2024. április 20., szombat
KORONAVÍRUS SZERBIÁBAN

Mindegy milyen, csak vakcina legyen

Dr. Emina Milošević: Az államvezetés diskurzusától függ a védőoltással kapcsolatos össztársadalmi hangulat

Órák, vagy napok kérdése, hogy a SARS-CoV-2-vírus elleni védőoltás megérkezzen Szerbiába, jelentette be a Happy Tv Ćirilica című műsorában vendégeskedve Aleksandar Vučić köztársasági elnök. „Ígérem, minden tőlem telhetőt megteszek, hogy ne csak 50 ezer vakcina érkezzen az év végéig, hanem 500 ezer, vagy egymillió. Nem érdekel, hogy honnan érkezik a vakcina, az a lényeg, hogy a felhatalmazott szervek jóváhagyják.” – mondta Vučić.

Aleksandar Vučić megerősítette, hogy amint megérkezik az oltóanyag, az egészségügyben, valamint a katonaság és a rendőrség kötelékében dolgozókat „kényszerítik” annak felvételére. Értékelése szerint csupán árnyalatbeli különbségek vannak a különböző vakcinák között, teljesen mindegy, hogy melyiket sikerül beszerezni, a lényeg, hogy mielőbb megérkezzen az országba. Szerbia számára a védőoltás nem politika, hanem élet és gazdaság, nyomatékosította Vučić, aki Ana Brnabić kormányfőhöz hasonlóan és a korábbiakkal ellenben, már nem egyetlen lehetőségként beszélt az Egészségügyi Világszervezet COVAX vakcinabeszerzési programjáról. Ha Szerbiának máshol sikerül beszereznie a védőoltást, akkor máshol szerzi be, szögezte le az államfő.

A VAKCINA ALAPJA A BIZONYÍTÉK

A koronavírus új típusa elleni védőoltás témájában dr. Emina Milošević immunológus, docens a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Karán kételkedésének adott hangot, hogy az „néhány napon, vagy órán belül megérkezik“. A Pfizer és a Moderna amerikai gyártók vakcinája a tesztelés harmadik fázisában van, ám a Pfizer közölte, az év végéig 50 millió adagnyi előállítására van kapacitása, magyarázta a szakértő lapunknak nyilatkozva, majd emlékeztetett arra, hogy az említett gyártó vakcináját egy személynek kétszer kell megkapnia.

– Feltételezem, hogy az első 25 millió személyt az USA-ban oltják be. Nemcsak azért, mert a Pfizer amerikai gyógyszergyártó, hanem azért, mert az USA kormánya 2,5 milliárd dollárt fordított az említett gyógyszergyártó vakcinájának a kidolgozására, a Moderna vakcinájára pedig 1,5 milliárd dollárt. A Moderna vakcináját az USA mellett, a fejlesztés támogatása által, Japán, Kanada és Katar is „előjegyezte“. Nekünk meg kell várni, hogy mindenki kapjon a vakcinából, amiért már fizetett. Szerbiában, a vakcina által, legkorábban egy éven belül számíthatunk javulásra a járványhelyzet tekintetében. Arról se feledkezzünk meg, hogy a vakcina az előállítás helyéről a felhasználás helyére való eljuttatása szintén bonyolult folyamat, a Pfizer vakcinája például állandóan -80 Celsius-fokos hőmérsékletet igényel. Nálunk a laboratóriumban egy, az említett hőmérsékletet fenntartani képes hűtőszekrény van, ez nagyjából 15 ezer euróba került, a kisebbek ára 10 ezer euró körül alakul. A Moderna vakcinája ebből a szempontból előnyösebb, utóbbi ugyanis a szállítás ideje alatt hagyományos hűtőszekrényben is tárolható. A vakcinákkal kapcsolatban egyelőre továbbra sem tudjuk, hogy az immunizált személy képes-e terjeszteni a vírust. Az eddigi vizsgálatok szerint az immunizáltak többsége, ha fertőződik is, az esetek többségében aszimptomatikus fertőzött lesz, de nem tudjuk, hogy a vakcina megakadályozza-e a vírus további terjedését erről a páciensről. Feltételezhetjük, hogy nehezebben terjed majd, ám a vakcináció megkezdését követően is elkerülhetetlen lesz alkalmazni bizonyos óvintézkedéseket, mint amilyen például a védőmaszk viselése. A politikusok optimistábbak, én viszont nem hiszem, hogy a következő egy évben ebből a szempontból érdemben bármi megváltozik. Ha esetleg holnap meg is érkezne a védőoltás és ha mindenkit beoltanának, egy hónapot követően meg kellene kapni a második adagot, hogy kialakulhasson az immunrendszer megfelelő válasza – taglalta Emina Milošević.

