A Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége kérvénnyel fordult Ana Brnabić kormányfőhöz, a betegszabadság 100 százalékos megtérítését kéri a Covid–19 vírussal való fertőzés vagy karanténba kényszerülés esetén. Kérelmezik, hogy a munkaadókat az ajánlás helyett kötelezzék a teljes jövedelem kifizetésére, azzal, hogy a bizonyított fertőzés vagy annak gyanúja esetén az állam térítse meg a betegszabadság idején átutalt összeg 35 százalékát.
A koronavírus-járvány rohamos terjedésével jelentősen növekszik azok száma is, akik a fertőzés vagy a fertőzés gyanúja miatt kényszerülnek kimaradni a munkahelyükről. Az utóbbi időben mind sűrűben vetődik fel a kérdés, hogy a „koronás betegszabadságok” ideje alatt mekkorra térítésre jogosulnak azok, akik a társadalmat sújtó helyzet áldozataivá váltak.
Az eddigiekben ugyanis az állami szervek egyetlen olyan határozatot hoztak meg, amely a Covid–19-cel való fertőzés vagy érintkezés esetén a betegszabadságokra vonatkozik. Az április 2-án nyilvánosságra hozott dokumentumban a szerb kormány azt sugallta a vállalatoknak, hogy változtassanak a munkaszerződéseken, és mindazok számára biztosítsák a teljes jövedelem megtérítését, akik koronavírusos megbetegedés vagy annak gyanúja miatt maradtak ki a munkahelyeikről. A rendelkezést határozatlan időre hozták meg, így jelenleg is érvényben van – magyarázta Ksenija Ivetić Marlović munkaügyi jogász.
A munkaadóknak tehát pillanatnyilag is csak ajánlják a „koronás betegszabadságok” 100 százalékos megtérítését, ám nem kötelezik őket a teljes értékű kifizetésekre – erősítette meg a Blic Biznisnek adott nyilatkozatában az ügyvéd.
– A jelenleg érvényben levő rendelkezések értelmében azoknak a munkaadóknak, akik hajlandóak a fertőzés vagy annak gyanúja esetén kifizetni a teljes jövedelmet a betegszabadságra kényszerülőknek, külön kell rendelkezniük erről. Változtatniuk kell a munkások alkalmazására vonatkozó szabályozatukon, kollektív szerződés esetén módosítaniuk kell a betegszabadságra vontakozó tételeket, vagy új munkaszerződést kötniük az alkalmazottaikkal. Ellenkező esetben ugyanis a Covid–19 miatti megbetegedések vagy a vele való értintkezések esetén továbbra is legkevesebb 65 százalékos térítést számolhatnak el, azzal, hogy a kifizetett összeg nem lehet kevesebb a törvény által meghatározott minimálbértől – magyarázta Ksenija Ivetić Marlović.
KINEK A PAP, KINEK A PAPNÉ...
Az áprilisi kormányhatározat után az állami költségvetésből finanszírozott vállalatok, intézmények és szervezetek esetében módosították a munkáltatói szerződéseket, így az országos büdzséből fenntartott munkahelyeken 100 százalékos térítést biztosítottak azok számára, akik bizonyítani tudták a fertőzést vagy annak gyanúját. Ennek értelmében többek között az érintett egészségügyi dolgozók és a közvállalatok munkatársai is teljes értékű jövedelemtérítésben részesültek az elmúlt nyolc hónap folyamán – részletezi a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége.
(Dávid Csilla illusztárciója)
A kormányfőhöz címzett kérelmükben kiemelik azonban, hogy az ország gazdaságát fenntartó, saját erőből működő vállalatok esetében hátrányos helyzetbe kerülnek a munkások. A magánszektorban, az ipari és a mezőgazdasági ágazatokban tevékenykedő cégek és vállalatok ugyanis a járvány gazdasági következményei miatt nincsenek abban a helyzetben, hogy a rohamosan növekvő betegszabadságok idején teljes fizetést adjanak. A legtöbb vállalat a munkahelyek megőrzéséért küzd a pandémia megjelenése óta, így ők sem terhelhetők további költségekkel. „Az ország gazdasági érdekeit szem előtt tartva és a társadalmi jólét biztosítása érdekében kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az állam 100 százalékban térítse meg a fertőzés vagy annak gyanúja miatt betegszabadságon lévők fizetését” – fogalmazta meg a kérelemben Ljubisav Orbović, az országos szakszervezet elnöke.
A közpénzekből finanszírozott alkalmazottak és a magánszektorban dolgozók megkülönböztetéséről másként vélekedett Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Uniójának tiszteletbeli elnöke.
