdébbé és fiatalosabbá válhat, nem beszélve arról, hogy csökkentik a mitesszerek és a pattanások kialakulását. A kémiai hámlasztóknak is hasonló hatásuk van, csak másképp érik el azt. A retinol sejtszinten tudja a bőrsejteket átprogramozni és gyorsabb fejlődésre, osztódásra bírni, a kémiai hámlasztók viszont feloldják az elszarusodott bőrrétegben található elhalt sejtek közötti ragasztóanyagot. Ennek hatására a bőrfelszínen maradt haszontalan sejtektől gyorsabban tudunk megszabadulni. Ilyen módon egy szintúgy üdébb bőrkép jön létre, illetve a többi, bőrre felvitt hatóanyag felszívódása is felgyorsul, megnövekszik.

A cirkadiánritmus és a bőrünk

A bőrünk nem csupán a külső környezet hatására képes reagálni. Fontos szerepet játszik működésében az ember biológiai órája is. Az emberi cirkadiánritmus nem csak egy napra vetíthető le. Bizonyított tény, hogy az év különböző szakaszaiban metabolizmusunk és hormonrendszerünk másképpen működik, s ez alól a bőrünk sem kivétel. Egyrészt pont a cirkadiánritmus által közvetített változások, másrészt pedig a levegő hőmérsékletének, páratartalmának vagy a szélmozgás hatására a bőrünk felszínén termelődő faggyú mennyisége csökken a téli hónapokban. Amint a faggyú mennyisége csökken, a felső bőrrétegen található hidrolipid film elvékonyodik, elveszíti a funkcióját. Ez a filmréteg úgy viselkedik, mint egy természetes hidratáló krém, amit a szervezetünk termel. Ez a hidratáló réteg felelős azért, hogy a bőrünk minél kevesebb vizet veszítsen kipárolgás által. Ha a bőrünk hidratált, akkor a benne található zsírmolekulák képessé válnak egyfajta mozgásra. Az ilyen halmazállapotú zsírokat tartalmazó bőr puha, bársonyos és üde lesz. Amint elveszíti valami oknál fogva a hidrolipid rétegét bőr, és a víz kipárolgása megnövekszik, a szarurétegben lévő zsírmolekulák más halmazállapotot vesznek fel, megszilárdulnak. A helyváltoztatásra nem képes zsírmolekulák miatt válik a bőrünk szárazzá, érdessé.

A fenti problémát kétféleképp tudjuk orvosolni. Vagy pótoljuk a bioritmusunk vagy az időjárás miatt elveszített faggyút, ezzel csökkentve a láthatatlan vízleadást, és így elérve a bőr hidratáltságának a fokozódását, vagy pótoljuk valamiképpen azokat a bőr belsejében található, szilárdulni vagy elfolyósodni képes zsírmolekulákat, melyeknek hiányában, időjárástól vagy évszaktól függetlenül, létrejön a száraz bőrtípus.

Hialuronsav, panthenol, glicerol...

Ilyen csalafinta körmondatok után el tudom képzelni, hogy sokan felhúzzák a szemöldöküket azzal a gondolattal, hogy nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy rájöjjünk: hideg időben és száraz bőr esetén zsíros(abb) krémeket kell az embernek használnia. És ez így is van. Mindenkit arra intenék, hogy tiszta olajok vagy vajak helyett olyan emulziós krémeket válasszon, amik nagy százalékban tartalmazzák ugyanezen zsíros összetevők egyikét. A tiszta olajok, igaz, nagyon jól meg tudják akadályozni a bőr láthatatlan vízleadását, de nem képesek olyan mértékben felszívódni, mint krémbe formulázott társaik.

Ugyanilyen fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra is, hogyha a konyhánkban fellelhető olajok egyikét szeretnénk felhasználni arcunk ápolására, még egyes kisüzemi kozmetikumgyártók esetében is érdemes ellenőrizni az általuk használt olajok, vajak komedogenitását. Ez a jelző arra utal, hogy egyes zsírok milyen mértékben képesek a bőr pórusait eltömíteni, ezáltal komedót (mitesszert), majd pattanásokat létrehozni. Bármennyire is száraz a bőrünk, egy-egy rosszul megválasztott alapanyag, bőrápolási termék vagy kozmetikum elég csúnyán tönkreteheti. Ilyen értelemben talán még a legjobb megoldás a sokszor bűnösnek kikiáltott paraffinolaj vagy vazelin. Városi legendák szerint a paraffin úgy lezárja a bőrt, mintha nejlont húznánk rá, így a működése lelassul, pattanások alakulnak ki. A paraffinolaj és a belőle készült egyszerű hidratálók nem komedogének. Ennek ellenére azon olajok közé tartozik, amely a legjobban képes megállítani a bőr kipárolgását. Ez nem azt jelenti, hogy nem engedi „lélegezni” a bőrt, hanem azt, hogy gyönyörűen megakadályozza a kiszáradását, ami a téli hónapokban igencsak kedvező számunkra. Ha valakinek érzékeny és kiszáradásra hajlamos bőre van, egy egyszerű paraffinos bázistípusú hidratálókrémmel biztosan nem tud melléfogni.

Oldalakat tudnék teleírni a száraz bőr ápolásával kapcsolatban, Útravalóként még csak annyit tanácsolok, hogy akinek száraz a bőre, keressen keramid-, linolsav-, skvalén-, urea- (karbamid), hialuronsav-, panthenol-, glicerol- vagy niacinamid-tartalmú termékeket. Ha bírja a bőre, kutasson fel krémesebb, gazdagabb állagokat. Ha ezt a bőrtípusa nem engedi meg, vagy nem érzi magát komfortosan egy-egy vastagabb krém használata után, akkor használjon több lépcsőben vizes állagú tonikokat, szérumokat, melyeket a végén szintúgy lezár egy nagyon könnyed arcvíz (lotion) állagú emulziós krémmel. Ezekkel a lépésekkel a bőr nem nehezedik el, ugyanakkor mégis biztosítja a megfelelő hidratáltságot.

(A cikk csak tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakmai konzultációt.)