Válaszolva lapunk azon kérdésére, hogy mi történik abban az esetben, ha Szerbia esetleg mégis rövid időn belül beszerez „valamilyen” vakcinát, például az orosz Szputnyik V-öt, amely egyebek mellett a hiányos klinikai tesztelés miatt vált hírhedtté, a szakértő emlékeztetett, hogy ezt a védőoltást még a nyár folyamán bejegyezték Oroszországban, ám később a bejegyzést „átkeresztelték” és közölték, hogy a védőoltás alkalmazása engedélyezett. A ritkábbnak minősülő mellékhatások azonosításának érdekében legalább 30-40 ezer személy részvételével kell klinikai vizsgálatot lebonyolítani, emelte ki a szakértő, majd hozzátette, hogy ezt végül az oroszok is belátták és elkezdtek a vizsgálatban résztvevő személyeket toborozni.

– A vakcina ellenőrzéséért felelős amerikai és uniós szervek álláspontom szerint szigorúbbak és következetesebbek az oroszországinál, egyebek mellett annak okán, hogy az említett térségekben más a hozzáállás a joguralomhoz. Állításomat nem tudom bizonyítékokkal alátámasztani, ám már az árulkodó, hogy Oroszországban bejegyeztek egy olyan vakcinát, amelyet 200-nál kevesebb személyen teszteltek. A védőoltás és az azzal foglalkozó tudományág a bizonyítékokra támaszkodik. Ha nem adottak a bizonyítékok, nem ajánlatos kockáztatni, még akkor sem, ha a járványhelyzet rendkívül súlyos. Ahhoz, hogy sikerüljön elérni a kollektív immunitás tekintetében szükséges 70 százalékos immunitást, nem a lakosság 70, hanem legalább 80-90 százalékát kell immunizálni, hiszen nincsen olyan védőoltás, amely biztosan minden beoltottnak védelmet nyújt – fejtette ki Emina Milošević.

4994 FERTŐZÖTT – 24 ELHUNYT

A keddi országos járványügyi jelentés szerint 24 óra leforgása alatt 17.645 koronavírustesztet végeztek el, ebből 4994 eredménye volt pozitív, a pozitivitás aránya 28,30 százalék. Ezzel újfent megdőlt minden korábbi rekord. Lélegeztetőgépben 179 személy van. Az említett 24 óra alatt 24 páciens hunyt el a betegség szövődményeinek a következtében, ezzel 1054-re növekedett az elhunytak száma, a halálozási arány 1,14 százalék. Jelenleg 4963 személyt kezelnek kórházban. A járvány kezdete óta 1.536.960 koronavírustesztet végeztek el, ebből 92.375 eredménye volt pozitív.

A hétfő és a kedd között eltelt 24 órában azonosított fertőzöttek közül a B92 hírportál értesülései szerint 2084 személy belgrádi, 487-en újvidéki lakosok, 178-an pancsovai, míg 173-an niši lakosok. Nagybecskereken 69 fertőzést jegyeztek, Szabadkán pedig 64-et.

Branislav Tiodorović epidemiológus megismételte korábbi kijelentését, hogy a vendéglátóhelyek és egyéb létesítmények munkaideje kedden kezdődő kéthetes korlátozásának az első eredményei december elején mutatkozhatnak meg.

Zoran Radovanović epidemiológus szerint az új intézkedés megkésve érkezett, de amennyiben az intézkedéseket következetesen betartják, azok eredménye 7–10 napon belül megmutatkozik.

A REKORD VAJDASÁGBAN IS MEGDŐLT

A Vajdasági Közegészségügyi Intézet keddi jelentése értelmében a tartományban 956 új fertőzést jegyeztek, ami szintén rekordnak minősül. Újvidéken 463 volt az újonnan azonosított fertőzöttek száma. Jelenleg 31 helyi önkormányzat területén rendkívüli a járványhelyzet – egy nappal korábban 27-ben –, ezek a következők: Újvidék, Nagybecskerek, Mitrovica, Pancsova, Nagykikinda, Szabadka, Zombor, Palánka, Versec, Fehértemplom, Belcsény, Ópáva, Zsablya, Alibunár, Karlóca, Temerin, Kúla, Inđija, Ruma, Verbász, Óbecse, Ürög, Kevevára, Šid, Magyarcsernye, Antalfalva, Zichyfalva, Bégaszentgyörgy, Szenttamás, Törökbecse és Titel.

A nap folyamán megerősítették azt az értesülést is, hogy Igor Mirović tartományi kormányfőnél is kimutatták a koronavírus jelenlétét.

Nyitókép: Fotó: AP via Beta