– Az, hogy jelenleg a munkaadó a teljes jövedelem értékének hány százalékát téríti meg fertőzés esetén, nagyban függ a cégben dolgozó megbetegedettek számától, a foglalkoztatottak státusától, illetve a vállalat gazdasági helyzetétől is. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy jogi szempontból a Covid–19-diagnózis épp olyan kór, mint minden más, betegszabadságra feljogosító elgyengülés – hangsúlyozta Atanacković. A Politika napilapnak nyilatkozva kiemelte, hogy a megkülönböztetett bánásmódra amiatt kerülhetett sor, hogy a kormány ajánlását különbözőképpen értelmezték a munkaadók és az alkalmazottak is. Ennek következtében sokan úgy vélhetik, hogy a koronavírusos betegeket kiváltságosként kell kezelni – tette hozzá a munkaadók uniójának elnöke.
A KORONAVÍRUS IS „CSAK” EGY BETEGSÉG?
A szakemberek többnyire egyetértenek abban, hogy jogi szempontból nem lehet különbséget tenni a koronavírus-fertőzés és más betegségek között. Ezt Olga Vučković Kićanović munkaügyi jogász is alátámasztotta a szerb sajtónak tett nyilatkozatában. Kiemelte azonban, hogy nem méltányos, és törvényileg sem helytálló a betegszabadságok megtérítésének különböző elszámolása. Hátrányos helyzetbe kerülnek ugyanis mindazok, akik fenntartják az ország gazdaságát – fejtette ki álláspontját Kićanović.
– Akkor sem méltányos a betegszabadság 100 százalékos megtérítése, ha ezt a járványhelyzet kezdetén a szakszervezetek az egészségügyi dolgozók munkájának elismeréseként szorgalmazták. Gazdaságilag fenntarthatatlan helyzetet idéz ugyanis elő az, ha a nélkülözött munkaerőt teljes kapacitással működő egyénként díjazzák. A betegszabadság nagyságának meghatározására vonatkozó rendeletek ugyanis világosan megfogalmazzák, hogy csak abban az esetben növelhető a térítés, ha a munka szüneteltésére az állami szervek vagy a munkaadó által megbízott szervek kötelezték az alkalmazottat annak érdekében, hogy megvédjék az egészségügyi állapotát. Ebben az esetben kell ugyanis 100 százalékos térítést fizetniük a munkaadóknak a betegszabadságon levőknek – magyarázta a jogász.
A szakszervezetek szerint azonban a koronavírus-járvány oly mértékben megváltoztatta a társadalom működését, hogy módosítani kell a pandémia előtt alkalmazott rendelkezéseket.
ÚJ HELYZET ÚJ RENDELKEZÉSEKET KÖVETEL
A Szerbiai Szabad és Független Szakszervezetek Egyesülete már nyolc hónapja kéri a munkaügyi törvény módosítását – hangsúlyozta Ranka Savić, az egyesület elnöke.
– A helyzetet csak súlyosbította, amikor az állam nem tette kötelezővé a Covid–19-cel való fertőzés vagy annak gyanúja alapján megnyitott betegszabadságok teljes jövedelem értékű megtérítését. Az ajánlás odáig vezetett, hogy azok a munkaadók is visszatértek a 65 százalékos térítéshez, akik kezdetben tartották magukat az ajánláshoz. Ebben viszont az a veszély lapul, hogy az enyhébb tüneteket észlelő munkások nem maradnak otthonaikban, hanem folytatják a munkavégzést. Ilyen szempontból tehát a jelenleg érvényben levő határozat a járvány terjedését szolgálja – fejtette ki véleményét Savić.
Az országos hatáskörű szakszervezetek tehát egyetértenek abban, hogy a Covid–19-cel való fertőzés vagy annak gyanúja esetén a betegszabadság idején 100 százalékos bért kellene kifizetni minden alkalmazottnak.
A kormányfőhöz intézett kérelmükben a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége konkrét ajánlatot is tett a törvénymódosításra, amely szerint a gazdasági személyek tehermentesítése érdekében az államnak kellene átvállalnia a „koronás betegszabadságok” esetében a munkásoknak átutalt első havi térítés 35 százalékát. Minden további hónap teljes értékű kifizetése pedig az egészségügyi biztosító terhére esne – áll a szövetség ajánlásában, amelyben meghatározták a különleges elszámolás alá eső betegszabadság megnyitásának a módját is. A törvénymódosítási ajánlásuk szerint ugyanis a Covid–19-cel való fertőzést vagy annak gyanúját orvosi igazolással, az illetékes felügyelőségek végzésével, a határátlépéseket ellenőrző szervek és a vámhivatal dokumentumaival, illetve a Belügyminisztérium nyilvántartásának kivonatával igazolhatnák a munkások.
